5. § A Törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az adó
a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő számított adó és
b) a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt jogcímeken felhasznált jövedelem utáni 23 százalék kiegészítő adó
együttes összege.
(2) A kiegészítő adót az 1995. évi, illetve az azt követő évek adózás utáni eredményéből a külön nyilvántartás szerint a (3) bekezdésben felsorolt jogcímeken felhasznált összeg után kell fizetni.
(3) Kiegészítő adót kell fizetni:
a) az adóévben jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetett - osztalék, részesedés, és ebből az osztalékból a magánszemélyt megillető, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után,
b) a véglegesen átadott pénzeszköz után, kivéve a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjában meghatározottak alapján az adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett, továbbá jogszabály előírása alapján átadott összeget, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatást is,
c) az adózás utáni eredményből megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett jegyzett tőke növelés összege után, ha a bejegyzés évét követő három naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor, vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik,
d) az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után,
e) a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve.
(4) A jogutódlás melletti megszűnés esetén a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartam a jogutódnál és a jogelődnél együttesen értendő.
(5) A (2) bekezdés szerinti adózás utáni eredmény és a (3) bekezdés szerinti felhasználások évenkénti és halmozott összegéről, valamint a jegyzett tőke növelésére a vállalkozásban visszahagyott összegről az adóalap levezetéséhez külön nyilvántartást kell vezetni. Nem része a külön nyilvántartott összegnek az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek (egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az ennek megfelelő tartalmú jövedelemnek) a kapott és jóváhagyott osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része. Ezt az összeget 1995. év előtti eredményből képződő jövedelemként lehet nyilvántartani.”
6. § A Törvény 10. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata, valamint a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Nem kell a számított adót megfizetnie
a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók részére adóalap-csökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmű-társulatnak, ha a - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot,
d) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak az adóalap olyan része után, amelyet az általa gyakorolt tulajdonosi jog alapján kapott osztalék és a vagyon értékesítéséből származó bevétel képvisel az összes bevételen belül,”
7. § A Törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A számított adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt az az adóalany, amely a 12. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott egyedi engedélye alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult.
(2) A számított adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - adóvisszatartás formájában adókedvezményt vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében, a 13. §-ban foglaltak szerint, valamint az az adóalany, amely a 12. §, továbbá a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott döntése alapján az adóévben 60 százalékos adókedvezményre jogosult.
(3) Ha az adóalany az 1995. január 1-je előtt hatályos törvények alapján a (2) bekezdés szerint az adóévben 60 százalék adókedvezményre jogosult, az e § szerint visszatartható kedvezmény összege nem haladhatja meg a számított adó 20 százalékát.
(4) A számított és a kiegészítő adó 85 százalékáig vehet igénybe adókedvezményt az az adóalany, amely a kedvezményre a 14/A. § (4) bekezdése alapján jogosult.”
8. § A Törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:
| Adókedvezmény |
| az aktivált | a költségként elszámolt |
| kamat százalékában |
| a) Az exportfejlesztő pályázati rendszerben jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó pénzintézeti hitelek, a hitelfeltételek szerint | 30 | 12 |
| b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek | 19 | 6 |
| c) Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze | 19 | 6 |
| d) Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával) | 19 | 6 |
| e) Beruházásokat finanszírozó - előzőekben fel nem sorolt - pénzintézeti hitelek után | 19 | 12” |
9. § A Törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetendő adó a számított adó és a kiegészítő adó együttes összegének - legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények és a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó levonásával megállapított összeg.”
10. § A Törvény 18. §-ának (6) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Annál az adóalanynál, amelynek az előző évi fizetendő adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25-25 százaléka az I., II., III. negyedévben, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany esetében az I. negyedévben a 10, a II. negyedévben 20, a III. negyedévben 30 százalék a fizetendő adóelőleg összege.
(10) Nem kell az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a 2. § (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt adóalanyoknak.”
11. § A Törvény 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 18. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az adóhatóságnak 1995. évben nem kell a fizetési meghagyásban adóelőleget megállapítania, ha az adóalany 1994. évi adókötelezettsége a törvény 1994. évben hatályos 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján keletkezett.”
12. § (1) A Törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) A Törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) A Törvény 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
(4) A Törvény 9. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.
Záró rendelkezések
13. § (1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1995. évi adóalap megállapítására és az 1995. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évi adóévre - az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 1995. február 15-ig jelentkezhet be a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá.
(3) A 3. § (2) bekezdésével módosított Törvény 4. § (3) bekezdés j) pont rendelkezését a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződéseknél alkalmazni kell azzal, hogy az e törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseknél a korábbi hatályos törvény 4. § (3) bekezdés j) pontja szerint kell eljárni.
(4) A 12. § rendelkezéseit az e törvény 7. §-ával módosított Törvény 11. §-ában meghatározott módon és esetekben lehet alkalmazni.
(5) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti
a) a Törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja, a 3. § 19. pontja, a 4. § (2) bekezdés c) pontjából a „legfeljebb”, az e) pontjából a „kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,” kifejezés, a 4. § (2) bekezdés j) pontja, a 4. § (3) bekezdésének m) és w) pontja, a 13/A. §, a 14/A. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése, a 18. § (2) bekezdésének e) pontja, a 19. § (1), (4), (5), (6), (8), (9), (10) és (13) bekezdése, az 5. számú melléklete, továbbá az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdése.
b) a Törvény 14/B. §-a azzal, hogy rendelkezéseit alkalmazni lehet, ha a szövetkezet az utalványt a kárrendezési hivatalnak az e törvény hatálybalépésének napja előtt térítés nélkül átadta.
(6) E törvény hatálybalépésével a Törvény 15. §-ának (2) bekezdésében a „számított adóból” és a „számított adónak” kifejezés „számított és kiegészítő adóból”, illetve „számított és kiegészítő adónak” kifejezésre változik, a bekezdésben az „és a földadóval” kifejezések hatályukat vesztik.
1. számú melléklet az 1994. évi LXXXIII. törvényhez
A Törvény 1. számú mellékletének 1., 7., 8. és 14. pontja, valamint a 18. pont bevezető mondata és 18. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adóalapnál [4. § (2) bekezdés c) pontja] érvényesítendő értékcsökkenési leírás összegét (a továbbiakban: levonás) a 2. számú mellékletben meghatározott Amortizációs normák jegyzéke alapján, és az e mellékletben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. Ha a melléklet alapján ugyanazon eszközre több szabály is alkalmazható, akkor az adóalanyt a módszerek között választási lehetőség illeti meg.
7. Az adóalany döntése alapján az adóév végén nyilvántartott beruházás értékének 50 százaléka után is elszámolható levonás a 2. számú melléklet „B” fejezetében megadott normák szerint.