1994. évi LXXXVIII. törvény

a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról1

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: FAT) a következők szerint módosul:

1. § A FAT 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Fogyasztási adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni az 1. mellékletben megnevezett termékeknek

a) az adó alanya (3. §) által - az e törvény II. fejezetében meghatározott feltételek szerinti - belföldön történő értékesítése, valamint

b) az importálása

után.

(2) E törvény alkalmazásában importálásnak

a) a termék külföldről belföldre, a belföldi forgalom számára való vámkezeléssel vagy vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárással történő behozatala,

b) a termék külföldről belföldre jogellenesen történő bejuttatása, valamint a vámáru jogellenes belföldi forgalomba hozatala,

c) a behozatali előjegyzésben vámkezelt termék esetében az elszámolási kötelezettség elmulasztása,

d) a termék mennyiségi egységére megállapított adótétel megfizetése tekintetében a kiviteli előjegyzésben vámkezelt és külföldre kivitt termékből bérmunkában ott előállított termék behozatala

minősül.

(3) Nem minősül importálásnak a kiviteli előjegyzésben vámkezelt és visszahozott termék, valamint az így vámkezelt és külföldre kivitt termékből bérmunkában ott előállított termék behozatala kizárólag a százalékos adó megfizetése tekintetében.

(4) Mentes az (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetés alól az a termékimport, amelyre jogszabály vámmentességet biztosít, kivéve azt a termékimportot, amely

a) a származási ország részére biztosított,

b) a pénzügyi elszámolás módjához fűződő,

c) meghatározott értékösszeg erejéig adott,

d) a gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként vagy a gazdasági társaság devizaszámláján tartott pénzbeli hozzájárulás terhére behozott termék utáni,

e) a tartósan külföldön foglalkoztatott természetes személy (külszolgálatos) kiviteli előjegyzésben vámkezelt termékén kívüli termékbehozatalához kapcsolódó,

f) a vámhatóság által saját hatáskörben engedélyezett vámmentességen alapul.

(5) Mentes az (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetés alól, továbbá

a) a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;

b) az a termékimport, amelyet a zártárusítású diplomatabolt részére hoznak be, az 1. mellékletben felsorolt ITJ: 55 termékfőcsoportba tartozó termékek és az aromás szénhidrogének kivételével.

(6) Fogyasztói árkiegészítés (a továbbiakban: árkiegészítés) vehető igénybe - az e törvény III. fejezetében meghatározott feltételek szerint - a 2. mellékletben megnevezett szolgáltatásoknak az árkiegészítés alanya (3. §) által belföldön történő nyújtása esetén.”

2. § A FAT 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az adó vagy az árkiegészítés alanya

a) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) az az egyéni vállalkozó, akit a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény ekként határoz meg, illetve az az egyéb természetes személy,

amelyet (akit) a bevétel elérése érdekében saját nevében és felelősségére - az egyéb természetes személyt a rendszeres és az üzletszerű - belföldön végzett termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása után a 4. § (1) bekezdése adófizetésre kötelez, vagy a 12. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésére jogosít.”

3. § A FAT 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából saját előállítású vagy termeltetett terméknek minősül az a termék is, amelyet

a) bármilyen adózatlan vagy adózott termékből (keveréssel, illetve más eljárással) állítanak elő, vagy az egyik adómérték alá tartozó termék összetevőinek olyan megváltoztatásával (adalék hozzáadásával) állítanak elő, hogy a termék egy másik adómérték alá kerül;

b) nem adóalanytól vásárolt, illetve adózottan vagy a 7. §-ban foglaltak szerint beszerzett, az e törvény hatálya alá tartozó, az 1. melléklet 21. pontja a) alpontjában meghatározott ömlesztett termékből (lédigáruból) kiszereléssel, palackozással állítanak elő.”

4. § A FAT 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi értékesítésnek minősül az is, ha

a) az adózatlan terméket reprezentációs, valamint nem termelési célra használják fel;

b) a javítási szolgáltatás nyújtása során vagy a nem adóalany részére bérmunkában készített nemesfémtermékhez a szolgáltatás nyújtója saját tulajdonát képező nemesfém-alapanyagot, drágakövet használ fel, a felhasznált nemesfém-alapanyag, drágakő tekintetében;

c) a terméket a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.”

5. § A FAT 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Nem kell adót fizetni a használt termék belföldi értékesítése után.

(2) Használt terméknek a rendeltetésszerű használat után újraértékesített termék minősül.

(3) A rendeltetésszerű használatot az adóalany igazolni köteles.

(4) Nem tekinthető használt terméknek

a) az 1. mellékletben felsorolt ITJ: 55 termékfőcsoportba tartozó termék és az aromás szénhidrogének, a kozmetikai termék, az élelmiszer, az etilalkohol, az élvezeti cikk, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfémtermék és drágakő, valamint

b) az adóalany készletében keletkező immobil, elfekvő áru, a selejtes és az értékcsökkent termék.”

6. § A FAT 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az adóalany és az importáló

a) a legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalmú finomított szesz, víztelenített szesz, magasfokú és középfokú borpárlat, valamint

b) a gazolin, a benzin, kivéve a motorbenzint, a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol, az aromatol, a petróleum, kivéve a sugárhajtóművek üzemanyagát, a gázolaj, kivéve a dízel-motorokhoz való gázolajat, a paraffinos és paraffinmentes párlat

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jövedéki termék] belföldi értékesítése, illetve importálása esetén mentesülhet az adó megfizetése alól.

(2) Az adóalany és az importáló akkor élhet az (1) bekezdésben biztosított jogával, ha

a) az adóalany vállalja, hogy a vevő részére a jövedéki terméket - a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) rendelkezése alapján - a jövedéki termékek raktárközi forgalmára vonatkozó előírások szerint adja ki;

b) a beszerzést vagy importálást megelőzően a vevő, illetve az importáló írásban kéri a vámhivataltól az adó megfizetése alól a mentesítést, és erről a vevő az adóalanyt is értesíti.

(3) A vevő, illetve az importáló akkor kérhet és kaphat mentesítést az adó megfizetése alól, ha

a) a jövedéki terméket közvetlen anyagként a saját előállítású vagy a bérmunkában termeltetett termékéhez használja fel;

b) a Jszt. 32. §-ában foglaltak értelemszerű alkalmazásával az ott meghatározott feltételek szerinti bejelentési, nyilvántartási és elszámolási előírások betartására kötelezettséget vállal;

c) igazolja, hogy terhére az állami adóhatóság ezen adónál és az általános forgalmi adónál adófizetési kötelezettségének elmulasztását, vagy jelentős késedelemmel történő teljesítését, vagy nagy összegű adóhiányt jogerősen nem állapított meg.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásában jelentős késedelemnek az adófizetési kötelezettség törvényben előírt esedékességi idejének 90 napot meghaladó késedelemmel történő teljesítése, illetve a nagy összegű adóhiánynak az ezen adónál és az általános forgalmi adónál keletkezett adókötelezettség 20%-át meghaladó hiány minősül. Az állami adóhatóság igazolása a kiadást követő 90 napig érvényes.”

7. § A FAT 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. § (1) Az adófizetési kötelezettség]

„a) a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett termék esetén”

[aa) az értékesítésről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetett napon; illetve

ab) készpénzfizetéskor, valamint, ha az adóalany a számvitelről szóló törvény alapján könyvvezetési kötelezettségének a pénzforgalmi szemlélet szerint tesz eleget, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, akkor az ellenérték kiegyenlítésének napján;

ac) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a kiszállításról kiállított bizonylaton a kiszállítás időpontjaként feltüntetett napon keletkezik.]

8. § (1) A FAT 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[11. § (1) Az önadózás keretében (17. § (1) bekezdés) megállapított fizetendő adóból levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti a terméket terhelő adót]

„f) az e) pontban foglaltak alkalmazása szempontjából közvetlen anyagfelhasználásnak minősül az is, ha

fa) az 1. melléklet 21. pontja a) alpontjában meghatározott ömlesztett termékeket (lédigárut) kiszerelés, palackozás céljából szerezték be,

fb) az 1. melléklet 21. pontja b) alpontjában szereplő petróleumok közül a sugárhajtóművek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású gépek hajtóanyagaként használják fel;

fc) az 1. melléklet 21. pontja b) alpontjában szereplő tüzelőolajat (55-16) kizárólag elektromos áram termeléséhez használják fel.”

(2) A FAT 11. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóalany, illetve az importáló a vevő kérésére az árban felszámított, illetve az általa megfizetett adót a számlán köteles elkülönítve feltüntetni.”

(3) A FAT 11. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Levonható (visszaigényelhető) adóként az adóalany vagy az importáló által az árban felszámított, az adóalany vagy az importáló számlájával igazolt adó vehető figyelembe. Az importáló levonható (visszaigényelhető) adóként a vámhatóság által kivetett adót érvényesítheti.”

(4) A FAT 11. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (6) bekezdésben meghatározott adó levonhatóságának (visszaigényelhetőségének) jogosultságát