1994. évi LXXXIX. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról1

Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) a következők szerint módosul:

1. § Az áfa tv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közös tulajdonban és közös használatban levő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.”

2. § (1) Az áfa tv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik:

a) a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy előállításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható;

b) a megszűnés, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket birtokol, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.”

(2) Az áfa tv. 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Nem minősül termékértékesítésnek:)

„a) az alapítvány részére és a közérdekű célú kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben a természetbeni adomány pénzben kifejezett összege - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény, illetve a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény rendelkezései alapján - adót, illetve adóalapot csökkentő kedvezményként igénybe vehető lenne;”

„d) a sajtótermék kötelespéldányként történő rendelkezésre bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul;

e) a terméknek más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadása, ha az törvényi kötelezettségen alapul.”

3. § (1) Az áfa tv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a 17. és 18. §-ban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés, illetve a részteljesítés (a továbbiakban együtt: teljesítés) időpontjában keletkezik.”

(2) Az áfa tv. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a bizományi szerződés alapján teljesített termékértékesítés egyúttal termékimportot is megvalósít, akkor

a) eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerződő harmadik személy, illetve

b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója közötti termékértékesítés teljesítési időpontja megegyezik a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, feltéve, hogy importálónak a bizományos minősül.”

4. § (1) Az áfa tv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (a továbbiakban: előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) időpontjában a teljesítésre kötelezettséget vállaló adóalanynál adófizetési kötelezettség keletkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerint átvett (jóváírt) pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.”

(2) Az áfa tv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség a tevékenység tényleges megvalósításának időpontjában keletkezik.

(2) A 7. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adófizetési kötelezettség a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjában keletkezik.

(3) A 7. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adófizetési kötelezettség a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallás benyújtására előírt időpontban keletkezik.”

(3) Az áfa tv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) Az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult az az adóalany, aki (amely) az adó fizetésére mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett [40. § (2) bekezdése].

(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás legkésőbb addig az időpontig tart, ameddig az adóalany az adó alapjának megállapításához szükséges okiratot kézhez kapja, illetve - ha az korábban történik - az ellenértéket megfizeti.”

(4) Az áfa tv. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A pénzben kifejezett ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult az az adóalany, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás - a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - legkésőbb addig az időpontig tart, ameddig az ellenértéket megfizetik. Az ellenérték részletekben történő megfizetésekor a halasztás a ténylegesen fizetett összegben foglalt adó erejéig lejár.

(3) Annak az (1) bekezdés szerinti adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, a nyitómérleg fordulónapján jár le a halasztása azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, melyet a nyitómérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de amelynél az ellenértéket egészben vagy részben addig az időpontig nem fizették meg.

(4) A halasztás haladéktalanul lejár, ha

a) az adóalany követelését engedményezi;

b) az adóalany adóalanyisága megszűnik;

c) az ellenértéket egészben vagy részben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 90 napon belül nem fizették meg.

(5) Annak az adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályairól az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére tér át, nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, melyet a mérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de amelynél az ellenértéket egészben vagy részben addig az időpontig nem fizették meg.

(6) Az a kettős könyvvitelt vezető adóalany, aki (amely) nyilvántartási kötelezettségének - jogszabály szerint - pénzforgalmi szemléletben tesz eleget, e § alkalmazásában az egyszeres könyvvitelt vezető adóalannyal esik egy tekintet alá.”

5. § Az áfa tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A 7. §-ban meghatározott termékértékesítésnél az adó alapja - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termék adó nélküli forgalmi értéke, ilyen érték hiányában a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában meghatározott előállítási költsége.”

6. § Az áfa tv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának megállapításakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének, illetve - a 19. §-ban meghatározott esetben - a halasztás lejáratának időpontjában érvényes, a külföldi fizetőeszköz vételére és eladására felhatalmazott pénzintézet vagy gazdálkodó szervezet által jegyzett árfolyamot kell alkalmazni.2”

7. § (1) Az áfa tv. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Mentesek az adó alól - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 2. mellékletben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.”

(2) Az áfa tv. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóalany

a) a (2) bekezdés szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve

b) könyvtári szolgáltatás (SZJ 1931) nyújtása

tekintetében választhatja az adófizetési kötelezettséget is. Ha azonban élt a választás jogával, attól a választást követő második adóév végéig nem térhet el.”

8. § Az áfa tv. 31. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot, mely)

„d) a gazdasági társaságnál nem pénzbeli betétet, hozzájárulást képez;”

9. § (1) Az áfa tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást)

„a) egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve, ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;”

(2) Az áfa tv. 33. § (2) bekezdésének a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény 13. §-ával megállapított a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:)

„a) az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek (ITJ 55-13-11, 12, 13, 14, 15) és a háztartási tüzelőolaj (HTO) (ITJ 55-16-1) beszerzése esetén, kivéve, ha a beszerzés

- továbbértékesítési céllal, vagy

- lakossági központos hő- és melegvíz-szolgáltatás nyújtásához történő tüzelőanyag-felhasználás céljára történik;”

10. § Az áfa tv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát arra a termékbeszerzésre és szolgáltatás-igénybevételre, melyre nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti tiltás nem vonatkozik arra az adóalanyra, aki a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezései alapján az átalányadózást választotta.”

11. § Az áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:)

„c) az adófizetési kötelezettséget tartalmazó, a 19. § szerinti halasztás lejáratát követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontot követő nap [32. § (1) bekezdésének c) pontja];