d) az adófizetési kötelezettséget tartalmazó adóbevallás benyújtására előírt nap [32. § (1) bekezdésének d) pontja].”

12. § Az áfa tv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés).

(2) Ha az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást egyaránt végez és az (1) bekezdés szerinti szabály alkalmazásával a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különített adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Az arányosítás szabályait a 3. melléklet I. része tartalmazza.”

13. § (1) Az áfa tv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A tárgyi eszköz tekintetében az adóalany a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 4 évben, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 9 évben köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik.”

(2) Az áfa tv. 39. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 120 hónapon belül a tárgyi eszközt - ideértve a személygépkocsit is - értékesítik, az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralevő hónapjaira időarányosan eső előzetesen felszámított adó összegét

a) véglegesen levonhatja, amennyiben a tárgyi eszköz értékesítése miatt az adóalanyt adófizetés terheli, vagy terhelné akkor, ha azt belföldön teljesítené;

b) véglegesen nem vonhatja le, amennyiben a tárgyi eszköz értékesítése miatt az adóalanyt adófizetés nem terheli, vagy nem terhelné akkor sem, ha azt belföldön teljesítené.

(4) Ha a tárgyi eszköz beszerzése a 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítés útján történik, akkor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele időpontjának a tárgyi eszköz átadásának napja minősül.”

14. § Az áfa tv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) Ha a számla, az egyszerűsített számla és a számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany

a) az adó alapját, a felszámított adó mértékét, az áthárított adó összegét, illetve a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket módosítja, vagy

b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,

erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát és számlát helyettesítő okmányt bocsáthat ki akkor, ha a vevő (megrendelő) nyilatkozik arról, hogy a helyesbítést elfogadja. Ha a helyesbítendő adó összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot, a nyilatkozatot írásos formában kell megtenni.”

15. § Az áfa tv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Az adót a havi adóbevallásra kötelezett adóalany a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig, a negyedéves adóbevallásra kötelezett adóalany pedig a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra állapítja meg (adómegállapítási időszak).3”

16. § (1) Az áfa tv. 48. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A fizetendő adó az adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege. A 19. és 20. § szerint halasztott adófizetési kötelezettség a fizetendő adó összegét abban az adómegállapítási időszakban növeli, melyben a halasztás lejár. Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adómegállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.”

(2) Az áfa tv. 48. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként negatív, az elszámolandó adót az adóalany

a) az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adómegállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel, illetve

b) a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekben az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését.

(4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha

a) a 28. és 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja, valamint a 17. § szerinti előleg - adó nélkül számított - összesített összege az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt [49. § (2) bekezdése]; vagy

b) a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóalany a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót - a 32. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben - megfizette;4

c) megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást nyújtanak be.

(5) A külföldi utas részére adható adó-visszatérítésről szóló jogszabály szerint meghatározott és az adóbevallásban külön kimutatott előzetesen felszámított adó erejéig az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet szintén teljesíti.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában jelzett összeghatárba beszámíthatók a 22. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt adóalapot csökkentő tételek is, amennyiben azok tényleges összegét az adóalany hitelt érdemlő módon igazolja.

(7) Az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján a fizetővendéglátási és az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalanyra, valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra a (4) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóév első napjának a tárgyévet megelőző év július hónap 1. napja, az adóév utolsó napjának pedig a tárgyév június hónap 30. napja minősül.”

17. § Az áfa tv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § Az az adóalany, aki (amely) az adott adómegállapítási időszakban

a) kizárólag tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végez, valamint

b) a 40. § (2) bekezdése szerinti esetben adó fizetésére nem kötelezett,

mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az adóbevallási és elszámolási kötelezettség alól.”

18. § Az áfa tv. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 1 000 000 forint.”

19. § Az áfa tv. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Az alanyi adómentességet választó adóalany - a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

(2) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

(3) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt

a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés tekintetében adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,

b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási kötelezettség

terheli.”

20. § Az áfa tv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség megszűnik, ha az (1) bekezdés szerinti időszakon belül az adóalany gazdasági tevékenységéből - ide nem értve a tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint a mezőgazdasági tevékenységet - származó tényleges bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt.”

21. § Az áfa tv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van, továbbá az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján

a) a bejelentést megelőző adóévben a kereskedelmi szálláshelyadási és fizetővendéglátási (a továbbiakban együtt: kereskedelmi szálláshelyadás) tevékenységéből származó tényleges bevétele, valamint

b) a bejelentés adóévében a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége után ésszerűen várható bevétele

időarányosan nem haladja meg a 2 000 000 forintot, jogosult arra, hogy a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége után az elszámolandó adót az 53. §-ban foglaltak szerint tartsa nyilván, állapítsa meg, vallja be és számolja el.”

22. § Az áfa tv. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A használt termék felvásárlásakor az átvevő adóalany jogosult arra, hogy a felvásárolt termék árának meghatározott részét előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe, ha)

„b) az átadó e törvény rendelkezései alapján adó fizetésére nem kötelezett, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket.”

23. § (1) Az áfa tv. 66. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (1) és (2) bekezdésének számozása (2) és (3) bekezdésre változik:

„66. § (1) Előleg fizetése esetén a 17. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adófizetési kötelezettség legfeljebb a kalkulált árrés erejéig keletkezik.”

(2) Az áfa tv. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: