16. § Az Art. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.”

17. § Az Art. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének a 89. § (2) bekezdése alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyet a földhivatal az adóhatóság kérelmére bejegyez.”

18. § Az Art. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a végrehajtási eljárást szünetelteti, ha az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetőleg, ha az erre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak. Ha az adózó kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elutasította, ugyanazon tárgyban előterjesztett újabb kérelemre a végrehajtás nem szünetel.”

19. § Az Art. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál.”

20. § Az Art. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a 100 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az adóhatóság külön nyilvántartást köteles vezetni.”

21. § (1) Az Art. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, az adófizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet. A bevallás és az adatszolgáltatás az adóhatóság által meghatározott módon, gépi adathordozón is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is.”

(2) Az Art. 96. §-ának (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, kitöltött és az adózó által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül.”

22. § Az Art. 96/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az eljárási illetékre vonatkozó szabályait az okirati illetékekre is alkalmazni kell azzal, hogy

a) az okirati illetékkötelezettséget az adózó személyétől függetlenül önadózással kell teljesíteni,

b) az okirati illeték lerovásának elmulasztásáért kiszabható mulasztási bírság alkalmazásának nem előfeltétele a kötelezett előzetes felhívása a hiányosan lerótt illeték pótlására.”

23. § Az Art. 97. §-a a következő z) és zs) pontokkal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„z) termékimportot terhelő adó: a vámhatóság által megállapított általános forgalmi adó, fogyasztási adó, statisztikai illeték, Útalap-hozzájárulás és környezetvédelmi termékdíj,

zs) nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adó: az adóévben az adómegállapítási időszakok elszámolandó adójának göngyölítve számított pozitív előjelű összege.”

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a törvény 1995. január 1. napjával lép hatályba, egyidejűleg az Art. 1., 2., 3., 5. melléklete e törvény 1., 2., 3., 4. mellékletével módosul, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 5. melléklete szerinti 6. melléklettel.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 11. § (9)-(10) bekezdése; a 13. § (3) bekezdése; a 18. § (3) bekezdés d) pontja; a 42. § (4) bekezdéséből az „... és földadója ...”, a 43. § (1) bekezdésének második mondatából „... és a földadójának ...” szövegrész; a 67. § (5) és (6) bekezdése; a 82. § (2) bekezdéséből „... a földadóról szóló törvény rendelkezései szerint a földadón kívül más adót, illetve ...” szövegrész; a 83. §-a; az 1. mellékletének II/1/a) pontjából az „... és az állami vagyon utáni részesedés előlegének ...”, II/3/b) pontjából az „... és a földadóról ...”, II/3/c) pontjából az „... az állami vagyon utáni részesedésről ...”, továbbá a 2. melléklete I/3. pontjának első mondatából az „... és földadót ...”, és ugyanezen pont második mondatából az „... és a földadóját ...” szövegrész, az I/8. pontja, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 39. §-ának (3)-(4) bekezdése.

(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az e törvény hatálybalépéséig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték, pótlék) feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(4) E törvény 14. §-ának, 15. §-a (2) bekezdésének és a 18. §-ának rendelkezéseit első ízben a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(5) Az adózónak 1994. évről adóbevallását az állami adóhatósághoz az 1994. december 31-ig hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(6) Az e törvény 3. mellékletének rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

25. § (1) A jogi személy és egyéb szervezet az 1994. évről benyújtott építményadó, telekadó bevallását az 1994. évben hatályos rendelkezések szerint nyújtja be azzal, hogy a bevallásban az 1995. január 1-jei állapotnak megfelelően közölnie kell az adó megállapításához szükséges adatokat, amelyek alapján az önkormányzati adóhatóság 1995. évre az adót határozattal állapítja meg (kivetés).

(2) Az a magánszemély, aki az 1994. december 31-én hatályos Art. 18. § (3) bekezdés d) pontja alapján a helyi adókban az önadózást választotta, az 1994. évi adójáról bevallását az 1994-ben hatályos rendelkezések szerint nyújtja be azzal, hogy az 1995. január 1-jei állapotnak megfelelően is közölnie kell az adó megállapításához szükséges adatokat, amelyek alapján az önkormányzati adóhatóság 1995. évre az adót határozattal állapítja meg (kivetés).

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint - ide nem értve a vállalkozók kommunális adóját és az iparűzési adót - jár el az a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély is, aki az 1994. december 31-én hatályos rendelkezések alapján - vállalkozói minőségére tekintettel - önadózó volt.

(4) Az adóbeszedésre kötelezett az általa 1994. évben beszedett helyi adóról az Art. 1994. évben hatályos rendelkezései szerint tesz bevallást.

26. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIII. törvény 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az idegenforgalmi hozzájárulásnak a (3) és (4) bekezdés szerint kiszámított előlege negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig esedékes azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdés szerint kiszámított előleg első és második negyedévi részletét együttesen, a második negyedévet követő hó 20-ig kell megfizetni. Az előleget az adózó állapítja meg.”

27. § (1) Az Nytv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A köztársasági megbízott illetékességi területére kiterjedően)

„c) a törvényben meghatározott feltételek mellett engedélyezi a területi nyilvántartásból adatszolgáltatás teljesítését.”

(2) Az Nytv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1995. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).”

1. melléklet az 1994. évi XCI. törvényhez

1. Az Art. 1. mellékletének I/1., 2. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. Az adózónak a bevallás adatait - a magánszemélynek a jövedelemadójáról benyújtott adóbevallását kivéve - 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.

2. Az adózónak adónként és költségvetési támogatásonként az adóévet követően valamennyi adó és költségvetési támogatás alapjának megállapításához szükséges adatokról, az őt megillető mentességekről, kedvezményekről és azok alapjáról, az adó és a költségvetési támogatás összegéről, az adó és a költségvetési támogatás esedékessége szerinti részletezésben éves bevallást kell tennie. A fogyasztási adót termékcsoportonként, a fogyasztói árkiegészítést szolgáltatáscsoportonként is részletezni kell.

4. Ha a költségvetési támogatást az éves bevallást megelőzően külön igénylés alapján utalják ki, ez az igénylés a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.”

2. Az Art. 1. mellékletének II/1/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény milyen időszakonként állapítja meg -, ha az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adójának összege

- az 1 millió forintot elérte, havonta

- minden más általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak negyedévente