24. § A Be. a következő 385/A. §-sal egészül ki:

„385/A. § (1) A kártalanítást az állam köteles megfizetni. Az eljárás során a Magyar Államot az igazságügyminiszter képviseli.

(2) A kártalanítási igény elbírálása előtt be kell szerezni az igazságügyminiszter és szükség esetén az ügyész nyilatkozatát.

(3) Ha a bíróság meghallgatáson vagy tárgyaláson dönt, a terhelt részvétele kötelező.”

25. § A Be. a következő 385/B. §-sal egészül ki:

„385/B. § (1) Ha a kártalanítási igény ténybeli és jogi megítélése a különleges eljárás keretében nagyobb nehézséggel járna, a bíróság az iratokat az eljárás lefolytatása végett a kártérítés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel bíró polgári bíróságnak küldi meg.

(2) Az iratoknak a polgári bírósághoz történő megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

26. § A Be. a következő 385/C. §-sal egészül ki:

„385/C. § (1) Ha a bíróság érdemben dönt a kártalanítási igényről, a bíróság határozata ellen az igazságügyminiszter is fellebbezhet.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése esetén a 385/B. § (1) bekezdését is alkalmazhatja.”

27. § A Be. a következő 385/D. §-sal egészül ki:

„385/D. § (1) A polgári bíróság eljárása során az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári perrendtartás szabályai szerint jár el.

(2) A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyminiszter vesz részt.”

28. § A Be. 386. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Vagyonelkobzás és elkobzás esetén az (1) bekezdés akként irányadó, hogy az elkobzott dolgot természetben kell visszaadni, ha pedig ez nem lehetséges, a

vagyonelkobzáskor, illetve az elkobzáskor megállapított forgalmi értéket alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.

(3) A visszatérítési eljárást a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, a 385. § (1) bekezdése azonban nem alkalmazható.”

29. § (1) A Be. 390. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha külföldi hatóság kér kiadatást és megkereséséhez bűnösséget megállapító, végrehajtható ítéletet vagy elfogató parancsot, illetve bármely más, ezekkel azonos hatályú határozatot csatol, a bíróság - ha kiadatásnak helye van - elrendeli a kikért személy letartóztatását (kiadatási letartóztatás).

(2) A bíróság a kiadatási megkeresés megérkezése előtt a letartóztatást akkor is elrendeli, ha a kiadatásnak helye van, és a külföldi hatóság a letartóztatást az (1) bekezdésben meghatározott mellékletek nélkül kéri, feltéve, hogy a késedelem a kikért személy szökésének veszélyével jár. A letartóztatásról szóló határozatot a bíróság felterjeszti az igazságügyminiszterhez. A letartóztatást meg kell szüntetni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelem a letartóztatás foganatba vételétől számított negyven nap alatt nem érkezik meg.”

(2) A Be. 390. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az előzetesen letartóztatottat az igazságügyminiszter döntése alapján is szabadlábra kell helyezni.”

30. § A Be. a következő 390/A. §-sal egészül ki:

„390/A. § A 390. § szerinti kiadatási eljárásban a védő részvétele kötelező.”

31. § (1) A Be. 400. §-a alcímének helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kegyelmi eljárás”

(2) A Be. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, valamint a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő.

(3) A kérelmet a büntetőeljárás megszüntetése iránt az ügyben eljáró hatóságnál, a büntetés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az elsőfokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.

(4) A hatóság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi.”

32. § A Be. a következő 401. §-sal egészül ki:

„401. § (1) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet

a) a vádirat benyújtásáig a hatóság a legfőbb ügyészhez,

b) a vádirat benyújtása után a bíróság az igazságügyminiszterhez

felterjeszti.

(2) A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén az igazságügyminiszter elrendelheti a büntetés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(3) A legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyminiszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.”

33. § A Be. a következő 401/A. §-sal egészül ki:

„401/A. § Ha a büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetését a hatóság hivatalból kezdeményezte, a terhelt az eljárást megszüntető határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti az eljárás folytatását.”

34. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. 1. §-ában a „szocialista” szövegrész, a 20. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „valamint a 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben” szövegrész, továbbá a 91. § (3) bekezdése és a 225. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A törvény 4. §-a 1995. július 1-jén lép hatályba.

(3) A törvény hatálybalépése előtt kiszabott szigorított javító-nevelő munka esetén a kártalanításra, javító-nevelő munka esetén a visszatérítésre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.