4. A bíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a vitában álló mindkét félre nézve végleges és kötelező. Mindkét Szerződő Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a döntést vonatkozó belső jogszabályaival összhangban végrehajtja.
5. A vitában álló mindegyik fél viseli kijelölt választottbírósági tagjának és a bírósági eljárásokban való képviseletének költségeit. A kijelölt Elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a vitában álló felek egyenlő részben viselik.
11. Cikk
Ha az az elbánás, amelyben az egyik Szerződő Állam, jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait vagy az ilyen beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét részesíti, kedvezőbb mint a jelen Megállapodásban előirányzott elbánás, a kedvezőbb elbánást kell alkalmazni.
12. Cikk
1. A két Szerződő Állam képviselői időről időre ülésezni fognak abból a célból, hogy
a) áttekintsék a Megállapodás teljesítését;
b) információt cseréljenek a jogszabályokról;
c) beruházásokkal kapcsolatos egyéb kérdéseket tanulmányozzanak.
2. Ha bármelyik Szerződő Állam tanácskozni kíván az e Cikk 1. bekezdésében megjelölt ügyekben, a másik Szerződő Állam azonnali választ ad és a tanácskozást váltakozva Beijingben és Budapesten tartják.
13. Cikk
1. A Megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Állam kézhez vette a belső törvényes eljárásaik teljesítéséről szóló írásbeli értesítést. A Megállapodás tízéves időszakra marad hatályban.
2. A Megállapodás továbbra is hatályban marad, ha egyik Szerződő Állam sem értesíti a másik Szerződő Államot arról, hogy a Megállapodást felmondja az e Cikk 1. bekezdésében megjelölt hatályossági időszak lejárta előtt egy évvel.
3. Az első tízéves időszak lejárta után bármelyik Szerződő Állam bármikor felmondhatja a Megállapodást oly módon, hogy erről legalább egy évvel előbb írásban értesíti a másik Szerződő Államot.
4. Azokra a beruházásokra, amelyeket a Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az 1-12. Cikkek rendelkezései a hatályvesztés időpontjától számított további tízéves időszakra érvényben maradnak.
Ennek hiteléül a Kormányok kellő felhatalmazással rendelkező képviselői a Megállapodást aláírták.
Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar, kínai és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
| A Magyar Köztársaság Kormánya nevében | A Kínai Népköztársaság Kormánya nevében |
JEGYZŐKÖNYV
A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről létrejött Megállapodás aláírásával egyidejűleg alulírottak megállapodtak a következő rendelkezésben, amely az említett Megállapodás szerves részének tekintendő.
Abban az esetben, ha a Kínai Népköztársaság tagja lesz az Államok és más Államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek (a továbbiakban: az Egyezmény), a két Kormány kiegészítő megállapodást köt az egyik Szerződő Állam és a másik Szerződő Állam beruházója közötti olyan viták körére vonatkozólag, amelyek a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztendők az Egyezmény keretében békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából.
Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar, kínai és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Jegyzőkönyv eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
| A Magyar Köztársaság Kormánya nevében | A Kínai Népköztársaság Kormánya nevében” |
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. április 1-jétől kell alkalmazni.