1994. évi XCV. törvény

a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről1

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. [A Megállapodást megerősítő okiratok kicserélése 1994. január 17-e napján megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1994. március 1-jén hatályba lépett.]

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam (a továbbiakban együttesen: a Szerződő Államok, és mindegyik külön: a Szerződő Állam),

Attól az óhajtól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egymás közötti nagyobb gazdasági együttműködéshez és különösen az egyik Szerződő Állam beruházóinak a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben megvalósuló beruházásaihoz,

Felismerve, hogy ezen beruházások elősegítése és kölcsönös védelme kétoldalú megállapodások alapján hozzájárul az üzleti kezdeményezések előmozdításához, és fokozza a két Szerződő Állam gazdasági fellendülését,

Az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Meghatározások

A Megállapodás szempontjából

(1) A „beruházás” kifejezés mindenfajta vagyoni értéket jelent, amely az egyik Szerződő Állam beruházójának tulajdonában van vagy irányítása alatt áll, és amelyet az a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben ennek az Államnak a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban ruház be, és különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan tulajdont, továbbá minden más érdekeltséget vagy dologi jogot, mint jelzálog, zálogjog, biztosíték, haszonélvezet és hasonló jogok;

b) társasági részvényeket, értékpapírokat és adósleveleket vagy az ilyen társaságokban fennálló egyéb jogokat vagy érdekeltségeket, kölcsönöket és az egyik Szerződő Állam vagy annak beruházói által kibocsátott kötvényeket és újrabefektetés céljára visszatartott jövedelmeket;

c) valamely beruházással kapcsolatos adósságot, szolgáltatást és pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követelést;

d) szellemi és ipari tulajdonjogot, mint szerzői jogok, védjegyek, szabadalmak, ipari minták, know-how, üzleti titkok, üzleti nevek és good-will;

e) jogszabály vagy szerződés alapján nyújtott jogot és jogszabály alapján kiadott koncessziókat vagy engedélyeket, ideértve a természeti kincsek kutatását, feltárását, kitermelését, kiaknázását vagy felhasználását, és az engedélyezett termékek gyártásának, felhasználásának és eladásának jogát.

(2) A „beruházó” kifejezés olyan természetes vagy jogi személyt jelent, ideértve az egyik Szerződő Állam Kormányát, aki a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben beruházást létesít.

(3) A „természetes személy” kifejezés mindegyik Szerződő Állam tekintetében azt a természetes személyt jelenti, aki ennek az Államnak a jogszabályai szerint annak állampolgára.

(4) A „jogi személy” kifejezés mindegyik Szerződő Állam tekintetében jelenti:

a) azokat a jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Állam jogszabályaival összhangban létesítettek és ismertek el jogi személynek, úgymint intézmények, fejlesztési alapok, vállalkozások, ügynökségek, szövetkezetek, személyi egyesülések, társaságok, hatóságok, alapítványok, vállalatok, cégek, szervezetek és üzleti társulások vagy hasonló jogi személyek, függetlenül attól, hogy felelősségük korlátolt vagy nem;

b) bármely állam jogszabályai alapján létesített jogi személyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam olyan beruházóinak tulajdonában vannak, vagy ellenőrzése alatt állnak, akiknek tényleges gazdasági tevékenységet folytató székhelye ennek a Szerződő Államnak a területén van.

A beruházótól e pont alapján kérhető az ilyen tulajdon vagy ellenőrzés bizonyítása annak érdekében, hogy az a Szerződő Állam, amelynek területén a beruházás megvalósult vagy megvalósítandó, a beruházót a másik Szerződő Állam beruházójának ismerhesse el.

(5) A „jövedelem” kifejezés beruházásból származó összegeket jelent, és különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, az osztalékot, a jogdíjat, igazgatási, műszaki segítségnyújtási vagy egyéb díjakat és a természetbeni fizetést.

(6) A „tengeri övezetek” kifejezés jelenti a tengeri és tenger alatti övezeteket, amelyek felett mindegyik Szerződő Állam a nemzetközi jog alapján szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol.

(7) A „kapcsolt tevékenységek” kifejezés magában foglalja a jogi személyek, fióküzletek, képviseletek, irodák, gyártelepek vagy más üzletviteli létesítmények megszervezését, irányítását, működtetését, fenntartását és az azok fölötti rendelkezést, mindenfajta tulajdon, ideértve a szellemi és ipari tulajdonjogot, megszerzését, használatát, védelmét és az afölötti rendelkezést; és pénzösszegek kölcsönzését, részvények vételét és kibocsátását és import céljára történő valutavásárlást, a fogadó Állam jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban.

2. Cikk

A beruházások elősegítése és védelme

(1) Mindegyik Szerződő Állam elősegíti és kedvező feltételeket teremt a másik Szerződő Állam beruházóinak, hogy területén vagy tengeri övezeteiben beruházásokat létesítsenek, és a törvényei által ráruházott jogai gyakorlása során engedélyezi az ilyen beruházásokat és az azzal kapcsolatos tevékenységeket.

(2) A már megvalósult beruházások mindenkor teljes védelmet és biztonságot élveznek.

(3) Mindkét Szerződő Állam a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Mindkét Szerződő Állam biztosítja, hogy a területén a másik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházások vagy a beruházásra vonatkozó jogok és az azokkal kapcsolatos tevékenységek irányítása, fenntartása, használata, élvezete, megszerzése vagy az azok feletti rendelkezés ne legyen alávetve semmilyen önkényes, indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésnek, illetőleg azt ilyen intézkedések ne akadályozzák.

(4) a) Mindegyik Szerződő Állam olyan intézkedéseket hoz és jogalkotási gyakorlatot folytat, hogy megfelelő könnyítéseket, ösztönzőket és az elősegítés egyéb formáit nyújtja a másik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházások számára.

b) Mindegyik Szerződő Állam beruházóinak jogában áll a fogadó Államban az illetékes hatóságoktól megfelelő könnyítéseket, ösztönzőket és az elősegítés más formáit kérni, és a fogadó Állam minden támogatást, hozzájárulást, jóváhagyást, engedélyt és felhatalmazást megad olyan mértékben és olyan feltételekkel, ahogyan azt a fogadó Állam törvényei és rendelkezései időről időre meghatározzák.

(5) Adópolitikája területén mindegyik Szerződő Államnak törekednie kell arra, hogy a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait igazságos és méltányos elbánásban részesítse.

(6) A Megállapodás céljainak elérése érdekében a Szerződő Államok elősegítik és megkönnyítik közös jogi személyek létrehozását és alapítását a Szerződő Államok beruházói között a fogadó Állam törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban beruházási létesítményeknek a gazdaság különböző ágazataiban való létesítésére, fejlesztésére és megvalósítására.

(7) Bármelyik Szerződő Állam beruházói választásuk szerint alkalmazhatnak felső szintű vezető személyzetet állampolgárságukra való tekintet nélkül, a fogadó Állam törvényei által megengedett mértékig. A Szerződő Államok az ilyen vezető személyzet és azok családjai részére, a két Szerződő Állam törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, minden szükséges könnyítést megadnak, beleértve a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadását.

(8) A már létrejött beruházásokat a fogadó Állam nem veti alá olyan pótlólagos követelményeknek, amelyek akadályozzák azok bővítését vagy fenntartását, megkívánják vagy kötelezővé teszik a termelt javak helyi eladását, vagy amelyek olyan pótlólagos kötelezettségeket vagy korlátozásokat írnak elő, amelyek különösen károsan befolyásolják ezeket a beruházásokat.

(9) Mindkét Szerződő Állam törekszik arra, hogy a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásaival kapcsolatosan a szabad verseny feltételei érvényesüljenek.

(10) Mindkét Szerződő Állam eleget tesz azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásaival kapcsolatban esetleg elvállalt.

(11) Mindkét Szerződő Állam a beruházásokra vonatkozó vagy azokat érintő minden jogszabályt, rendelkezést, közigazgatási gyakorlatot és eljárást nyilvánosságra hoz.

3. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

(1) Egyik Szerződő Állam sem részesíti területén a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait és jövedelmeit kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját beruházóinak beruházásait és jövedelmeit, vagy harmadik állam beruházóinak beruházásait és jövedelmeit, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.

(2) Egyik Szerződő Állam sem részesíti területén a másik Szerződő Állam beruházóit azok beruházásainak irányítása, fenntartása, használata, élvezete, megszerzése vagy a beruházások feletti rendelkezés tekintetében kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.

4. Cikk

Kivételek

A Megállapodás azon rendelkezései, amelyek szerint nem nyújtható kedvezőtlenebb elbánás, mint amelyet bármelyik Szerződő Állam vagy harmadik állam beruházói élveznek, nem értelmezhetők oly módon, mint amelyek kötelezik az egyik Szerződő Államot arra, hogy kiterjessze a másik beruházóira azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely:

a) bármely olyan létező vagy jövőben létrejövő vámunió, regionális gazdasági szervezet vagy hasonló nemzetközi megállapodás alapján áll fenn, amelynek bármelyik Szerződő Állam részese vagy részesévé válhat, vagy

b) bármely, kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, illetőleg bármely kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó belső törvényhozás alapján áll fenn.

5. Cikk

Károk és veszteségek miatti kártalanítás

(1) Ha a bármelyik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházások a másik Szerződő Állam területén háború, egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés, zendülés vagy más hasonló esemény következtében veszteséget szenvednek, ez utóbbi Szerződő Állam részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más rendezés tekintetében nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet ez utóbbi Szerződő Állam a saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.