(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával, az egyik Szerződő Állam beruházói, akik a bekezdésben említett események valamelyike következtében kárt vagy veszteséget szenvednek a másik Szerződő Állam területén abból kifolyólag, hogy ezen Állam haderői vagy hatóságai tulajdonukat nem harci cselekmények során, vagy nem a helyzetből fakadó szükség által indokolt mértékben semmisítik meg, igazságos és kielégítő kártalanításban részesülnek a tulajdon megsemmisülése miatt elszenvedett kárért vagy veszteségért. Az ebből származó fizetéseket késedelem nélkül, szabadon átutalják.

(3) A kártalanítás késedelmes fizetése esetén kamatot kell felszámítani a mindenkori LIBOR kamatláb szerint.

6. Cikk

Lefoglalás és elkobzás

Az egyik Szerződő Államnak vagy beruházóinak a beruházásait nem lehet lefoglalásnak, elkobzásnak vagy hasonló intézkedésnek alávetni, kivéve, ha azokat törvényes eljárás keretében hozták.

7. Cikk

Államosítás vagy kisajátítás

(1) a) Az egyik Szerződő Államnak vagy beruházóinak a beruházásait nem lehet közvetlenül vagy közvetve államosítani, kisajátítani vagy államosítással vagy kisajátítással azonos következményekkel járó intézkedéseknek alávetni a másik Szerződő Állam területén, kivéve, ha az ennek az Államnak a nemzeti érdekével kapcsolatos közérdekből, azonnali, megfelelő és igazságos kártalanítás ellenében, és olyan feltétellel történik, hogy az ilyen intézkedéseket megkülönböztetés nélkül és az általánosan alkalmazott belső jogszabályokkal összhangban hozták, és azok nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet ez az Állam esetleg elvállalt.

b) A kártalanítást olyan korrekt piaci érték alapján kell kiszámítani, amelyet a beruházás az államosítási vagy kisajátítási határozat bejelentésének vagy ismertté válásának időpontját közvetlenül megelőzően képviselt, és olyan elismert értékelési elvekkel összhangban kell megállapítani, mint a piaci érték. Amennyiben a piaci értéket nem lehet azonnal meghatározni, a kártalanítást méltányos elvek alapján kell megállapítani, figyelembe véve, többek között, a beruházott tőkét, az értékcsökkenést, a már hazatelepített tőkét, az újrabeszerzési értéket, good-villt és más ide vonatkozó tényezőket. A kártalanítás késedelmes fizetése esetén olyan kártalanítási összeget kell fizetni, amely a beruházót nem hozza kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben akkor lett volna, ha a kártalanítást a kisajátítás vagy államosítás időpontjában azonnal kifizették volna. Ennek a célnak az elérése érdekében a kártalanításnak magában kell foglalnia a mindenkori LIBOR kamatlábon számított kamatot az államosítás vagy kisajátítás időpontjától a fizetés időpontjáig. A kártalanítási összeg megállapítását a beruházó és a fogadó Állam közötti megegyezés hiányában a 11. Cikkel összhangban választottbíróság elé terjesztik. Azt a kártalanítási összeget, amelyet végül megállapítanak a beruházók részére szabadon átváltható valutában azonnal kifizetik, és engedélyezik annak késedelem nélküli szabad hazautalását.

c) Amennyiben az egyik Szerződő Állam államosítja vagy kisajátítja olyan jogi személy beruházását, amelyet a területén hatályban lévő jogszabályok alapján létesítettek vagy engedélyeztek, és amelyben a másik Szerződő Államnak vagy beruházóinak részvényekből, értékpapírokból, adóslevelekből álló tulajdona vagy más joga vagy érdekeltsége van, biztosítani kell, hogy azonnali, megfelelő és igazságos kártalanítást kapjon, és engedélyezni kell annak hazautalását. A kártalanítást az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezéseivel összhangban állapítják meg és fizetik ki.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a beruházásból származó folyó jövedelmekre, valamint felszámolás esetén, a felszámolásból eredő bevételekre is.

8. Cikk

Átutalások

(1) Mindkét Szerződő Állam garantálja az alábbiaknak területéről történő, késedelem nélküli átutalását szabadon átváltható valutában:

a) a másik Szerződő Állam beruházója által létesített beruházásból származó nettó nyereség, osztalék, jogdíjak, műszaki segítségnyújtás és műszaki szolgáltatások díja, kamat és más jövedelmek;

b) a másik Szerződő Állam beruházója által létesített beruházás eladásából, teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételek;

c) kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegek;

d) a másik Szerződő Állam olyan állampolgárainak keresete, akik a területén megvalósuló beruházáson engedéllyel dolgoznak, jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban;

e) a Szerződő Állam vagy egy harmadik állam területén a beruházás igazgatására fordított összegek; és

f) a beruházás bővítéséhez vagy fenntartásához szükséges pótlólagos összegek.

(2) A 3. Cikk alkalmazásának fenntartásával, a Szerződő Államok ugyanolyan kedvezményes elbánásban részesítik az (1) bekezdésben említett átutalásokat, mint a bármely harmadik állam beruházói által létesített beruházásokból származó átutalásokat.

(3) A Megállapodás szempontjából, az árfolyamokat a Nemzetközi Valutaalapnál megállapított hivatalos árfolyamokkal összhangban kell meghatározni, vagy ha ilyen árfolyamok nincsenek, a Különleges Lehívási Jogokra vagy az USA dollárra, vagy bármely más olyan konvertibilis valutára megállapított hivatalos árfolyamokkal összhangban, amelyben a Szerződő Államok megállapodtak.

(4) A fentiek szerinti átutalásokat mindazonáltal alá kell vetni az olyan indokolt szabályozó eljárásoknak, amelyek a fogadó Államban időről időre érvényben vannak, és ugyancsak alá kell vetni a fogadó Állam Kormánya azon jogának, hogy három hónapot meg nem haladó átmeneti időszakokra indokolt korlátozásokat vezessen be alapvető gazdasági egyensúlyhiány esetén, feltéve, hogy az ilyen átutalásoknak legalább 50 százaléka ezekben az időszakokban is teljesíthető.

9. Cikk

Jogutódlás

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Állam (vagy annak kijelölt ügynöksége) kifizetést teljesít egyik beruházójának a fogadó Állam területén megvalósuló beruházással vagy annak egy részével kapcsolatosan nyújtott kártalanítás vagy garancia alapján, vagy más módon szálltak rá az ilyen beruházók beruházásokkal kapcsolatos jogai, a fogadó Állam elismeri:

a) a másik Szerződő Államnak (vagy kijelölt ügynökségének) az átruházásból, kártalanításból vagy más jogutódlásból származó jogát, akár jogszabály alapján, akár jogügylet következtében keletkezett, és azt,

b) hogy a másik Szerződő Állam (vagy annak kijelölt ügynöksége) a jogutódlás következtében jogosult az ilyen jog érvényesítésére.

(2) A másik Szerződő Állam által a fenti módon megszerzett összegeket nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban, mint a fogadó Állam vagy bármely harmadik állam beruházóinak olyan összegeit, amelyek hasonló beruházási tevékenységekből származnak, mint amilyeneket a kártalanított fél folytatott, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.

10. Cikk

Jogok érvényesítése

Mindegyik Szerződő Állam a beruházási megállapodások, beruházási engedélyek és tulajdonjogok tekintetében hathatós eszközökkel gondoskodik a követelések és jogok érvényesítéséről.

11. Cikk

Beruházási viták rendezése

(1) Az egyik Szerződő Állam és a másik Szerződő Állam beruházója között az ennek a beruházónak az előbbi Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben létesített beruházásával kapcsolatos vitát először tanácskozás és tárgyalás útján rendezik és olyan alkalmazandó vitarendezési eljárás szerint, amelyben a vitában álló felek előzőleg megállapodtak.

(2) Amennyiben a vitát a rendezés iránti kérelem keltétől számított hat hónapon belül nem sikerült az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően eldönteni, a vitában álló felek a következőképpen járhatnak el:

a) A 7. Cikk szerinti vitát, a beruházó kérésére, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, 1965. március 18-i Washingtoni Egyezménnyel létesített Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.

b) A (2) bekezdés a) pontjában nem említett vita esetén a vitát valamennyi helyi jogorvoslati lehetőség kimerítése után a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.

(3) Egyik Szerződő Állam sem viszi diplomáciai útra a választottbíróság elé terjesztett ügyet mindaddig, amíg az eljárás be nem fejeződött és az egyik Szerződő Állam a választottbírósági határozathoz nem tartja magát, illetőleg azt nem hajtja végre.

(4) Ha az Egyezmény nem alkalmazható, a vitát ad hoc választottbíróság útján rendezik.

12. Cikk

A Szerződő Államok közötti viták rendezése

(1) A Szerződő Államok között a Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat lehetőség szerint diplomáciai úton rendezik.

(2) Amennyiben a vitát hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Állam kérelmére e Cikk rendelkezéseivel összhangban választottbíróság elé terjesztik.

(3) A választottbíróságot a következő módon alakítják meg. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindegyik Szerződő Állam kijelöli a választottbíróság egy tagját. A két tag ezután megválasztja egy, a két Szerződő Állam diplomáciai kapcsolatokat fenntartó harmadik állam állampolgárát, aki Elnökként fog eljárni (a továbbiakban: az Elnök). Az Elnököt a két másik tag kijelölésétől számított három hónapon belül kell kijelölni.

(4) Ha a (3) bekezdésben kikötött határidőkön belül valamelyik Fél nem jelölte ki választottbíróját, vagy a két választottbíró nem egyezett meg az Elnök személyét illetően, fel lehet kérni a Nemzetközi Bíróság Elnökét a kijelölés megtételére. Ha az Elnök a Szerződő Államok egyikének állampolgára lenne, vagy ha az említett feladat ellátásában egyébként akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a kijelölés megtételére. Amennyiben az Alelnök is a Szerződő Államok egyikének állampolgára lenne, vagy akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a kijelölés megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban követi őt, és aki a Szerződő Államok egyikének sem állampolgára.

(5) A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Az ilyen döntés kötelező. Mindkét Szerződő Állam viseli választottbírójának és jogtanácsosának választottbírósági eljárásbeli költségeit; az Elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Államok egyenlő részben viselik, kivéve, ha a választottbíróság másképpen dönt. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

13. Cikk

Kormányok közötti kapcsolatok

A Megállapodás rendelkezései a Szerződő Államok közötti diplomáciai vagy konzuli kapcsolatoktól függetlenül alkalmazandók.