(2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt és hegybírót kell választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, a hegybíró és - ha az alapszabály ilyen tisztséget létesít - az alelnök vagy a közgyűlés által megbízott tag együttesen gyakorolja.
(3) A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. Az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.
16. § (1) A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
(2) A választmány jár el a névjegyzékbe való felvétellel, illetve a törléssel kapcsolatos, valamint a 41. § szerinti rendtartási ügyekben.
(3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.
A hegybíró
17. § (1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért felelős tisztségviselője a hegybíró.
(2) A hegybíró
a) előkészíti a közgyűlés és a választmány üléseit,
b) vezeti a hegyközségi névjegyzéket,
c) gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett,
d) eljár a hegyközség részére átadott közigazgatási ügyekben,
e) ellátja a számára törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat.
(3) A hegybíró a tevékenységéről minden választmányi ülésen beszámol.
(4) Hegybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú személy választható, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik.
Az ellenőrző bizottság
18. § (1) A közgyűlés a tagok közül legalább három tagú ellenőrző bizottságot, vagy ha a taglétszám a harminc főt nem haladja meg, ilyen feladatkörrel megbízott tisztségviselőt választ, akire az ellenőrző bizottságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az ellenőrző bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.
19. § (1) Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének, valamint a gazdálkodásnak az ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet.
(2) Az ellenőrző bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt írásban közli az érdekelt testülettel vagy tisztségviselővel; szükség esetén - az alapszabályban meghatározott módon - összehívhatja a közgyűlést.
(3) Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását.
(4) A közgyűlés a hegyközség éves költségvetéséről és a zárszámadásról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(5) Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez és állást foglal a hegyközség valamely testületének határozata ellen tett bejelentés ügyében.
Egyéb testületi szervek
20. § Az alapszabály további testületi szerveket (bizottságokat) létesíthet. Ez esetben az alapszabálynak meg kell határoznia e testületek feladatkörét, valamint a hegyközség más testületeihez és a tisztségviselőkhöz való viszonyát.
A tisztségviselőkre irányadó rendelkezések
21. § (1) A hegyközség tisztségviselői: az elnök, a hegybíró, az ellenőrző bizottság elnöke, valamint az alapszabály által létesített más tisztséget (pl. alelnök) betöltő személy.
(2) Nem lehet tisztségviselő,
a) aki nem tagja a hegyközségnek;
b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett;
c) akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesüléséig.
(3) Egyidejűleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], valamint az élettársak. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
A hegyközség megszűnése
22. § A hegyközség megszűnik, ha feloszlatják [57. § (3) bekezdés c) pont], ha más hegyközséggel egyesül, vagy több hegyközségre szétválik.
23. § (1) Több hegyközség akkor egyesülhet, ha
a) a települések, amelyek területén hegyközség működik, egyesülnek,
b) a település más településtől olyan területrészt vesz át, amelyen hegyközség működik, vagy
c) a településen az önálló hegyközség alakításának feltételei utóbb megszűnnek.
(2) Az egyesülésről a hegyközségek közgyűlései külön-külön, a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával határoznak.
(3) Az egyesülésre a közös hegyközség alakításának szabályait [5. § (3)-(5) bekezdések] megfelelően alkalmazni kell.
24. § A hegyközség több hegyközségre szétválhat, ha
a) működési területén új községet alakítanak,
b) a korábbi községegyesítést megszüntetik, vagy
c) a települési önkormányzat által más település részére területrész átadására kerül sor,
és az új települések mindegyikén megvannak az önálló hegyközség alakításának feltételei vagy - e feltételek hiányában - az új települések, illetve az átadott területrész és az azt átvevő település hegyközségei egyesülnek.
25. § (1) Az egyesüléssel létrejövő hegyközség az egyesülő hegyközségek általános jogutódja.
(2) A szétválásról hozott közgyűlési határozatban rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A hegyközség jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválással létrejövő jogutód hegyközségekre szállnak át.
(3) A hegyközségek egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit.
IV. FEJEZET
HEGYKÖZSÉGI TAGSÁG
A hegyközség tagjai
26. § (1) A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül -
a) az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint
b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább két tonna szőlőt, illetve tizenöt hektoliter bort vásárol.
(2) Az a házikertiszőlő-birtokos, akinek
a) több településen lévő ültetvényei együttes területe az ezerötszáz négyzetmétert meghaladja, vagy
b) házikerti szőleje mellett másik településen árutermő szőleje is van,
mindegyik település hegyközségének tagja.
(3) Aki egy településen rendelkezik házikerti szőlővel, vagy több településen lévő házikerti szőleje a (2) bekezdés a) pontja szerinti mértéket nem haladja meg, a hegyközség tagja lehet; a névjegyzékbe való felvételét a hegyközség nem tagadhatja meg.
(4) A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területéről olyan mennyiségben vásárol fel, hogy az együttesen eléri az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
27. § (1) A termelő hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben tevékenysége az e törvényben meghatározott mértéket eléri.
(2) Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya a telepítés megkezdésével keletkezik.
(3) A hónap utolsó napjával megszűnik a hegyközségi tagsági viszonya annak, aki a termelőtevékenységgel felhagy, illetve a szőlőültetvény használatát másnak engedi át. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya az év végével megszűnik, ha tevékenysége az adott évben a hegyközség területén nem éri el az e törvényben meghatározott mértéket.
(4) Az a házikertiszőlő-birtokos, aki a hegyközségnek önként tagja, bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését; a tagsági viszony ez esetben a bejelentés napjával szűnik meg.
28. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek - a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett - a hegyközségnél be kell jelentenie. A hegyközség bejelentés híján is köteles eljárni, ha tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.
(2) A hegyközségnek a bejegyzésről vagy törlésről szóló határozatát - a jogorvoslatra való figyelmeztetéssel - írásban közölni kell a taggal.
A tag jogai és kötelezettségei
29. § (1) A tag joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;
b) tisztséget viseljen a hegyközségben;
c) igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat.
(2) A tagsági viszonyból eredő jogok képviselő útján is gyakorolhatók, a képviselő azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogot csak személyesen gyakorolhatja.
(3) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet.
30. § (1) Kizárólag hegyközségi tag termelő jogosult arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó településen előállított termékére származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket első alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel hozza forgalomba.
(2) A hegyközség tagját elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre.
31. § A tag kötelezettsége, hogy
a) megfizesse a hegyközségi járulékot;
b) megtartsa a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;
c) a termelőtevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezze;
d) szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) és vásárlási naplót vezessen, s a hegyközségnek adatot szolgáltasson;
e) szőlő vagy bor értékesítése esetén a termékhez származási bizonyítványt mellékeljen;
f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történő értékesítés esetén a különbözetet a hegyközségnek befizesse.
V. FEJEZET
A HEGYKÖZSÉGEK TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS SZERVEI
A hegyközségi tanács
32. § (1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. A bortermőhelyi hegyközség - azonos szőlőtermő tájon belül - a működési területéhez földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik.