1994. évi CIV. törvény
a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről1
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1995. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. § Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 1 914 142,5 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 1 631 497,5 millió forintban,
c) hiányát 282 645 millió forintban
állapítja meg.
2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben,
a) a Magyar Nemzeti Bank javára 15 034,4 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni, illetőleg a belföldi hitelezőktől 125 923 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeket visszavásárolni;
b) külföldi hitelezők javára 23 350 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.
3. § (1) Az 1. § a) pontban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A 2. §-ban megállapított hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését az 1. számú melléklet XXXII. A költségvetés törlesztései fejezet tartalmazza.
4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) az 1. § c) pontban foglalt hiány fedezésére,
b) a 2. §-ban foglalt hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására
értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítása érdekében lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozása érdekében állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy - a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló tartozásait és követeléseit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözet miatt - a központi költségvetést terhelő kamatmentes adósság egy részét piaci kamatozású értékpapírrá alakítsa át akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank bruttó devizaköveteléseivel csökkentett bruttó devizatartozásai - a Magyar Nemzeti Bank éves mérlegének adatai alapján - 1994. év végén az 1993. év végihez képest csökkennek. Egyéb esetben nem történhet átalakítás. Az átalakítás miatt kibocsátandó kötvényállomány összegének meg kell egyeznie a devizatartozás-csökkenés forintösszegének és az 1994. évben a kamatmentes hitelből átalakított kötvényállomány összegének különbözetével.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása érdekében - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet bocsásson ki.
(5) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó értékpapírokból a Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 19. § (3) bekezdésében, illetőleg a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat - úgy vásároljon, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott, hiányt finanszírozó értékpapírok állománya - az 1994. december 31-i állományhoz képest - 48 milliárd forinttal növekedjen.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére előlegezze meg a gazdasági kamarák 1995. I. félévre esedékes tagdíjbevételét, amely előleget a gazdasági kamaráknak legkésőbb 1995. december 10-éig vissza kell téríteniük a központi költségvetés részére.
(7) A központi költségvetésnek az MNBtv. 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1995-ben érvényes kamatlába 8,20 %.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
Általános tartalék
5. § A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 19 100 millió forint.
Céltartalék
6. § (1) A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok intézményei közalkalmazottainak, valamint a 33. § (5) bekezdésében megjelölt nem állami intézmények munkavállalóinak központi bérpolitikai kerete 16 400 millió forint.
(2) Az előirányzat lebontására, fejezetekre, címekre, alcímekre és helyi önkormányzatokra - a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján - a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(3) Az „A” fizetési osztály első fizetési fokozat (a továbbiakban: A1) 8500 forint/hó/fő mértékével összefüggésben felmerülő többletkiadások megállapításánál a következőket kell figyelembevenni:
a) az 1994. december 31-én és 1995. január 1-jén is közalkalmazotti jogviszonyban állókat, ide nem értve a távollévők helyettesítésére foglalkoztatott közalkalmazottakat;
b) az a) pont alatti közalkalmazottak 1994. december 31-i illetménye és az 1995. január 1-jétől megemelt A1 (8500 forint/hó/fő) alapján a fizetési fokozatnak megfelelően számított, kötelezően járó illetmény különbözetének 11-szeresét;
c) az a) pont alatti közalkalmazottak 1994. december 31-i megállapított pótlékai és a b) pont szerint 1995. január 1-jétől az alsó határ figyelembevételével számított kötelező pótlékok különbözetének 11-szeresét;
d) az egyéni besorolásoknál a várakozási időnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi C. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtási rendeleteiben kötelezően előírt csökkentését.
(4) Támogatás nem igényelhető:
- azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek költségvetési támogatásban,
- a központi költségvetési szerv azon munkavállalója után, akinek foglalkoztatása nem költségvetési támogatásból történik.
7. § Az energiaáremelés lakossági és intézményi részleges kompenzációjára 9000 millió forint az előirányzat.
Rendkívüli kiadások és bevételek
8. § (1) A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:
a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2. alcím);
b) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 5. alcím);
c) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 10. alcím);
d) „NATO Békepartnerségi” program kiadásai (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 11. alcím);
e) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);
f) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplése előkészítésének kiadásai (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 2. alcím);
g) a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;
h) a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;
i) a fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoport előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél, a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai, továbbá az alapítványok támogatása (I. Köztársasági Elnökség fejezet 2. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport; III. Alkotmánybíróság fejezet 2. cím 1. alcím; VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1-3., 7-8., 15., 31., 33., 44. előirányzat-csoport; VIII. Belügyminisztérium fejezet 22. cím 2-5. alcím; 24. cím 5. alcím 5. előirányzat-csoport; IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 10. cím 6-7. alcím; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 1., 8-9., 11-14. előirányzat-csoport; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím 2. alcím; XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 13. cím 3. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2., 4., 7. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 23. cím 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 7., 9-12., 17-18., 21-23. előirányzat-csoport; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 10. cím 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet 7. cím 2. alcím).
(2) A központi költségvetés 3. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel:
a) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet költségvetési befizetéseinek előirányzatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. cím 2-3. alcím);
b) a központi költségvetési szervektől származó befizetések (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);
c) a helyi önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);
d) az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezettől származó privatizációs bevételek (XXXI. Belföldi államadósság fejezet 4. cím).
Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések
9. § (1) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezethez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, valamint a részben vagy egészben, illetőleg tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az 1995. évben kifizetésre kerülő osztalék és állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 150 000 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetésbe. E privatizációs bevételeket kamatkiadásokra kell fordítani.