1995. évi XXVIII. törvény
a nemzeti szabványosításról1
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetgazdaság szereplőinek a piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismeretekkel való ellátását és a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi megállapodásokban vállalt, szabványosításra vonatkozó kötelezettségek végrehajtását, a nemzeti szabványosításról a következő törvényt alkotja:
A nemzeti szabványosítás célja
1. § A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:
a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását,
b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,
c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,
d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését,
e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot,
f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását,
g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését,
h) a minőség védelmét.
A törvény célja
2. § A törvény meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit.
Alapelvek
3. § A nemzeti szabványosításban a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot,
b) a közérdek képviseletét,
c) az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való részvétel, másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából,
d) a tárgyszerűséget,
e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától,
f) az egységességet és ellentmondás-mentességet,
g) az alkalmazkodást a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat általános eredményeihez, figyelembe véve a gazdasági adottságokat,
h) az alkalmazkodást a nemzetközi és az európai szabványosítás rendjéhez,
i) a nemzeti szabványügyi szervezet nem nyereségérdekelt jellegét.
A szabvány
4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
(2) A szabványosítás során leggyakrabban használt fogalmakat az 1. számú melléklet tartalmazza.
A nemzeti szabvány
5. § (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
(2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.
(3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.
(4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány).
(5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető.
(6) A jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabvány nyelve magyar.
A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása
6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.
(2) A szabványok közül jogszabály kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezően alkalmazandónak.
(3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható.
(4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőség jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja.
A Magyar Szabványügyi Testület
7. § (1) A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT).
(2) Az MSZT köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján.
(3) Az MSZT jogosult a Magyar Köztársaság címerének a használatára.
Az MSZT feladatai
8. § (1) Az MSZT feladatai:
a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása,
b) a nemzetközi és az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele,
c) a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel,
d) részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervek részvételének összehangolása,
e) szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben,
f) a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása,
g) a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása,
h) a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása,
i) a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése,
j) közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában,
k) tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint,
l) felkérésre közreműködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében,
m) mindazon további feladatok ellátása, amelyeket külön törvény vagy törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglalt feladatokat az MSZT a nemzeti szabványosító műszaki bizottságokon keresztül látja el.
9. § (1) Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról.
(2) Az MSZT véleménynyilvánításával közreműködik a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással összefüggő jogszabály előkészítésében.
10. § (1) Az MSZT közreműködik a nemzeti szabványosítással összefüggő ismeretek oktatásában, a tananyagok tematikájának kidolgozásában, a képzési anyagok előállításában, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzést végez.
(2) Az MSZT meghatározza a nemzeti szabványügyi szakértőkre vonatkozó feltételeket, és kiadja a szakértői igazolványokat.
11. § (1) Az MSZT gyűjti és rendszerezi a nemzeti szabványtervezeteket és szabványokat, a magyar gazdaság számára jelentős külföldi szabványtervezeteket és szabványokat, valamint egyéb szabvány jellegű dokumentumokat.
(2) Az MSZT az (1) bekezdésben meghatározott információkat az általa, illetve a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által meghatározott díjazás ellenében rendelkezésre bocsátja.
(3) Az MSZT gondoskodik a nemzeti szabványok és a nemzeti szabványosítással kapcsolatos kiadványok díjazás ellenében történő forgalmazásáról, illetve terjesztéséről.
12. § (1) Az MSZT nyilvántartást vezet:
a) a nemzeti szabványtervezetekről és szabványokról,
b) a nemzetközi és az európai szabványtervezetekről és szabványokról,
c) a jogszabályok által kötelezően alkalmazandónak nyilvánított szabványokról,
d) a nemzeti szabványügyi szakértőkről.
(2) A nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet, kérésére az MSZT a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad, térítés ellenében.
13. § Az MSZT az alapszabályában biztosítja:
a) a nemzeti szabványosításban érdekelt körök, így különösen a központi közigazgatási szervek, köztestületek, gyártók, forgalmazók, szolgáltatók és a fogyasztók, illetve azok érdekképviseleti szervezetei kiegyensúlyozott részvételét az MSZT szerveiben,
b) a jogalkotás szempontjainak, valamint a gazdálkodó szervezetek igényeinek figyelembevételét a nemzeti szabványosítási programok összeállításakor,
c) a jogalkotáshoz kapcsolódó nemzeti szabványosítási igények kielégítését,
d) a jogszabály kiadására feljogosított szervezet bevonását a jogszabály által kötelezővé nyilvánítandó nemzeti szabványok kidolgozásában,
e) a nemzeti szabványosítás területén a nemzetgazdasági érdekek képviseletének rendjét,
f) a nemzetközi, az európai szabványügyi szervezetekkel és az egyes tagországok nemzeti szabványügyi szervezeteivel való együttműködés rendjét,
g) a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására, módosítására és visszavonására vonatkozó eljárási rend kiadását,
h) ellentmondásmentes szabványrendszer kialakítását,
i) tanúsítási tevékenységében a nemzetközi és az európai tanúsítási szervezetek előírásainak érvényesülését.
Eljárási rend
14. § (1) Az MSZT-nek a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására vonatkozó eljárási rendben különösen az alábbiakat kell szabályoznia:
a) a nemzeti szabványosításban való részvétel módját és feltételeit,
b) a nemzeti szabványosítási programok összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, az új szabványosítási témák felvételének szabályait,
c) a nemzeti szabványtervezetek nyilvánosságra hozatalát és a velük kapcsolatos felszólalások elintézésének rendjét,
d) a nemzeti szabványok jóváhagyásának, módosításának és visszavonásának rendjét,
e) a nemzeti szabványalkotással kapcsolatos panaszok kivizsgálásának rendjét,
f) a nemzeti szabványok közzétételének módját,
g) a nemzeti szabványok nyilvántartását,
h) az európai és a nemzetközi szabványosításban a nemzeti képviselet módját.
(2) Az eljárás nyilvánosságának elve alapján meg kell hirdetni a nemzeti szabványosítás programját, a nemzeti szabványtervezetek jegyzékét, a nemzeti szabvány kiadásának és közzétételének időpontját, a nemzeti szabványok visszavonását, módosítását, a nemzeti szabványállományban bekövetkezett változásokat, a nemzeti szabványosítással összefüggő közleményeket.