Az MSZT tagjai

15. § (1) Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja.

(2) A közgyűlés az MSZT tagjaiból áll. A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

(3) A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály állapítja meg.

Az MSZT szervei

16. § Az MSZT szervei:

a) a közgyűlés,

b) a Szabványügyi Tanács,

c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság,

e) az ügyintéző szervezet.

A közgyűlés

17. § (1) Az MSZT közgyűlését a nemzeti szabványosítás általános kérdései, valamint az MSZT saját belső szervezetét és működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évenként egyszer össze kell hívni.

(2) A közgyűlést, a napirend megjelölésével, az MSZT elnöke hívja össze.

(3) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlésen szavazásra jogosultak egyharmada írásban kéri.

18. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,

c) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztása és felmentése,

d) a Szabványügyi Tanács alapszabályban meghatározott választható tagjainak, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása és a felmentése,

e) a Szabványügyi Tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámoltatása,

f) a pénzügyi ellenőrző bizottság véleménye alapján az éves költségvetés, illetve az erről készült beszámoló jóváhagyása,

g) a pénzügyi ellenőrző bizottság működési irányelveinek jóváhagyása,

h) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

19. § A közgyűlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét az alapszabály állapítja meg.

20. § (1) Az MSZT elnökét, aki egyben a Szabványügyi Tanács elnöke is, az alapszabályban meghatározott időre a közgyűlés választja.

(2) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felel.

(3) Az elnök látja el az alapszabály által a számára megállapított feladatokat.

(4) Az elnököt akadályoztatása esetén az ezzel megbízott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztásról az alapszabály rendelkezik.

A Szabványügyi Tanács

21. § (1) A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják.

(2) A Szabványügyi Tanács hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály tervezetének, illetve a szükség szerinti módosítás tervezetének előterjesztése a közgyűlés részére,

b) a pénzügyi ellenőrző bizottság javaslata alapján a tagdíj megállapítása,

c) az MSZT működésének elvi irányítása a közgyűlés határozatainak megfelelően két közgyűlés közötti időszakban,

d) az éves költségvetés betartásának ellenőrzése,

e) a nemzeti szabványosítás távlati és éves programjainak a jóváhagyása,

f) a nemzeti szabványok jóváhagyása, módosítása és visszavonása,

g) döntés a nemzeti szabványosítással összefüggő vitás kérdésekben,

h) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozásának és megszüntetésének jóváhagyása, továbbá működésükre vonatkozó követelmények kiadása, valamint a működésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés,

i) a nemzetközi és az európai szabványosítási munkában való részvétel programjának jóváhagyása,

j) az ügyintéző szervezet felépítésének és működési szabályainak és ezen belül az ügyvezető igazgató feladataira, felelősségére és jogaira vonatkozó szabályok jóváhagyása,

k) az ügyvezető igazgató beszámoltatása.

(3) A Szabványügyi Tanácsot az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg szükség szerint az MSZT elnöke hívja össze és vezeti annak üléseit.

(4) A Szabványügyi Tanács működésének részletes szabályait az alapszabály, illetőleg az alapszabály keretei között más belső szabályzatok állapítják meg.

A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok

22. § (1) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el.

(2) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is.

(3) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok működésük részletes szabályait az alapszabály és a Szabványügyi Tanács által kiadott követelmények alapján maguk állapítják meg és azokat az ügyvezető igazgató hagyja jóvá.

(4) Több egymáshoz kapcsolódó szakterületen működő nemzeti szabványosító műszaki bizottság a bizottságok elnökeiből álló programbizottságot hozhat létre. A programbizottság elnökét a bizottság saját tagjai közül választja. A programbizottságok feladata a műszaki bizottságok tevékenységének összehangolása és a prioritások meghatározása.

A pénzügyi ellenőrző bizottság

23. § (1) A közgyűlés legalább háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. A bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja a Szabványügyi Tanácsnak, illetőleg az MSZT ügyintéző szervezetének.

(2) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

(3) A pénzügyi ellenőrző bizottság feladata az MSZT gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek érdekében az MSZT tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4) A pénzügyi ellenőrző bizottság véleményezi a tagdíj megállapítására, illetőleg módosítására vonatkozó javaslatot.

(5) A pénzügyi ellenőrző bizottság az MSZT éves költségvetését és az éves költségvetési beszámolót véleményezi.

(6) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai tevékenységükért ellenszolgáltatásban nem részesülnek, kizárólag a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre az MSZT tisztségviselői, illetve vezetői utasítást nem adhatnak.

Ügyintéző szervezet

24. § (1) Az ügyintéző szervezet feladata az alapszabály keretei között az MSZT működéséhez szükséges igazgatási és szervezési tevékenység ellátása.

(2) Az MSZT ügyintéző szervezetének vezetője az ügyvezető igazgató, aki az MSZT-vel munkaviszonyban áll. Az ügyvezető igazgatót a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával az MSZT elnöke bízza meg és menti fel megbízatása alól.

Az ügyvezető igazgató feladatait az MSZT elnökének irányításával, a közgyűlés határozatai és a Szabványügyi Tanács iránymutatásai szerint végzi, tevékenységéről időszakonként a Tanácsnak beszámol.

(3) Az ügyintéző szervezet felépítését és működését, valamint az ügyvezető igazgató feladatait az alapszabály keretei között a Szabványügyi Tanács határozza meg.

Az MSZT képviselete

25. § (1) Az MSZT-t az elnök képviseli, aki ezt a jogát az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az ügyvezető igazgatóra, az ügyvezető igazgató pedig az általa megbízottakra átruházhatja.

(2) Az MSZT nevében aláírásra az elnök, valamint az alapszabályban meghatározott esetekben az ügyvezető igazgató jogosult, továbbá azok, akikre az ügyvezető igazgató az aláírási jogát átruházta. Az elnök távollétében, annak felhatalmazása alapján, az elnökhelyettesek is jogosultak aláírásra.

Törvényességi felügyelet

26. § (1) Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(2) A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy az MSZT szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályzatot.

(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Ha az MSZT működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul.

A bíróság

a) megsemmisíti az MSZT testületi szervének jogsértő határozatát és új határozat hozatalát rendeli el,

b) felfüggesztheti az MSZT testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelőbiztost rendelhet ki.

(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az MSZT közgyűlését. Ha a közgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, az MSZT más testületi szerveinek és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

(6) Felügyelőbiztosként csak az rendelhető ki, aki egyébként az MSZT-ben tisztséget viselhetne.

(7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

27. § Az MSZT azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.

Az MSZT kapcsolatai

28. § Az MSZT a Kormánnyal a kapcsolatot a kijelölt miniszter útján tartja.

Az MSZT a munkájáról szóló éves beszámolóját a Kormánynak is megküldi.

29. § (1) A nemzeti szabványosítást érintő nemzetközi kötelezettségeken alapuló jogszabályok kidolgozása során az MSZT együttműködik az érintett közigazgatási szervekkel.

(2) A közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványokat az MSZT az érintett közigazgatási szervek véleményét figyelembe véve dolgozza ki.

30. § Az MSZT együttműködik a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. Az együttműködés során az MSZT köteles az érdekképviseleti szervezeteket és a kamarákat tájékoztatni a nemzeti szabványosítási tevékenységet érintő kérdésekben.