1995. évi XXIX. törvény

a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról1

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse

az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer kialakítását,

a nemzetközi megállapodások megfelelőség tanúsításra vonatkozó cikkeinek végrehajtását,

a nemzeti akkreditálás rendszeréről a következő törvényt alkotja:

Az akkreditálás célja

1. § (1) Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

(2) Az akkreditálás a magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulása, a nemzetgazdaság szereplői piacképességének növelése, a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében elő kell segítse a termékek és a szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését. A tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében lehetővé kell tenni a tanúsítást végző szervek felkészültségének igazolását, elismerését.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumai, tanúsító és ellenőrző szervezetei akkreditálásának feltételeit a vonatkozó, a törvény 1. számú mellékletében feltüntetett szabványok alapján.

(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, a törvény 1. számú mellékletében feltüntetett szabványokban, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,

b) kalibrálólaboratóriumok,

c) terméktanúsító szervezetek,

d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,

e) személyzettanúsító szervezetek,

f) ellenőrző szervezetek.

Fogalommeghatározások

3. § E törvény alkalmazásában a fogalmakat az 1. számú mellékletben feltüntetett szabványok szerint kell értelmezni.

Alapelvek

4. § Az akkreditálás során érvényesíteni kell a következő alapelveket:

a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot,

b) szakszerűséget,

c) a közérdek képviseletét,

d) az igénybevétel önkéntességét,

e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától,

f) a közigazgatási szervek részvételi lehetőségének biztosítását,

g) az akkreditáló szervekre vonatkozó, az 1. számú mellékletben meghatározott szabványok alkalmazását,

h) az üzleti titok védelmét,

i) harmonizálást az akkreditálás nemzetközi és európai eljárási rendjével.

A Nemzeti Akkreditáló Testület

5. § (1) A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület).

(2) A Testület köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító, működtető, ellenőrző és az akkreditálást végző tevékenységet lát el, kizárólagos jogkörrel.

(3) A Testület jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

A Testület feladatai

6. § (1) A Testület fő feladatai:

a) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálására, az akkreditált szervezetek időszakos felülvizsgálatára, az akkreditáltság felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárási szabályok kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása a nemzetközi és európai eljárások figyelembevételével,

b) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálása, az akkreditált szervezetek időszakos felülvizsgálata az akkreditáltság fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából,

c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők kijelölése és értékelése,

d) a képviselet a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben,

e) a két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,

f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,

g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében, továbbá az iskolai rendszerű képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában,

h) szaktanácsadás akkreditálási kérdésekben,

i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feladatokat a Testület a szakmai akkreditáló bizottságokon keresztül látja el.

(3) A Testület ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket más jogszabály a Testület feladatkörébe utal, és azt a Testület az alapszabályában rögzíti.

7. § (1) A Testület a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló, saját adatgyűjtés és más szervektől adatátvétel útján szerzi be.

(2) A Testület közhiteles nyilvántartást vezet:

a) az akkreditálást kérelmező és az akkreditált vizsgáló- és kalibráló-, tanúsító és ellenőrző szervezetekről,

b) a Testület tagjairól,

c) az akkreditálási tevékenységet folytató bizottságokról és azok tagjairól,

d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről,

e) az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról.

(3) A nyilvántartásba bárki díjtalanul betekinthet. A Testület - kérésre, költségtérítés ellenében - a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) szolgáltat.

A Testület tagjai

8. § (1) A Testület tagjai:

a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák,

b) az akkreditált státus fennállásának időtartamára az akkreditált szervezetek,

c) az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és műszaki egyesületek és a felsőoktatási intézmények,

ha az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek elfogadják.

(2) A tagok jogait és kötelezettségeit a Testület alapszabálya állapítja meg.

A Testület szervei

9. § A Testület szervei:

a) a közgyűlés,

b) az Akkreditálási Tanács,

c) a pénzügyi ellenőrző bizottság,

d) a fellebbviteli bizottság,

e) a szakmai akkreditáló bizottságok,

f) az ügyintéző szervezet.

Közgyűlés és tisztségviselők

10. § (1) A Testület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

(2) A közgyűlést - a napirend megjelölésével - a Testület elnöke hívja össze.

(3) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlés szavazásra jogosult tagjainak egyharmada írásban kéri.

11. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. Amennyiben határozatképtelen a közgyűlés, újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(2) A Testület alapszabálya elfogadásához és módosításához a közgyűlésen szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A közgyűlésen és az Akkreditálási Tanácsban szavazati joggal rendelkező tagok körét az alapszabály tartalmazza.

12. § (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,

c) az Akkreditálási Tanács választható tagjainak megválasztása és felmentése,

d) a Testület elnökének és elnökhelyettesének megválasztása és felmentése,

e) a pénzügyi ellenőrző bizottság, továbbá a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és felmentése,

f) az Akkreditálási Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása,

g) az éves költségvetés és az erről készült éves beszámoló elfogadása,

h) mindaz, amit e törvény és az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,

i) a Testület szervezetét és működését érintő kérdésekben való döntés.

(2) A közgyűlés elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztét a Testület elnöke, illetve elnökhelyettese látja el.

13. § A közgyűlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét a Testület alapszabálya állapítja meg.

14. § (1) Az alapszabályban meghatározott időre a Testület elnökét és elnökhelyettesét - aki egyben az Akkreditálási Tanács elnöke és elnökhelyettese - a közgyűlés választja.

(2) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felel.

15. § (1) Az elnök képviseli a Testületet. Az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával megbízza, illetőleg felmenti az ügyvezető igazgatót. Ellátja az alapszabályban számára megállapított feladatokat.

(2) Az elnök képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

(3) Az elnököt akadályoztatása esetén távollétében az elnökhelyettes helyettesíti.

Az alapszabály

16. § (1) A Testület az alapszabályában biztosítja:

a) az akkreditálásban érdekelt központi közigazgatási szervek, a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdekképviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek, az akkreditált szervezetek és egyéb, az akkreditálásban érdekelt szervezetek megfelelő részvételét a Testület szervezetei munkájában, gondoskodva arról, hogy egyetlen érdek se váljon meghatározóvá;

b) a Testület szerveinek működésére és az akkreditálásra vonatkozó eljárási szabályok megalkotását az akkreditálás alapvelvei, valamint az akkreditáló szervezetekre vonatkozó szabványok, továbbá az egyéb európai és nemzetközi előírások figyelembevételével.

(2) Az alapszabály állapítja meg:

a) a Testület szervei létrehozásának, megbízásának, valamint működésének szabályait,