1995. évi XXXII. törvény
a szabadalmi ügyvivőkről1
A szabadalmi ügyvivő feladata
1. § (1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi, használati mintaoltalmi, ipari mintaoltalmi, topográfia oltalmi, védjegy és eredetmegjelölési eljárások, és az ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások;
b) a szabadalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, előhasználati jog fennállásával kapcsolatos, valamint a találmány- és a szabadalombitorlás, a használati minta és a használati mintaoltalom bitorlása miatt indított eljárások;
c) az ipari minta jogosulatlan átvételével kapcsolatos és az ipari mintaoltalom megsértése miatt indított eljárások;
d) a topográfia és a topográfia oltalom bitorlása, valamint a számítógépi programalkotáson vagy a hozzá tartozó dokumentáción fennálló szerzői jog megsértése miatt indított eljárások;
e) a védjegybitorlás és az eredetmegjelölés oltalmának megsértése miatt indított eljárások;
f) az a)-e) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;
g) az újításokkal kapcsolatos eljárások;
h) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások;
i) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint
j) az a)-e) és g)-i) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében az üzleti titok megsértése, a szolgai utánzás és a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások.
A szabadalmi ügyvivői működés feltételei
2. § (1) Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamara (28. §) tagja.
(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamarába felvételre jogosult, aki
a) magyar állampolgár,
b) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,
c) büntetlen előéletű,
d) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és
e) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.
(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell
a) szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, vagy tagsággal a Szabadalmi Ügyvivők Biztosítási és Segélyező Egyesületében, kivéve, ha az ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél működik;
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel, kivéve, ha az ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél, illetőleg a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2) bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik.
(4) Nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába
a) aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,
b) aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,
d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik.
3. § (1) A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke előtt esküt kell tennie.
(2) A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő:
„Én ..................................................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek; szabadalmi ügyvivői hivatásomat ügyfeleim érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartásával lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm, a rám bízott ügyeket legjobb tudásom szerint intézem, és semmit el nem mulasztok, ami azok sikeres ellátásához és ügyfeleim jogos érdekeinek megóvásához szükséges.”
Szabadalmi ügyvivői vizsga
4. § (1) Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet, aki megfelel a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt feltételeknek, akinek továbbá külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítése és legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van.
(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
(4) A szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
A kamarai tagság megszűnése
5. § A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha
a) ezt írásban kéri,
b) a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével eltiltja,
c) jogerős határozattal a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtják,
d) magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi lakóhelyét megszünteti,
e) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik,
f) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál folytatja,
g) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felelősségbiztosítása vagy tagsága,
h) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési joga a megfelelő lakásra vagy irodahelyiségre, vagy
i) meghal.
A szabadalmi ügyvivői működés szervezeti keretei
6. § (1) Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével
a) egyéni szabadalmi ügyvivőként,
b) szabadalmi ügyvivői irodában, vagy
c) korlátolt felelősségű társaságban (a továbbiakban: szabadalmi ügyvivői társaság) foglalkozhat.
(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat.
A szabadalmi ügyvivői iroda
7. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
8. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által történt nyilvántartásba vételével jön létre, és alapszabálya szerint működik.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát, amelynek későbbi módosításait ugyancsak be kell mutatni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának.
(3) Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara harminc napon belül módosításra visszaadja a szabadalmi ügyvivői irodának.
(4) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, valamint döntés az iroda megszűnéséről.
(5) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.
(6) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fent.
9. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a taggyűlés határozata alapján egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül szűnik meg.
(2) Szétválás és jogutód nélküli megszűnés esetén az iroda vagyonának megosztásáról a taggyűlés dönt.
(3) A jogutód nélkül megszűnt szabadalmi ügyvivői iroda tartozásaiért a tag az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.
Szabadalmi ügyvivői társaság
10. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha
a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,
b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő,
c) a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivő tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal rendelkeznek,
d) a szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője és tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki.
(2) A szabadalmi ügyvivői társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
11. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaság alapítását - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarához.
(2) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
Szabadalmi ügyvivő foglalkoztatása gazdálkodó szervezetnél
12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.
A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei
13. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(2) A szabadalmi ügyvivő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.
14. § (1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység kivételével nem állhat más munkaviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint a választottbírói, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.
(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóság vagy bíróság alkalmazásában állt, e jogviszonyának megszűnése után egy évig nem járhat el szabadalmi ügyvivőként annál a hatóságnál, illetőleg bíróságnál, amelynél működött.