15. § (1) A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást; e kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői szervezetek olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivői titoktartás körébe eső tényeket vagy adatokat tartalmaznak.
(3) Az ügyfél, illetőleg jogutódja a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
Az ügyfélképviselet szabályai
16. § (1) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő [6. § (1) bekezdés] ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást, volt ügyfelével szemben pedig csak akkor, ha az nincs kapcsolatban volt ügyfelének általa korábban ellátott ügyével.
(2) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(3) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.
(4) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.
17. § (1) A szabadalmi ügyvivői megbízást - a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevében is - maga a szabadalmi ügyvivő vállalja el, és ő köti meg a szabadalmi ügyvivői díjazásra vonatkozó megállapodást.
(2) A szabadalmi ügyvivői díjazás összege és megfizetésének módja szabad megállapodás tárgya.
(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő köteles a bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi ügyvivőként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivő kérheti a kirendelés alóli felmentését.
(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére és jogállására a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.
18. § (1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, s a tényvázlatot a megbízóval aláíratja.
(2) A szabadalmi ügyvivő meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivő a meghatalmazást ellenjegyzi.
(3) A szabadalmi ügyvivői meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi ügyvivőt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(4) A szabadalmi ügyvivői képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.
(5) A szabadalmi ügyvivő a megbízást személyesen látja el; jogosult a megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőjelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.
19. § (1) A szabadalmi ügyvivő - az ügyfél kívánságára - köteles az ügyféltől átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszűnése után, ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták, eredetiben kiadni.
(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérelmére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.
(3) A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzről és egyéb értékről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.
(4) A szabadalmi ügyvivő a befolyt pénzből beszámítással kielégítheti az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivői munkadíj, költségátalány, illetőleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.
20. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyről olyan aktát, illetőleg nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja.
(2) A szabadalmi ügyvivő köteles a megszűnt ügyek iratait a megbízás megszűnésétől számított öt évig megőrizni; az iratok selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell őrizni.
(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet.
Anyagi felelősség
21. § (1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a szabadalmi ügyvivői megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetőleg a társasági szerződés előírásai, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.
Fegyelmi felelősség
22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) pénzbírság,
d) kizárás a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából.
(3) A kiszabott pénzbírság összege a közalkalmazotti illetményalap tízszereséig terjedhet. A befizetett pénzbírság a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát illeti meg.
23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivő vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.
24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke indítja meg.
(2) A fegyelmi ügyekben a Szabadalmi Ügyvivői Kamara fegyelmi bizottsága háromtagú tanácsban jár el.
(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.
(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.
(5) A bíróság a fegyelmi bizottság határozatát megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja, szükség esetén a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja.
(6) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is elláthatja.
(7) A fegyelmi bizottság keresettel meg nem támadott határozata a kézbesítéstől számított harminc nap elteltével emelkedik jogerőre.
25. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke a cselekmény, illetőleg mulasztás tudomásra jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetőleg a mulasztás befejezése óta három év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi büntetés hatálya megrovás és szigorú megrovás esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, pénzbírságnál három évig, kizárásnál öt évig tart.
(4) A jogerős fegyelmi határozatot a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a büntetés hatályának időtartamáig nyilvántartja.
A szabadalmi ügyvivőjelölt
26. § (1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság és a szabadalmi ügyvivőt foglalkoztató gazdálkodó szervezet [6. § (2) bek.] munkaviszonyban szabadalmi ügyvivőjelöltként alkalmazhatja azt, akit a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe bejegyeztek.
(2) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell bejegyezni a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál, aki
a) magyar állampolgár,
b) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,
c) büntetlen előéletű,
d) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és
e) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.
(3) Nem jegyezhető be a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe
a) aki a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
(4) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,
a) aki ezt írásban kéri;
b) akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnik, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál nem igazolja;
c) akit a közügyektől a bíróság jogerős ítéletével eltilt;
d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtanak;
e) aki magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi lakóhelyét megszünteti;
f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeznek;
g) aki meghal.
27. § (1) A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; a szabadalmi ügyvivőjelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.