1995. évi XXXIX. törvény
az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről1
A magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok erősítése, az állami tulajdon csökkentésének ésszerű gyorsítása, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon piaci alapokon magántulajdonba juttatása, az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Az állam értékesítési kötelezettsége
1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon - a 7-8. §-ban foglalt kivételekkel - csak időlegesen tartozik az állam tulajdonába. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) elsődleges feladata e körben az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek (a továbbiakban: társasági részesedések), illetve egyéb vagyon (a továbbiakban együtt: vagyon) mielőbbi értékesítése magántulajdonosok részére (privatizáció).
(2) A privatizáció megtörténtéig az ÁPV Rt. gondoskodik a vagyon hasznosításáról. Ennek keretében megteszi a privatizáció előkészítéséhez szükséges intézkedéseket és a vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodik.
(3) Az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége, illetve a vagyon hasznosítása körében - törvényben meghatározott kivételekkel - gyakorolja az állam tulajdonosi jogait.
(4) E törvény alkalmazása szempontjából magántulajdonosnak minősül a természetes személy, az egyéni vállalkozó (1990. évi V. törvény), a polgári jogi társaság, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (1993. évi XCVI. törvény) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP), a vízgazdálkodási és erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyesület. Alapítvány csak akkor tekinthető e törvény szempontjából magántulajdonosnak, ha alapítói kizárólag az előzőekben meghatározott magántulajdonosok.
(5) Ha a települési, illetve egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási önkormányzat, továbbá egyéb köztestület, illetve közalapítvány, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (1993. évi XCVI. törvény) a privatizálandó vagyon értékesítése során vevőként jelentkezik, úgy rá - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a magántulajdonosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) E törvény alkalmazása szempontjából a külföldi természetes személyek mellett - jogi formájára tekintet nélkül - magántulajdonosnak minősül a (4) bekezdésben nem említett külföldi jogi személy is.
Privatizációs követelmények
2. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során különösen az alábbi követelmények figyelembevételével kell eljárni:
a) a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a gazdaság tőkehiányának enyhítése, a szükséges tőkeemelés biztosítása, nemzetközileg élenjáró technikák, vezetési és marketing tapasztalatok megszerzése, a piacvesztés megállítása, új piacok szerzése;
b) a gazdasági szerkezetváltás ösztönzése, a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, a versenyt gátló struktúrák ésszerű decentralizálása, a piac szereplői körének szélesítése;
c) a hazai tőkepiac fejlesztése, a hazai és nemzetközi tőke szervezett bevonása befektetési alapok és társaságok révén;
d) a külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, illetve megerősítése, különös tekintettel a stratégiai (szakmai) befektetőkre;
e) a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyag-termelők tulajdonszerzésének támogatása, különös tekintettel a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra; a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló hazai termelői és iparvédelem biztosítása;
f) munkahely-megőrzés, munkahelyteremtés, a munkavállalói szociális szempontok érvényesítése;
g) a dolgozói tulajdonszerzés, illetve a vezetői kivásárlás előmozdítása;
h) a gazdasági társaságok működőképességének megőrzése, a privatizációs bevételek felhasználása a pénzügyi stabilitás, a gyártmánystruktúra, a technológia fejlesztése, reorganizáció, a környezeti károk és terhek enyhítése és az exportbővítés;
i) a kárpótlási jegyek ellenében megfelelő vagyon juttatása.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szempontok közül az ÁPV Rt. vagy megbízottja a privatizációs pályázati kiírásban előre köteles megjelölni azokat a konkrét egyedi szempontokat, melyek megvalósulását az adott privatizációs tranzakciótól elvárja, illetőleg ezen szempontok értékelési szempontjait a beérkezett pályázati ajánlatok elbírálásakor.
3. § (1) Az ÁPV Rt. köteles gondoskodni arról, hogy az értékesítésre kerülő vagyonra vonatkozó információk minden a vásárlásban, illetve a befektetésben érdekelt számára egyaránt hozzáférhetők legyenek. Ennek során köteles a befektetők esélyegyenlőségét biztosítani.
(2) Az ÁPV Rt. köteles az értékesítésre kerülő vagyonról hiteles, a legfontosabb információkat tartalmazó - a számviteli előírásokkal összhangban álló - nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a társaságok cégbírósági nyilvántartásának megfelelő cégkivonatait, legutóbbi letétbe helyezett mérlegét, valamint az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatában [33. § (4) bek.] meghatározott egyéb alapvető adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti.
(3) Az ÁPV Rt. köteles olyan belső ellenőrzési rendszert kialakítani, amely biztosítja a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését. A belső ellenőrzési rendszer szabályzatát az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) véleményének figyelembevételével a Kormány fogadja el a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül.
4. § (1) Az ÁPV Rt. köteles a privatizáció előkészítése és a privatizációs döntéshozatal során az érintett minisztériumokkal együttműködni, és lehetővé tenni, hogy a szakmai szempontok kellő mérlegelésre kerüljenek. Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó gazdasági társaságok közgyűlésének (taggyűlésének) Gt. szerint kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben - az érintett miniszter véleményét figyelembe véve - köteles eljárni.
(2) A privatizáció során gondoskodni kell arról, hogy a foglalkoztatáspolitikai, versenypolitikai, illetve a környezetvédelmi szempontok - a kötelezettségek pénzügyi teljesíthetőségére is figyelemmel - megfelelően érvényesüljenek.
A törvény hatálya
5. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követően alaptőke-leszállítással az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonná válik.
(2) E törvény hatálya alá tartozik
a) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény, továbbá a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján gazdasági társasággá átalakult állami vállalat valamennyi - külső vállalkozók tulajdonába nem került - társasági részesedése;
b) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) hatálya alá tartozó állami vállalat - kivéve a közüzemi vállalatot (Vt. 45-46. §) -, tröszt, tröszti vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona;
c) az állami vállalat által - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74. §-a alapján - létesített leányvállalat vagyona;
d) az a) pontban nem említett és az e törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökséghez tartozó és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő társasági részesedés, valamint az ezeket a szervezeteket megillető egyéb vagyon, vagyoni értékű jog, illetve azokat terhelő kötelezettség;
e) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől a 71. § (2) bekezdése alapján az ÁPV Rt.-hez kerülő vállalkozói vagyon;
f) állami tulajdonban lévő vállalat, illetve társaság tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok privatizációjánál e törvény 27-34. § szerint kell eljárni;
g) az f) pont alapján történő értékesítésnél az ÁPV Rt. engedélye szükséges.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá:
a) az Állami Fejlesztési Intézet Rt.,
b) azok a gazdasági társaságok, amelyekben e törvény hatálybalépésekor - az 1992. évi LIII. törvény alapján - az igazságügyminiszter gyakorolja az állami tulajdonosok jogait, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. kivételével,
c) az e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonban lévő erdők,
d) azok a rehabilitációs és munkaterápiás célú gazdasági társaságok, amelyekben a törvény hatálybalépésekor - a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján - a népjóléti miniszter gyakorolja részben vagy egészben az állam tulajdonosi jogait.
6. § (1) Ha az 5. § szerinti vagyonba védett természeti terület vagy műemléki védelem alatt álló ingatlan, illetve védett muzeális emlék vagy gyűjtemény is tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint megterheléséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, illetve a művelődési és közoktatási miniszternek - külön jogszabály szerint megadott - egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerződés semmis.
(2) Az ÁPV Rt.-hez tartozó termőföld esetében az ÁPV Rt. a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi miniszter egyetértésével gyakorolja. Az egyetértés hiányában megkötött szerződés semmis.
Tartós állami tulajdon
7. § (1) Az 5. §-ban meghatározott vagyon, illetve annak meghatározott hányada tartósan állami tulajdonban maradhat, ha a vagyon, illetve az azt működtető társaság
a) országos közüzemi szolgáltató;
b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül;
c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.
(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározott többségi állami tulajdon biztosításához szükséges.
(3) Az állami tulajdonosi részesedés a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok körében nem lehet alacsonyabb 50% + 1 szavazatot biztosító hányadnál. E törvény kivételesen 25% + 1 szavazathoz, illetve szavazatelsőbbséget biztosító részvényhez kötődően is megállapíthatja a legkisebb állami részesedés mértékét.
(4) A tartós állami tulajdonban maradó társaságokat - az állami tulajdonosi részesedés mértékének és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló állami szervezet, illetve miniszter feltüntetésével - e törvény melléklete sorolja fel. A (3) bekezdésben meghatározott állami tulajdonrészen túlmenő állami részesedés privatizációja ütemének és mértékének meghatározása e törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció végrehajtása pedig az ÁPV Rt. feladata, amelyet e miniszterrel egyetértésben lát el.