8. § (1) Az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságoknak a tartós állami tulajdon körébe való sorolásáról, a tulajdonosi részesedés mértékéről, illetve a tartós állami tulajdon megszüntetéséről a Kormány előterjesztésére az Országgyűlés törvényben rendelkezik. A Kormány részére erre nézve az ÁPV Rt., valamint az adott társaság alapvető tevékenysége szerint érintett miniszter, illetve az érdekelt munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervek tehetnek javaslatot.

(2) A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok privatizációs koncepciójáról a Kormány dönt, amit jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszthet. A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok körét - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter által, a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott előterjesztés alapján - az Országgyűlés határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott társaságok privatizációs koncepciója kérdésében az érintett szakmai és munkavállalói érdekképviseletek - a döntést megelőzően - kifejthetik véleményüket.

II. Fejezet

AZ ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Az ÁPV Rt. létesítése

9. § (1) E törvény hatálybalépésétől az 1992. évi LIII. törvény rendelkezései alapján létrejött Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság elnevezése Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra (ÁPV Rt.) változik.

(2) Az ÁPV Rt. egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁPV Rt. részvénye névre szóló és forgalomképtelen (Ptk. 172. §).

(3) Az ÁPV Rt. alapító okiratának elfogadása, illetve módosítása a Kormány, mint alapító hatáskörébe tartozik.

(4) Az ÁPV Rt. alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az ÁPV Rt.-t az Országgyűlés törvénnyel szüntetheti meg.

10. § Az Állami Vagyonügynökség e törvény hatálybalépésével megszűnik. Jogai és kötelezettségei e törvény erejénél fogva - egyetemes jogutódlás mellett - az ÁPV Rt.-re szállnak át. Az Állami Vagyonügynökség által kezelt vagyon felett a törvény hatálybalépését követően - ha e törvény melléklete másképp nem rendelkezik - a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. E vagyon az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnak [21. § (1) bekezdés] minősül.

Az ÁPV Rt. szervezete

11. § (1) Az ÁPV Rt.-ben a részvényesi jogokat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) gyakorolja azon jogok kivételével, amelyeket e törvény a Kormány, mint testület hatáskörébe utal.

(2) Az ÁPV Rt. működése során a közgyűlés jogai - az alapítónak a 9. § (3) bekezdésében fenntartott jogok kivételével - a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét a részvényesi jogokat gyakorló miniszter nem vonhatja el.

12. § (1) Az ÁPV Rt. testületi vezető szerve a tizenegy tagból álló igazgatóság. Az igazgatóság elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: az igazgatóság tagjai) megbízatása az ÁPV Rt. megszűnéséig, de legfeljebb három évre szól, ugyanakkor tisztségükből bármikor visszahívhatók. Az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke és tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek.

(2) Az igazgatóság döntését megelőzően az igazgatóság elnöke a döntéshozatali eljárás egyidejű felfüggesztése mellett kivételesen kérheti, hogy a részvényesi jogok gyakorlója az adott ügyben állásfoglalásért a Kormányhoz forduljon.

(3) Az igazgatóság elnökét és az igazgatóság tagjait a Kormány nevezi ki és menti fel. Az igazgatóság tagjaira a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben tesz javaslatot. Az igazgatóság tagja nem lehet országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzati képviselő, valamint az, akinek a kinevezését törvény egyébként kizárja.

(4) Az igazgatóság elnökének jelölt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága kinevezése előtt meghallgatja.

(5) Az igazgatóság üléseire az érintett minisztereket meg kell hívni.

(6) Az igazgatóság ülésein állandó meghívottként részt vesz a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa megbízott képviselője, akinek a piaci verseny érvényesülésére kiható döntésekkel kapcsolatos véleményét az igazgatóság köteles figyelembe venni.

13. § (1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig az 5. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. E törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál ezen időtartam alatt vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok érvényesen nem lehetnek.

(2) Az igazgatóság tagjai és közeli hozzátartozóik [Ptk. 685. § b) pont] e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, amelyben az ÁPV Rt. tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol, illetve a hozzátartozók ilyen gazdasági társaságban vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók vagy felügyelő bizottsági tagok nem lehetnek.

(3) Az igazgatóság tagjai és közeli hozzátartozóik az igazgatósági tag e jogviszonyának fennállása alatt, továbbá e jogviszonya megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, illetve nem lehetnek olyan társaság vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai, amelyek az ÁPV Rt.-től 25%-nál nagyobb társasági részesedést szereztek az igazgatósági tagi jogviszony fennállása alatt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom, illetve korlátozás alól - az igazgatósági tagság megszűnését követően - a kinevezést gyakorló indokolt esetben felmentést adhat.

14. § (1) Az ÁPV Rt. működését tizenegy tagból álló felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megbízatása az ÁPV Rt. megszűnéséig, de legfeljebb három évre szól, ugyanakkor ezen időtartam alatt is visszahívhatók. Az ÁPV Rt. esetében a Gt. 13. §-a nem alkalmazható.

(2) A felügyelő bizottság elnökét a Kormány az Állami Számvevőszék javaslatára nevezi ki, illetve hívja vissza. A felügyelő bizottság hat tagját az országgyűlési képviselő-csoportok által jelöltek közül - képviselő-csoportonként egy-egy személyt - a Kormány nevez ki. A felügyelő bizottságba az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói, illetve munkavállalói oldala is jelöl egy-egy személyt. A Kormány köteles az utóbbi két személyt a felügyelő bizottság tagjaként kinevezni, az összeférhetetlenség esetét kivéve. A felügyelő bizottság tagja országgyűlési képviselő nem lehet.

(3) A felügyelő bizottság elnökét kinevezése előtt meghallgatják az Országgyűlés illetékes bizottságai.

(4) Az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala által jelölt személyek visszahívásáról a Kormány csak a jelölő szervezet javaslatára vagy egyetértésével határozhat.

(5) A felügyelő bizottság tagjaira is - értelemszerűen - alkalmazni kell a 13. §-ban meghatározott szabályokat.

15. § Az ÁPV Rt. könyvvizsgálóját az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a részvényesi jogok gyakorlója bízza meg határozott időtartamra. A könyvvizsgálóra is alkalmazni kell a 13. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat.

16. § (1) Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az ÁPV Rt.-nek okozott kárért a polgári és büntetőjog szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak.

(2) Az igazgatóság tagját, a felügyelő bizottság tagját és a könyvvizsgálót az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

17. § Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló az ÁPV Rt. üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni (Gt. 33. §).

18. § Az ÁPV Rt. munkaszervezetét a munkaviszonyban álló vezérigazgató vezeti, e törvény, a hatályos jogszabályok, az ÁPV Rt. alapító okirata, a részvényesi jogok gyakorlója határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között.

19. § (1) Az ÁPV Rt.-nek a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott vezető alkalmazottai és a döntés-előkészítési folyamatban részt vevő ügyintézők más kereső foglalkozást - a művészeti, tudományos és oktatási tevékenység kivételével - nem folytathatnak.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak az alkalmazásuk megszűnését követő két évig nem létesíthetnek munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyt, továbbá két évig nem lehetnek vezető tisztségviselők olyan gazdasági társaságnál, amelyben a tagsági (részvényesi) jogokat részben vagy egészben az ÁPV Rt. gyakorolja, illetve amelynek értékesítésében közreműködtek. Ilyen társaságban alkalmazásuk idején, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek tulajdonosi részesedést.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan gazdálkodó szervezet ügyének elbírálásában, amelyben nekik vagy közeli hozzátartozójuknak [Ptk. 685. § b) pontja] érdekeltségük van. Ezt a rendelkezést az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjaira is alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt személyekre a 13. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom, illetőleg korlátozás alól - a munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően - a vezérigazgató és helyettesei vonatkozásában a miniszterelnök, egyéb érintett alkalmazott esetén a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter - indokolt esetben - felmentést adhat.

20. § Az ÁPV Rt. szervezeti-működési szabályzatát - az igazgatóságnak e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tett előterjesztése alapján - a Kormány hagyja jóvá. A szervezeti-működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Az ÁPV Rt. gazdálkodása

21. § (1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont és az e vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartás rendszerét az igazgatóságnak e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül tett előterjesztése alapján - az Állami Számvevőszék véleményének kikérését követően - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hagyja jóvá.

(3) Amennyiben a Kormány a privatizációs stratégiát módosítani kívánja, a javaslatot az éves költségvetési törvény mellékleteként terjeszti az Országgyűlés elé.

Az ÁPV Rt.-nek a saját vagyonnal való gazdálkodása