1995. évi XL. törvény
a közbeszerzésekről1
Az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áruelőállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel - nemzetközi szerződéseinkkel összhangban - a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A törvény hatálya
A törvény hatálya alá tartozó szervezetek
1. § E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:
a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat;
b) a köztestület és a közalapítvány;
c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával létrehozott alapítvány, társadalmi szervezet, illetőleg az a)-b) pontban meghatározott szervezet meghatározó befolyása alatt álló közhasznú társaság, biztosító egyesület, vízgazdálkodási társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is;
d) a támogatásban részesített - az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - szervezet a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében, illetőleg a kezességvállalás értékétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni;
e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (4) bekezdése szerinti önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik [az a)-e) pontokban foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: ajánlatkérők].
A törvény hatálya alá tartozó beszerzések
2. § (1) Az 1. § szerinti szervezetek az árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során - ha azok 4. § (1) bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja - kötelesek e törvény szabályai szerint eljárni.
(2) Az 1. § e) pontjában szereplő szervezetek közbeszerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő beszerzéseket kell érteni.
(3) A közbeszerzések (1) bekezdés szerinti értékhatárát az 1997. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(4) Az 1. §-ban meghatározott szervezetek a (3) bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseik során jogosultak e törvény szabályai szerint eljárni.
3. § (1) A Kormány vagy a miniszter által alapított központi költségvetési szervek vonatkozásában a Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.
(2) A Kormány a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatását elrendelő határozatát nyilvánosságra hozza, mely - szükség esetén - tartalmazza az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is.
(3) A központosított közbeszerzési eljárás során az e törvényben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a Kormány az ajánlatkérésre az 1. §-ban nem említett szervezetet vagy személyt jogosít fel. A központosított közbeszerzési eljárásra irányadó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
4. § (1) A közbeszerzés értékén a beszerzés megkezdésének időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni.
(2) A közbeszerzés megkezdésén az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívást, az ajánlati felhívást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének időpontját kell érteni.
(3) Határozatlan időre kötött dologbérleti, illetve haszonbérleti szerződés esetén a közbeszerzés értéke a négy évre számított szerződéses bér összege.
(4) Lízingszerződéssel történő közbeszerzés értéke a szerződés időtartama alatti teljes szerződéses díj és a dolog maradványértékének összege.
(5) E törvényt alkalmazni kell az időszakonként visszatérő, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés alapján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy évre számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt.
5. § (1) Tilos e törvény megkerülésének céljából a közbeszerzést részekre bontani.
(2) Ha azonos tárgyú közbeszerzésre - az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével - egyidejűleg vagy egy költségvetési éven belül külön részekre bontva kerül sor, és a részek együttes értéke eléri az értékhatárt, akkor e törvényt az ilyen, részekre bontott közbeszerzésre is alkalmazni kell.
6. § E törvény hatálya nem terjed ki
a) azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot érintő közbeszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
b) a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás keretében történő beszerzésre;
c) a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;
d) a Gazdaságbiztonsági Tartalék rendkívüli taktikai és ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzésére;
e) a Piaci Intervenciós Alapból megvalósított jogszabály szerinti beszerzésre;
f) az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere körébe tartozó beszerzésre;
g) a víz és a vezetékes energiahordozók beszerzésére;
h) védekezési készültség idején a vízkár, illetve vízminőségi kár elhárítása érdekében történő beszerzésre.
II. Fejezet
Értelmező rendelkezések
7. § (1) E törvény alkalmazásában árubeszerzés az a visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, mely a forgalomképes és birtokba vehető dolog tulajdonjogának vagy pedig használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.
(2) Árubeszerzésnek minősül a dologgal együttjáró szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog értékét.
8. § (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás:
a) az építmények, továbbá vonalas létesítmények építése, átépítése, lebontása, valamint az építési munkákhoz kapcsolódó szakipari és technológiai szerelési munkák;
b) a jóváhagyott hatósági engedélyezési terv alapján készített - az a) pontban foglaltak közvetlen megvalósulását szolgáló - építési műszaki (gyártási, szerelési, szervezési) terv készítése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházásra - ha az építési műszaki terv készítésének megrendelésére külön eljárás keretében kerül sor - törvény az építési beruházásra egyébként irányadó értékhatártól eltérő értékhatárt állapíthat meg.
9. § (1) E törvény alkalmazásában szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra:
a) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott személy vagy szervezet jogosult;
b) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott feltételek mellett köthető szerződés;
c) jegybanki és pénzintézeti tevékenység;
d) értékpapír-forgalmazás;
e) műsorszolgáltatók részéről programanyag fejlesztése, gyártása, közös gyártása;
f) kutatási-fejlesztési tevékenység, kivéve, ha azt legalább ötven százalékban és a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt meghaladó mértékben az ajánlatkérő finanszírozza, és annak eredményét az ajánlatkérő is hasznosítja;
g) terület- és településrendezési terv, hatósági építési engedélyezést megelőző műszaki koncepcionális terv, hatósági építési engedélyezési tervdokumentáció, építési beruházás kiviteli tervének, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti és műszaki tervpályázatra terv készítése.
10. § E törvény alkalmazásában
a) központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány vagy annak kijelölt tagjának felügyelete alatt működő költségvetési szerv;
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei, fővárosi önkormányzati, illetve közigazgatási hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala és a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek;
c) meghatározó befolyás alatt áll a szervezet, ha annak működésére valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyást képes gyakorolni;
d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), illetőleg az 1. § a) pontjában meghatározott szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát, vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt;
e) közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít;