f) kizárólagos jogosítvány: jogszabály alapján korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon;
g) lízing: a dolog átadása olyan szerződés alapján, mely a dolog bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó lízingdíj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;
h) nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, mely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;
i) hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;
j) értékelemzés: a termék, illetve a szolgáltatás értékességét növelő döntéselőkészítő módszer, amelynek alkalmazása során a termék, illetve a szolgáltatás funkciójának és előállítási vagy beszerzési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
A Tanács jogállása
11. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) jön létre, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.
(2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.
(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.
(4) A Tanács huszonegy tagból áll, melyben az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.
A Tanács tagjai, tisztségviselői
12. § (1) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek és személyek által kijelölt személyek feladata:
a) a legfőbb ügyész;
b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szervei;
d) a pénzügyminiszter;
e) az ipari és kereskedelmi miniszter;
f) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter.
(2) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervek által kijelölt személyek képviselik:
a) a Kormány által kijelölt négy személy;
b) a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat által együttesen kijelölt személy;
c) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
d) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.
(3) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és a gazdasági kamarák által kijelölt hét személy képviseli.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek együttesen két tag jelölésére jogosultak.
13. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, aki
a) országgyűlési képviselő;
b) olyan szervezet vezetője, illetve vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselő), mely szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozata szerint e törvény szabályait megszegte;
c) büntetett előéletű;
d) tisztségére méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.
(3) A tagok megbízatása legalább két évre szól.
(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.
(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
(6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költségvetéséből tiszteletdíjban nem részesülnek.
14. § (1) A Tanács tagjai közül - a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - két évre elnököt és alelnököt választ.
(2) Az elnököt - kérésére - indokolt távolmaradása esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) Az elnök
a) képviseli a Tanácsot;
b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága vezetőjének vonatkozásában.
(4) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetén;
e) halálával;
A Tanács hatásköre és működése
15. § (1) A Tanács
a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;
d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítését, meghatározza azokat a minősítési szempontokat, melyek alapján évente hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi a 65. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos eljárásban való részvételre felkérhető gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: minősített ajánlattevők) jegyzékét;
e) tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésében meghatározott feladatot;
f) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét és a közbeszerzési biztosokat;
h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
i) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítőnek az általa meghatározott rendszerességgel történő kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;
j) elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;
k) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
l) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát és költségvetési javaslatát, továbbá éves költségvetési beszámolóját.
(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről, a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.
(3) A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot.
16. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.
(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
(3) A Tanács határozatait a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének g), h) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.
(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.
17. § A Tanács a Közbeszerzési Értesítő kiadásán kívül egyéb üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.
A Tanács szervezete
18. § (1) A Tanács tevékenységének koordinálását és az annak végzéséhez szükséges adminisztratív tevékenységet, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységéhez szükséges adminisztrációt a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) végzi.
(2) A Titkárság vezetője és alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában.
19. § (1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, melynek feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
(2) A Bizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.
(3) A Bizottság a 15. § (1) bekezdésének f) pontja szerint meghatározott számú - a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló - közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki, ezek közül a Bizottság elnökét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre.
20. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a Titkárság vezetője, alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tevékenységet végeztek, tisztséget viseltek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.
(2) A Tanács elnöke, illetve a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.
A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya
21. § A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
22. § (1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább hároméves szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell.