1995. évi LVI. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról1

I. Fejezet

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, felhasználása során, vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.

A törvény hatálya

2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek - beleértve más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott terméket is - után

a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint

b) a termékdíjköteles termék importálója [a továbbiakban a) és b) együtt: kötelezett] környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.

(2) A termékdíjköteles termék forgalmazója a termékdíj másfélszeresének megfelelő összegű bírságot köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba (a továbbiakban: Alap), ha az általa forgalmazott termékdíjfizetési kötelezettséggel terhelt termékre a termékdíjat nem fizették meg.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) üzemanyag (közvetlenül szennyező termék),

b) gumiabroncs,

c) hűtőberendezés, hűtőközeg,

d) csomagolóeszköz,

e) akkumulátor,

[a továbbiakban b)-e) együtt: hulladékképző termék].

Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során

3. § (1) Termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(2) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíjtétel szorzata) a kötelezett a Központi Környezetvédelmi Alapba fizeti be a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 15. napjáig.

(3) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíjfizetési kötelezettségről és a kedvezményekről a kötelezett negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig beszámolót nyújt be az Alaphoz.

(4) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az Alap kezelője ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvénynek az ellenőrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

4. § (1) Az importált termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék vámkezelésének napján keletkezik.

(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget a termék belföldi forgalom számára, illetőleg vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára a vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: vámhatóság) határozattal állapítja meg (veti ki) az adózás rendjéről szóló törvénynek a termékimportot terhelő adókra vonatkozó eljárási szabályai alapján.

(3) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg a vámhatóság által behajtott termékdíjat a tárgyhót követő hónap 15. napjáig utalja át az Alapnak.

Termékdíjkedvezmény

5. § A kötelezettnek a termékdíj felét kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).

A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel. Az Eat.-ben meghatározott kötött felhasználású bevételnek minősülő részének legalább 75%-a az (1) bekezdésben, fennmaradó része a (2) bekezdésben meghatározott célok, feladatok támogatására fordítható elsődlegesen, ha az egyes termékdíjakról szóló fejezetek ettől eltérően nem rendelkeznek.

(1) Az Eat. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti környezetvédelmi feladatok:

a) egyszeri támogatás

aa) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok környezetszennyezését, veszélyeztetését megelőző, környezetterhelését csökkentő, a terhelés mértékét mérő és ellenőrző rendszerek létrehozását célzó,

ab) a környezetbarát fogyasztói szokások kialakítását, valamint a környezetbarát termékdíjköteles termékek alkalmazását ösztönző,

ac) a termékdíjköteles termékekből képződő hulladékok visszagyűjtését elősegítő, hasznosításukat, ártalmatlanításukat szolgáló

beruházásokhoz, fejlesztésekhez;

b) rendszeres támogatás a hulladékképző termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok

ba) újrahasználatára,

bb) újrafeldolgozására,

bc) újrahasználat és újrafeldolgozás hiányában energia nyerésére,

bd) visszagyűjtésére.

(2) Az Eat. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti környezetvédelmi feladatok:

a) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok által okozott környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások finanszírozása az Eat.-ben meghatározott mértékben,

b) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok környezetszennyezését megelőző, a terhelés mértékét mérő és ellenőrző rendszerek létrehozása,

c) a felhasználás hatékonyságát elősegítő központi intézkedések szakmai és tárgyi feltételeinek fejlesztése,

d) a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítása,

e) a termékdíj beszedésének, felhasználásának és azok ellenőrzésének finanszírozása.

A rendszeres támogatásra vonatkozó szabályok

7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatások pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően nyújthatók az éves Támogatási Irányelvekben meghatározottak szerint.

(2) Az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékű rendszeres támogatásra való jogosultságot legfeljebb három évre lehet pályázattal megszerezni. Az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósulását elősegítő fejlesztés esetén az Alap kezelője a jogosultság időtartamát négy évben is meghatározhatja.

(3) A pályázat útján elnyert rendszeres támogatást negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-ik napjáig, utólagosan lehet igényelni a negyedéves beszámoló szerint.

(4) A rendszeres támogatást a hasznosított, energianyerésre felhasznált hulladék mennyisége után lehet igényelni.

(5) Az Alap kezelője a jogos igénylés beérkezésétől számított 30 napon belül az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékű támogatást utalja a jogosult részére.

8. § A rendszeres támogatás megállapításának és jogszerű felhasználásának teljesítését az Alap kezelője ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvénynek az ellenőrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

II. Fejezet

A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja

9. § (1) Termékdíjat kell fizetni a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a (fél)pótkocsi és a repülőgép gumiabroncsa után (a továbbiakban: Gkt.).

(2) A Gkt.-t az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után is meg kell fizetni.

(3) A Gkt. 75%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül.

10. § (1) A Gkt. alapja a gumiabroncsok tömege.

(2) A Gkt. termékdíjtételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja

11. § (1) Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (a továbbiakban: Cskt.).

(2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (3) bekezdésben meghatározott mértékű mentesség szerezhető a Cskt. azon része alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a termékdíjköteles csomagolóeszközét visszagyűjti, visszavásárolja és újrahasználja, vagy újrafeldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban együtt: kezeli). Kezelésnek minősül a csomagolóeszköz gyártója, illetve importálója (elsődleges kötelezett) számára egy kezelést koordináló szervezettel kötött, valamint az értékesített csomagolóeszköz vevőjével kötött szerződés, amelyben az elsődleges kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget a kezelést koordináló szervezet vagy a csomagolóeszköz vevője (másodlagos kötelezettek) átvállalja.

(3) Teljes mentesség szerezhető a Cskt. alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelező kezelési aránynak megfelelő mennyiségű csomagolóeszközt kezelt a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a kezelt csomagolóeszköz arány és a kötelező kezelési arány hányadosát kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kezelést koordináló szervezet olyan jogi személy, amely a csomagolóeszközök kezelését szervezi, végzi, és amely a csomagolóeszköz gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.

12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolóeszközök tömege.

(2) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A Cskt. 100%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül.

(2) A Cskt. legalább 85%-át a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célokra - beleértve a kezelést koordináló szervezetek létrehozását szolgáló támogatást is - kell fordítani.

(3) A Cskt.-ból a 6. § (1) bekezdésében szereplő feladatok támogatása esetén a Támogatási Irányelvek és a pályázatok elbírálásáról szóló döntés kialakítása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület javaslata alapján történik.

IV. Fejezet

A hűtőberendezések és hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja