(8) A végzés előzetesen végrehajtható (231-232. §). A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél meghallgatása (113. §) után - hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti.”

17. § A Pp. 164. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi.”

18. § A Pp. 185. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró bíróság

a) azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,

b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,

c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti,

az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is.”

19. § A Pp. 235. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött, kivéve, ha az elsőfokú bíróság az adott tényállítást, illetve bizonyítékot a 141. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem vette figyelembe.”

20. § A Pp. 255. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban a 137. § (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben nincs helye.”

21. § A Pp. 257. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felet, illetve a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtó végzés ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezéssel együtt, ilyen fellebbezés hiányában pedig a határozat jogerőre emelkedésekor, illetve a pernek a 137. § (3) bekezdése alapján bekövetkező megszűnésekor terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.”

22. § A Pp. 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.”

23. § (1) A Pp. 285. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja.”

(2) A Pp. 285. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve, ha a felek a házasság felbontását a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kérték, vagy a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.”

24. § (1) A Pp. 286. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.”

(2) A Pp. 287. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„287. § A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, illetve a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében.”

25. § (1) A Pp. 290. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bíróság a házasság felbontása felől - ha a felek a házasság felbontását a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kérték egyező akaratnyilvánítással - addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta.”

(2) A Pp. 290. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

„(3) A házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie.”

26. § A Pp. 313. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a százezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.”

27. § (1) A Pp. 332. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről.”

(2) A Pp. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„336. § A perben viszontkeresetnek nincs helye.”

(3) A Pp. 340. §-a (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.”

(4) A Pp. 344. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.”

28. § A Pp. a következő 350. §-sal egészül ki:

„350. § A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, illetve a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény [Mt. 109. § (1) bek.], közalkalmazott, illetve köztisztviselő esetében fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.”

29. § (1) A Pp. 76. §-ának (4) bekezdésében, a 78. §-ának (3) bekezdésében, a 219. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a 229. §-ának (2) bekezdésében a „2. §-ban megjelölt állami szerv” szövegrész helyébe a „külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet” szövegrész lép.

(2) A Pp. 125. §-ának (5) bekezdésében, a 134. §-ának (3) és (6) bekezdésében, valamint a 185. §-ának (4) bekezdésében „a fegyveres testületek” szövegrész „rendvédelmi szervek” szövegrészre változik.

(3) A Pp. 169. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 192. §-ának (2) bekezdésében „az üzemi titok” szövegrész „üzleti titok” szövegrészre változik.

(4) A Pp. 288. § (2) bekezdésének utolsó mondatában a „280. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „285. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.

30. § (1) E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a 4. §, 6. §, 9. §, 10. §, 13. §, 21. §, 27. § (3) bekezdésének, valamint a 29. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit.

(3) A 20. §, illetve a 27. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a törvény hatálybalépésekor az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.

(4) A 22. §-ban foglalt rendelkezést azokban a perújítási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az alapügy e törvény hatálybalépését követően indult.

(5) A 33. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a törvény hatálybalépésekor az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be.

31. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a Pp. 3. § (3) bekezdése, a 47. §-ból „a legfőbb ügyész meghallgatása után” szövegrész, a 49. § (4) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, a 74. § utolsó mondata, a 75. § (1) bekezdéséből a „meghatalmazási és egyéb” szövegrész, a 121. § (1) bekezdésének b) pontjából a „foglalkozását” szövegrész, a 127. § (2) bekezdésének második mondata, a 180. § (1) bekezdéséből a „nem állandó” szövegrész, a 214. § (2) bekezdéséből a „valamint a törvényességi óvás emelésére jogosult szervek tekinthetik meg” szövegrész, a 220. § (1) bekezdésének b) pontjából a „foglalkozása” szövegrész, a 222. § (1) bekezdéséből a „foglalkozását és” szövegrész, a 317. § b) pontjából a „foglalkozását” szövegrész, a 336. §-t megelőző címből a „szünetelés, egyezség” szövegrész, a 339. § (4) bekezdése, a 341. § d) pontjából a „munkaügyi” szövegrész, a 341. § f) és g) pontja a hatályát veszti.

(2) A törvény hatálybalépésével a „Az ügyész jogai a perben” cím, s az azt követő 2/A. §, a 3. §-t megelőző „Az igazság érvényesülésének biztosítása” cím, a 3. § (1) bekezdésének második mondatából az „evégett hivatalból” szövegrész, a 36. § (1) bekezdéséből a „megyei bíróság székhelyén működik helyi bíróság” szövegrész, a 75. § (4) bekezdése, a 132. § (3) bekezdése, a 135. § (2) bekezdéséből a „- hivatalos kiküldetés esetét kivéve -” szövegrész, a 136. § (2) bekezdéséből a „továbbá, ha a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján el kellett volna utasítani” szövegrész, a 136/B. § (2) bekezdésének utolsó mondata, a 136/B. § (3) bekezdésének első és második mondata, harmadik mondatából pedig az „ilyen esetben” szövegrész, a 141. § (1) bekezdéséből a „foglalkozás” szövegrész, a 143. § (2) bekezdése, a 146. § (3) bekezdése, a 152. § (3) bekezdése, a 167. § második mondata, a 220. § (2) bekezdése, a 234. § (1) bekezdésének második mondata, a 249. § (2) bekezdéséből az „akár hivatalból” szövegrész, a 272. § (3) bekezdésének első mondata, a 279. § (1) bekezdése, a „Bontóper előtti meghallgatás” cím, valamint a 280. §, a 283. § (4) bekezdése, 285. § (1) bekezdésének utolsó mondata, a 293. § (1) bekezdéséből, a 302. § (1) bekezdéséből, valamint a 304. § (2) bekezdéséből „a 280. §” szövegrész, a 305. §, a 355. § hatályát veszti, de a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell.