1995. évi LXII. törvény

a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról1

1. § (1) A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló - többször módosított - 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégjegyzékbe bejegyzett adat, jog vagy tény, valamint az ezekhez kapcsolódó, illetve az ezek igazolására szolgáló mellékletek tartalma (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat, ezek módosítása, a hiteles cégaláírási nyilatkozat, a tagjegyzék stb.) - ha törvény másként nem rendelkezik - nyilvános. Ugyanez irányadó a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelemre és mellékleteire is azzal, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A cég nyilvántartására vonatkozóan keletkezett egyéb iratokat - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - csak a cég írásbeli hozzájárulásával lehet megtekinteni.”

(2) A Ctvr. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az igazságügyminiszter által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a bíróságok cégnyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat összesíti, és azokat kérelemre - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel összhangban - bárkinek rendelkezésre bocsátja. A Szolgálat az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerbe rögzíti annak érdekében, hogy az adat célhoz kötött felhasználása bármikor ellenőrizhető legyen, illetve, hogy az adattal rendelkezőt - kérelmére - az adatszolgáltatásról tájékoztathassa.

(7) A Szolgálat a nyilvános cégadatokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - az államigazgatási szervek részére ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért térítést köteles fizetni. Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az adatszolgáltatás részletes szabályait és a fizetendő költségtérítés mértékét rendeletben állapítsa meg.”

2. § A Ctvr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A cég székhelye a központi ügyintézés helye. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a cég székhelyével azonos községben vagy városban van. A cég fióktelepe pedig a cég azon telephelye, amely más községben vagy városban van, mint a cég székhelye.”

3. § A Ctvr. 14. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A cég bejegyzésére irányuló eljárásban, illetve valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozásának bejegyzése iránti eljárásban a jogi képviselet kötelező.”

4. § (1) A Ctvr. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbíróság az adatok, jogok, illetve tények bejegyzéséről okiratok alapján dönt. Az okirati bizonyításon kívül bizonyítás felvételének nincs helye.”

(2) A Ctvr. 16. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(2) Ha a bejegyzést kérő nem fizette meg az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést, vagy ha a bejegyzési kérelem mellékletei közül hiányzik:

a) a jogszabály által előírt példányszámú társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat),

b) a hiteles cégaláírási nyilatkozat,

c) a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló megválasztásáról szóló okirat, illetve e személyek elfogadó nyilatkozata,

d) a gazdasági társaság cégnyilvántartásban szereplő tagjának három hónapnál nem régebbi cégkivonata (külföldi tag esetén a cégkivonatnak megfelelő igazolás), ha a tag cégjegyzékét nem az a cégbíróság vezeti, amelyhez a kérelmet benyújtották,

e) korlátolt felelősségű társaság esetében a tagjegyzék,

f) korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság esetében a számlavezető pénzintézet igazolása a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetéséről, illetve az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,

g) a jogi képviselő meghatalmazása, illetve a képviseleti jog igazolása,

a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül elutasítja.

(3) A társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben eljáró bíróság megkeresésére a cégbíróság a cégbejegyzési eljárást felfüggesztheti.”

5. § (1) A Ctvr. 17. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A cégjegyzékbe bejegyzésnek csak a cégbíróság végzése alapján van helye. A végzést a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A kérelmet elutasító vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzés ellen a kérelmező, az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - fellebbezéssel élhet.”

(2) A Ctvr. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégjegyzékbe bejegyzett adatot, jogot vagy tényt jogszabályban meghatározott esetben közzé kell tenni. A cégbíróságnak hivatalból kell közzétennie a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítására, a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetésére, a cég működésének felfüggesztésére vonatkozó végzésének, illetve jogszabályban meghatározott más határozatnak a rendelkező részét. A közzététel - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a cég költségére történik. Az Igazságügyi Minisztérium gondoskodik a közleménynek a Cégközlönyben történő megjelentetéséről.”

6. § A Ctvr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.

(2) A per megindításának a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől, illetve - közzétételi kötelezettség hiányában - annak kézbesítésétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a végzést részben vagy egészben hatályon kívül helyezi, vagy a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntarthatja, és egyben kötelezheti a céget, illetve a cégbíróságot a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.

(4) Ha a végzés hatályon kívül helyezésére a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) érvénytelensége miatt kerül sor, a bíróság a 18/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5) A jogerős ítéletet meg kell küldeni a céget nyilvántartó cégbíróságnak, amely gondoskodik a végzés hatályon kívül helyezését tartalmazó ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről, és megteszi az esetleg szükséges további intézkedéseket is.”

7. § A Ctvr. „A cégbírósági eljárás általános szabályai a törvényességi felügyelet során” cím előtt a következő 18/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 18/A. § számozása 18/B. §-ra változik:

„18/A. § (1) A jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítására csak akkor indítható per, ha a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza a cég nevét és székhelyét, a tagokat, nevük (cégük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetését, a cég tevékenységi körét, a vagyon mértékét, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, valamint azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok az adott cégformára vonatkozóan kötelezően előírnak.

(2) Ha a perben eljáró, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság az (1) bekezdés szerinti okirat érvénytelenségét (részleges érvénytelenségét) megállapítja - amennyiben lehetséges - felhívja a feleket az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság a határozatában megállapított időpontig az (1) bekezdés szerinti okiratot hatályossá nyilvánítja.

(3) A bíróság a jogerős ítéletének megküldésével felhívja a céget nyilvántartó cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítására. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánításának időpontját a (2) bekezdés szerinti bírósági ítéletben megállapított időpontban határozza meg.”

8. § A Ctvr. 19. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kezdeményezhetik. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak helye nincs. E határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.

(5) Nem kezdeményezhető a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása, ha az arra vonatkozó igény az anyagi jogszabályok szerint perben érvényesíthető.

(6) A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az eljárás során a cégbíróság az okirati bizonyításon kívül - indokolt esetben - az ügyben érdekelteket meghallgathatja.”

9. § (1) A Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felülvizsgálat eredményeképpen a cégbíróság)

„d) A cég általános vezetését ellátó vezető testület hatáskörébe tartozó kérdésekben - így különösen, ha a könyvvizsgáló értesítése szerint a vezető testület a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 42. §-a szerint szükséges döntéseket nem hozta meg - a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a testület ülését;”

(2) A Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

(A felülvizsgálat eredményeképpen a cégbíróság)

„ennek keretében intézkedik a cég - cégbíróság által ismert - pénzintézeteknél vezetett számláinak zárolásáról;”

10. § A Ctvr. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: