(6) A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelölésével kell felterjeszteni. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

8. § A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő meghatározásától nem tekinthet el.

9. § (1) A minősítés alkalmával az államtitkot képező adat hordozóján a „Szigorúan titkos!”, a szolgálati titkot képező adat hordozóján a „Titkos!” jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását fel kell tüntetni.

(2) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével.

A minősítés felülvizsgálata

10. § (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították.

(2) Minősítési joggal rendelkező által vezetett szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszűnés előtt, a 3 éves határidőtől függetlenül le kell folytatni.

(3) Meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn.

(4) A minősítés kezdeményezésére, a minősítésre, a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért felelősséggel tartoznak.

(5) A legfőbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. § (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott vezető az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti.

IV. Fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE

A megismerés és engedélyezése

11. § (1) A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ideértve az érintettet is (Avtv. 16. §), kizárólag a 2. § (1) bekezdésének 7. vagy 8. pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot.

12. § (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad engedélyt.

(2) Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minősített adat nem továbbítható.

13. § A 11. és 12. § rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minősített adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg.

14. § A minősített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak, illetve önállóan kezelhető iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen adatok, illetve iratrészek a minősített adattól a minősített adat felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag elkülöníthetők.

A megismerési kérelem elintézése

15. § (1) A minősített adat megismerésére a minősítő kérelemre ad engedélyt.

(2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avtv. 20. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására az Avtv. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minősítővel, törvény eltérő rendelkezése hiányában a minősítőnek is perben kell állnia.

(4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avtv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME

Általános szabályok

16. § (1) Aki minősített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján jogosult:

a) köteles a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott előírásokat megismerni, és erről írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);

c) a megismerési jog megszűnésekor köteles a minősített adatot a minősítőnek vagy a minősített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni.

(2) Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott titokbirtokos személy köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni.

17. § (1) Ha a büntető-, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. § (1) és (3) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező minősítő jogosult.

(2) Szolgálati titkot képező adat esetén a felmentésre a 6. § (4) és (5) bekezdése szerinti minősítő is jogosult.

18. § (1) Aki a 2. § (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerinti minősített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott, köteles azt a minősítőnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Az államtitok jogszerű nyilvánosságra hozatalával az adat minősített jellege megszűnik.

(3) Államtitkot külföldi szervnek vagy személynek átadni, külföldre továbbítani kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Államtitkot képező adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat.

(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a honvédelmi vagy külügyi érdekből minősített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, továbbá a rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetője adhat engedélyt.

A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre

19. § (1) A titokbirtokos szerv vezetője:

a) gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről;

b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg;

c) felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje;

d) a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;

e) ahol a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet;

f) biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen;

g) államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a belügyminisztert és a minősítőt;

h) államtitok esetén kezdeményezi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt biztonsági ellenőrzés lefolytatásának végrehajtását.

(2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így különösen a minősített adatok mennyisége indokolja, a szerv vezetője a titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelőre.

20. § (1) A titokbirtokos szerv vezetőjét az általa minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljeskörűen megilletik.

(2) A titokbirtokos szerv vezetője más személy által minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdése 4. pontjának a)-f) alpontjában meghatározott intézkedést teheti meg.

Betekintő

21. § (1) A betekintési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: betekintő) az engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles jogosítványát gyakorolni.

(2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes.

Titokvédelmi felügyelő

22. § A titokvédelmi felügyelő:

a) gondoskodik a betekintők névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról;

b) évente jegyzőkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről;

c) évente tájékoztatja a szerv vezetőjét a lefolytatott ellenőrzés eredményéről.

A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő

23. § A titkos ügykezelés vezetőjének feladata a minősített adatok kezelésével megbízottak (titkos ügykezelők) munkájának szakmai irányítása.

24. § (1) A titkos ügykezelő ellátja a minősített adatok kezelésére e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú végzettségű, és a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából az előírt vizsgát letette.

VI. Fejezet

A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE

A belügyminiszter felügyeleti jogköre

25. § (1) A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a belügyminiszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét a hatáskörrel rendelkező miniszterrel együttesen gyakorolja.

(2) A belügyminiszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely titokbirtokosnál jogosult ellenőrizni a 19. § (1) bekezdésében foglaltak megtartását.

(3) A belügyminiszter eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetének rendelkezései az irányadók.