1995. évi LXVIII. törvény

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről1

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, többször módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Jszt. 3. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § (1) E törvény hatálya]

„a) a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagy- és kiskereskedelmi,

4. az import és export;

b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és export”

[tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.]

(2) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá]

„h) a denaturált és a regenerált szesz előállításának,

i) a zárjegy hamisításának, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolásának, továbbadásának, értékesítésének, átvételének, felhasználásának”

[az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).]

(3) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jövedéki terméknek minősül

a) a mesterségesen fermentált dohány (METJ: 91-21-03-32; 91-21-03-33; 91-21-03-34);

b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (ITJ: 89-21, - 22, -23) (a továbbiakban: dohánygyártmány);

c) az etilalkohol (két szénatomos, egyértékű alifás alkohol), a nyersszesz, a finomított szesz, a víztelenített szesz, az elő- és utópárlat (a továbbiakban: szeszgyártási termék) (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13; 89-98);

d) a lepárlással előállított valódi (gyümölcs-, gabona- és egyéb) pálinka (a továbbiakban: pálinka), a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-22; 89-98);

e) a magas és középfokú borpárlat, valamint a közvetlen lepárlással előállított fogyasztási borpárlat (brandy) (a továbbiakban: borpárlat), továbbá a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-21-1, -2, -3; 89-98),

[a továbbiakban a c)-e) pont együtt: szesz];

f) a borpárlatból előállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszből hideg úton előállított pálinka, rum, likőr, kevert ital, egyéb szeszes ital (ITJ: 88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, - 29) (a továbbiakban: szeszes ital);

g) az 1,5% alkoholtartalmat meghaladó szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör (ITJ: 88-43, -45) (a továbbiakban: sör);

h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16) (a továbbiakban: kőolajtermék);

i) a nyerskávé, a pörköltkávé és a valódi kávékivonat (METJ: 91-25-50; ITJ: 87-81; 87-82-1) (a továbbiakban: kávé);

j) a fűszerpaprika-őrlemény (ITJ: 83-81-1).”

(4) A Jszt 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jövedéki terméknek minősül továbbá a cseppfolyósított földgáz, a pentán, a hexán, az aromás szénhidrogének közül a benzol, toluol, xilol, ortoxilol és aromatol, a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a stabil gazolin, a (3) bekezdés h) pontjába nem tartozó benzin, a petróleum, a fűtőolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, az orsóolaj (ITJ: 11-3; 52-11-14, -15; 52-21-11-1, -2, -4, -9; 55-11-3, -4; 55-12-2; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 55-14; 55-22; 55-24; 55-25; 55-31-1), (a továbbiakban: egyéb kőolajszármazék).”

(5) A Jszt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A termékeknek - ideértve azok nem szabványos választékait is - az e törvény hatálya alá tartozása megállapításához a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) 1994. szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.”

2. § A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be, és termelési vagy nem termelési célra használ fel.”

3. § (1) A Jszt. 6. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„1. termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen alapanyagból, termékből bármilyen eljárással és kivitelezésben történő (saját termelésben vagy bérmunkában való) előállítása, kis egységű kiszerelése (palackozása), az előállított termék raktározása, tárolása, értékesítése;”

(2) A Jszt. 6. §-ának 3. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„3. nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a termelő, az importőr értékesítése és a termelő felhasználó, az exportőr, illetve a kiskereskedő beszerzése között lebonyolódó, önálló tevékenységként végzett kereskedelmi tevékenység;

4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése és közvetlenül a lakosság, illetve a végső felhasználók részére történő értékesítése;”

(3) A Jszt. 6. §-ának 11. és 12. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„11. üzlethelyiség: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló, nyílt árusítású, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely, ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelő pavilont, valamint a személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgépjáratot, a vasúti étkezőkocsit, büfét is;

12. üzemanyagtöltő állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;”

(4) A Jszt. 6. §-ának 21., 22. és 23. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„21. kőolajfeldolgozó üzem: a kőolajtermékek, az egyéb kőolajszármazékok és a nem jövedéki kőolajtermékek bármilyen eljárással történő előállítását, ezen termékek keverését és forgalomba hozatal előtti tárolását végző, és a tevékenységhez az illetékes hatóságok hatályos engedélyével rendelkező üzem;

22. számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA) 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a vevő jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minősül;

23. hivatalos zár: a jövedéki üzem mérőberendezésein az Országos Mérésügyi Hivatal által történt hitelesítés után, illetve meghatározott esetben az üzem berendezésein és a szállító eszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár vagy pecsétzár;”

(5) A Jszt. 6. §-ának 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„36. elszámolási időszak: olyan egy hónapos időszak, amelynek kezdőnapját - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal a jövedéki alannyal egyeztetve, a jövedéki alanyra egyedileg állapítja meg;”

(6) A Jszt. 6. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„1/a. termeltetési tevékenység: a jövedéki terméknek - a lakosság által bérfőzetett pálinka, borpárlat és bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - bármilyen alapanyagból, termékből termeltetéssel (bérmunka keretében) történő előállíttatása, kisegységű kiszereltetése (palackoztatása), az előállíttatott termék raktározása, tárolása és értékesítése;”

(7) A Jszt. 6. §-a a következő 5/a. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„5/a. forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése;”

(8) A Jszt. 6. §-a a következő 21/c. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„21/c. kávéüzem: a kávé pörkölését, kávékivonat előállítását, tárolását, kiszerelését végző termelő-, csomagolóüzem;”

(9) A Jszt. 6. §-a a következő 36/a. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„36/a. készlethiány és -többlet: a jövedéki termék külön rendeletben meghatározott elszámolható termelési, raktározási, mérési és szállítási veszteségét, illetve többletét meghaladó mennyisége;”

4. § A Jszt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a kérelmező kap, amely (aki) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai alapján kettős könyvvezetésre kötelezett, vagy saját elhatározása alapján a tárgyévet követő év január 1-jétől áttér a kettős könyvvezetésre.

(2) Az Szt. és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezései szerint egyszeres könyvvezetésre kötelezett kérelmező mentesül az (1) bekezdésben foglalt kettős könyvvezetésre történő áttérési kötelezettség alól, ha a jövedéki engedélyt

a) kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzésére kéri, vagy

b) bérfőzési tevékenység, illetve fűszerpaprika-őrlemény termelési tevékenység folytatására igényli, de a tárgyévet megelőző éves vagy időarányos, kezdő vállalkozás esetében a kérelem benyújtása évében az időarányosan bérfőzéssel előállításra kerülő várható pálinka és borpárlat mennyisége a 15 ezer hektoliterfokot, illetve a fűszerpaprika-őrlemény a 15 ezer kilogrammot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén is megszűnik a kettős könyvvezetésre való áttérési kötelezettség alóli mentesség, ha a termelés a mentességre jogosító, ott meghatározott mennyiséget meghaladja. A jövedéki alany a mentesség megszűnését követő év január 1-jétől köteles a kettős könyvvezetésre áttérni.