1995. évi LXXII. törvény
a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről1
Az Országgyűlés - a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvényben meghatározott kötelezettségeknek az 1995. évi költségvetési előirányzatokban való érvényesítésére - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KTv.) egyes rendelkezéseinek módosítására a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja
1. § A KTv. 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 1 945 325,1 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 1 789 297,8 millió forintban,
c) hiányát 156 027,3 millió forintban
állapítja meg.”
2. § A KTv. 2. §-a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben,)
„b) külföldi hitelezők javára 24 613,6 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.”
3. § A KTv. 4. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hiteléből eredő államadósság egy részét - a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló nettó tartozásainak árfolyamváltozás miatti veszteségére - a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 22. §-ában meghatározott mértékig és időpontig piaci kamatozású állami értékpapírrá alakítsa át. A Magyar Nemzeti Bank az ezen állami értékpapír után kapott kamatot azonnal adóelőlegként átutalja a központi költségvetésbe.”
4. § A KTv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központi költségvetési szerveknél végrehajtandó létszámcsökkentés többletkiadásaira szolgáló előirányzat 3325,8 millió forint. Az előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. Az előirányzatból 1025,8 millió forint a felsőoktatásban, 300,0 millió forint a Magyar Televíziónál végrehajtott létszámcsökkentés többletkiadásaira használható fel.”
5. § A KTv. 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából legalább 150 000 millió forintot köteles befizetni a költségvetésbe.”
6. § A KTv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, a bekezdés jelenlegi d)-e) pontjainak betűjelzése e)-f) pontokra módosul:
[(1) Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások az 1995. évben a következők:]
„d) Záhonyi Tisza-híd rekonstrukciója (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport, 2 kiemelt előirányzat;”
7. § (1) A KTv. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása során]
„a) a (2) bekezdés szerinti bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a”
(a központi költségvetést illeti meg.)
(2) A KTv. 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alaptevékenység körében végzett földhivatali szolgáltatásokért - beleértve a soron kívüli eljárásokat és különszolgáltatásokat is - fizetett díjak miatti többletbevétel mentes az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetési kötelezettség alól.
(5) A földhivataloknál a (4) bekezdés szerint keletkezett többlet felhasználásához a felügyeletet ellátó miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.”
8. § (1) A KTv. 16. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(...bevételek a következők:)
„a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítése, a tankönyvek, jegyzetek, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) kivételével;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, továbbá költségvetési szerveknek nyújtott, nyereség nélkül továbbszámlázott közbeszerzési tevékenysége bevételét;”
(2) A KTv. 16. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó - kiadásokkal csökkentett - többletének 50%-a a központi költségvetést illeti meg, mely kötelezettséget az 1995. évi pénzmaradvány elszámolását követően kell teljesíteni.”
(3) A KTv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíj a felsőoktatási intézményeket illeti meg, kivéve az első alapképzésben, valamint a nappali tagozatos szakirányú továbbképzésben, továbbá doktori képzésben részt vevő hallgatók által kormányrendelet szerint fizetett tandíjat.”
9. § A KTv. 19. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, valamint a 18. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásoknak lemondással felszabaduló összege a 20. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.”
10. § A KTv. 28. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép: „A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége és eladósodásának korlátozása”; és a 28. §-át követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.
(2) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.
(3) A likvid-hitel nem esik az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozás alá.
(4) Saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.
(5) Rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.
(6) Likvid-hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.”
11. § (1) A KTv. 29. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási alapnak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozásállományát - ideértve az 1992-1993. évi hiányok államkötvénnyel nem fedezett részét is - 1996-ban kell rendezni.”
(2) A KTv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott pénzellátási terv alapján lehet. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani.”
12. § (1) A KTv. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5%-át.”
(2) A KTv. 36. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, melyekre a kezességvállalási szerződést a Kormány nevében - a Kormány által meghatározott időponttól a Magyar Export-Import Bank Rt. adja ki, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.”
13. § A KTv. 37. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1995. december 31-én 16 500 millió forint lehet.”
14. § A KTv. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzat, valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzat) előirányzatai együttes összegének 7%-át meghaladó túllépési lehetősége tekintetében.”
15. § A KTv. 41. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]
„o) a központi költségvetési szerveknél a gazdasági stabilizációs intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetére jóváhagyott céltartalék-előirányzatnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím, 3. alcím)”
(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)
16. § A KTv. 44. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, pénzellátási és -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (27-30. cím); illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.”
17. § A KTv. 48. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép: