(8) Az AT. 7. §-ának (3) bekezdés alapján 535 millió forint a befektetések hozama tartalék bevonásából származó bevétel.

A kiadások részletezése

7. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 192 300 millió forint. Az előirányzat magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott intézkedések fedezetét is. Az energiaár-emelés hatásának kompenzálása címén az E. Alapba év közben a központi költségvetésből átutalandó összeggel ez az előirányzat - valamint az E. Alap bevételi előirányzata - automatikusan megemelkedik. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások részletezését a törvény 4. melléklete tartalmazza. Az egészségügyi ellátás területén a fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások csökkentésével elért megtakarításokat elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban kell felhasználni.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 67 702 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata.

(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 760 millió forint. Ebből 600 millió forint a gyógyfürdő-szolgáltatás, 160 millió forint az anyatejellátás kiadása.

(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadásainak előirányzata 69 616 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10 200 millió forint.

(6) A táppénzkiadás összege 34 835 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) előirányzata 3000 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegű előirányzatából 50 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére, 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, 30 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata.

(8) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 450 millió forint.

(9) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 674 millió forint.

(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 3 millió forint.

(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 35 472 millió forint.

(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell - ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek (7) bekezdés szerinti kereteit -, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) A 11 655 millió forint összegű működésre fordított kiadásból

a) 7583 millió forint az E. Alapból fedezett összeg;

b) 2765 millió forint a 6. § (7) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás (ebből 425 millió forint a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő, a megyei kifizetőhelyek költségeit fedező kiadás);

c) 1307 millió forint a (14)-(16) bekezdések szerinti kiadások összege.

(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás előirányzata 400 millió forint.

(15) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 500 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás előirányzata 407 millió forint. Az előirányzat az 1995-ben ténylegesen felmerülő költségek mértékéig használható fel, illetve léphető túl a 6. § (5) és (8) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlet terhére. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(17) Az E. Alap egyszeri átcsoportosítása a Ny. Alap részére 1995-ben 1052 millió forint.

Működési költségvetés

8. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 11 655 millió forint.

(2) A 11 655 millió forint működési költségvetés kiadásainak összegéből az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előirányzata 2410 millió forint. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata 6763 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 548 millió forint. A központosított előirányzatok összege 1934 millió forint. Ebből 1027 millió forint központosított intézményi előirányzat, 907 millió forint célfeladatok előirányzata.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 5. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

9. § (1) Az egészségbiztosítás keretében külön törvény szerint nyújtandó természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelője finanszírozza.

(2) A finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban együtt: OEP) által kötött szerződések alapján történik.

(3) A finanszírozás és a szerződéskötés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.

10. § (1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerződést köt egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval és gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve forgalmazóval.

(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti szerződéseket az egészségügyi szakellátás tekintetében az OEP és a Népjóléti Minisztérium 2-2 képviselőjéből álló közös szakmai bizottság véleményének figyelembevételével, a népjóléti miniszter által javasolt intézményi kapacitásokra köteles megkötni. Az ezt meghaladó szolgáltatásokra a népjóléti miniszter egyetértésével az OEP szerződést köthet.

(3) A szerződések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és az önköltségszámítás módját az OEP útmutatója alapján kell szolgáltatni.

(4) Ha az egészségügyi szolgáltató olyan beruházást kíván megvalósítani, amely a finanszírozási szerződés módosítását igényli (kapacitás bővítésével járó, illetve a díjszintet módosító beruházások), és a beruházás következtében keletkező működési többletköltség-igénynek az E. Alapból történő finanszírozására igényt tart, a döntés meghozatala előtt állásfoglalást kell kérnie az Egészségbiztosítási Önkormányzattól az említett működési többletköltség-igény előzetes befogadásáról. Az állásfoglalás-kérésben meg kell jelölni a beruházásnak az ellátás mennyiségi és minőségi jellemzőire gyakorolt hatását, forrását, a működési többletköltség-igény mértékét és belépésének kezdő időpontját. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat - igazgatási szervei útján - az állásfoglalás-kérés benyújtását követő 60 napon belül értesíti a szolgáltatót az előzetes befogadásra vonatkozó döntéséről. A (2) bekezdést a fejlesztésekre is alkalmazni kell.

11. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésben meg kell határozni

a) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatási kötelezettséget ellátásfajtánként, a területi ellátási kötelezettség és rendelkezésre állás meghatározásával,

b) az egyes ellátások nyújtására lekötött kapacitást,

c) a szolgáltatáshoz rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket,

d) az egészségbiztosítási táppénz, beutalás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz utalványozására jogosult személyek azonosító adatait,

e) az adatszolgáltatási kötelezettséget,

f) az intézmény tulajdonosának nyilatkozatát a finanszírozott szolgáltatásokhoz kapcsolódó tárgyévi ráfordításainak ütemezéséről és összegszerűségéről,

g) az a)-f) ponttal összefüggő szerződési feltételek megszegése esetén követendő eljárást,

h) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások térítési mértékét és módját,

i) a szerződés hatályát, módosítási és felmondási szabályait, a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítésének rendjét.

(2) Ha a magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás (a továbbiakban együtt: vállalkozó) a helyi önkormányzat feladatát képező egészségügyi szolgáltatást szerződésben területi ellátási kötelezettséggel vállalja át, a szerződéshez mellékelni kell az önkormányzat nyilatkozatát

a) az átvállalt feladat ellátásához szükséges, a népjóléti miniszter által 1996. január 1-jétől szabályozott minimális tárgyi feltételek térítésmentes biztosításáról,

b) a vállalkozó részére adott szerződéskötésre jogosító felhatalmazásról.

(3) Az E. Alapból finanszírozott szolgáltatók kötelesek a szerződéskötéshez adatokat szolgáltatni.

(4) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézmény, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. E kötelezettségének elmulasztása esetén az intézmény az ezzel összefüggésben a szerződéstől eltérően igénybe vett támogatást köteles visszatéríteni.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló szerződést az intézmény fenntartójának, illetve tulajdonosának véleményezésre meg kell küldeni.

12. § (1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására, kiszolgáltatására irányuló szerződésben meg kell határozni

a) a készletfenntartásra, a kiszolgálásra, az elszámolásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

b) a szállítási és fizetési feltételeket,

c) a gyógyászati segédeszköz minőségi követelményeit.