1995. évi LXXXIV. törvény
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról1
1. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[2. § (1) A szakképzés intézményei:]
„c) a speciális szakiskola;”.
(2) Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképző iskola, valamint a speciális szakiskola létesítésére, fenntartására és működésére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a munkaerő-fejlesztő és -képző központ létesítésére és fenntartására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2. § Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az e) pont megjelölése h) pontra változik:
[(2) Az OKJ-ben kell meghatározni]
„c) az iskolai és a szakmai előképzettséget;
d) a szakképesítés szintjét;
e) a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit;
f) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket; valamint
g) annak megjelölését, hogy a szakképesítés megszerzéséhez pályaalkalmassági, illetőleg szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni; továbbá”
3. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés a következő d)-e) ponttal egészül ki:
„4. § (1) A szakképzés irányítását a munkaügyi miniszter koordinálja, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben”
„d) meghatározza a szakmai vizsga díjának és a vizsgáztatási díjaknak a kereteit;
e) meghatározza a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket.”
(2) Az Szt. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A munkaügyi miniszter]
„a) az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörét a művelődési és közoktatási miniszterrel együtt;”
(gyakorolja.)
4. § (1) Az Szt. 5. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó - jogszabályban meghatározott feladataival és hatásköreivel összefüggő - szakképesítés tekintetében”
„b) jogszabályban meghatározza - több szakképesítésért felelős miniszter esetén velük együttesen - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, beleértve az előzetes szakmai gyakorlatot is (a továbbiakban: szakmai követelmény);”
(2) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]
„d) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés tekintetében - az OKJ-ben feltüntetett megoszlás szerint - a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter”
(gyakorolja.)
5. § (1) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott feladatokat ellátja azzal, hogy a szakmai követelményeket a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg. A gazdasági kamara és a szakképesítésért felelős miniszter között létrejött megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter rendelettel teszi közzé.”
(2) Az Szt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. § c) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A mestervizsgának a gazdasági kamara által kidolgozott követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg.”
6. § Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése az Érdekegyeztető Tanács keretei között valósul meg.
(2) A szakképzés területi érdekegyeztető feladatait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács látja el.”
7. § Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók és a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői vesznek részt.
(2) Az OSZT tagjait - hároméves időtartamra - a testület munkájában részt vevő szervezetekkel történő egyeztetést követően a munkaügyi miniszter kéri fel.
(3) Az OSZT a szakképzés tekintetében
a) véleményt nyilvánít, és állásfoglalást alakít ki a szakképzési rendszer fejlesztését érintő kérdésekben;
b) véleményezi a szakképzést érintő jogszabálytervezeteket;
c) véleményezi a megszerezhető szakképesítések körét, javaslatot tesz új szakképesítés bevezetésére;
d) javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására;
e) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását;
f) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.
(4) Az OSZT ügyrendjét maga határozza meg.
(5) Az OSZT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik.”
8. § A HARMADIK RÉSZ címe a következők szerint módosul:
„Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga”
9. § Az Szt. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges.”
10. § (1) Az Szt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az általa folytatott szakképzések tekintetében a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzést folytató intézmény szervezhet (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).”
(2) Az Szt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai vizsga helyét és időpontját - iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.”
(3) Az Szt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője ellátja a szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat.”
11. § (1) Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában részt vesz a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézmény képviselője, illetőleg, ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet képviselője. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges.”
(2) Az Szt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szakmai vizsgát szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg.”
12. § Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában vagy a szakképző iskolával kötött megállapodás, továbbá tanulószerződés alapján minden olyan gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető, illetőleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező).”
13. § Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a gazdálkodó szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el költséghozzájárulást, illetőleg költségtérítést. Az e tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet a gazdasági kamara legfeljebb 5 évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.”
14. § Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Ha a szakképző iskola a gyakorlati képzést szervező, de ennek feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni, akkor gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben. A szakképző iskolának ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a gazdálkodó szervezettel akkor is, ha a gyakorlati képzést szervező a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet. A megállapodást a tanuló felvétele előtt a teljes képzési időre kiterjedően kell megkötni. A megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.”