1995. évi XCI. törvény

az állategészségügyről1

Az Országgyűlés

- figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának, az állati eredetű termékek, az élelmiszerek, a takarmányok és az állatgyógyászati készítmények előállításának, tárolásának, felhasználásának, valamint forgalmazásának állat-egészségügyi biztonságához, az ebből eredő hazai és nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez nemzetgazdasági érdekek fűződnek;

- annak érdekében, hogy az állattartásnak, az élelmiszer, az állatgyógyászati készítmény, a takarmány és az állati eredetű termék előállításának járványügyi, higiéniai, valamint az állategészségügy közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi feltétel- és eszközrendszere folyamatosan fejlődjön;

- abból a célból, hogy elősegítse a nemzetközi szervezetekkel való folyamatos együttműködést, valamint a részvételt a nemzetközi szabályozási rendszerekkel való harmonizáció feltételeinek megteremtésében, illetőleg megfelelő jogi keretet nyújtson az állat-egészségügyi igazgatás és a hatósági állatorvosi tevékenység gyakorlásához

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed:

a) az állat - ideértve a vadon élő állatot is - (a továbbiakban: állat) tartásának, forgalmazásának, az állati eredetű termék előállításának, tárolásának, felhasználásának, forgalmazásának, az élelmiszer előállításának, tárolásának, az állati eredetű élelmiszer forgalmazásának, a takarmány előállításának, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának, a fertőzésközvetítő anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történő ellenőrzésére,

b) az állat egészségi állapotának megőrzésére, vizsgálatára, gyógyítására,

c) az állatgyógyászati készítmény előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására, tárolására, felhasználására,

d) a nyilvános állat-egészségügyi laboratóriumi tevékenységre,

e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységekre, valamint

f) az a)-e) pontban foglalt tevékenységek engedélyezésére és ellenőrzésére.

(2) A Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal szervei, valamint intézményeik tulajdonában levő, az alaptevékenységük ellátásához szolgálati célból tartott állatokra, e törvény járványügyi és higiéniai rendelkezéseitől a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben eltérést állapíthat meg.

(3) Az állattenyésztésre, valamint az élelmiszer és takarmány előállítására, tárolására, felhasználására, forgalmazására, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának feltételeire vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt előírások figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. állategészségügy: az állattartás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, szaporodásbiológiai, takarmányhigiéniai feladatait, az élelmiszer-előállítás, tárolás, felhasználás járványügyi, higiéniai feladatait, valamint az állati eredetű élelmiszer-forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatait, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatokat, az állatgyógyászati készítmények előállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával, engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenység;

2. állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység: az állattartóval való megállapodás alapján, térítés ellenében végzett állatorvosi tevékenység;

3. állatforgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő értékesítése;

4. állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élő állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetőleg vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és kórjelző anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati segédanyagok;

5. állathigiénia: az állat tartásának, az állati eredetű élelmiszer és állati eredetű termék előállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel összefüggő követelményrendszere;

6. állatklinika: az egyetemi képzés és kutatás célját is szolgáló állatkórházi intézmény;

7. állatkórház: az állat állatorvosi vizsgálatát, gyógykezelését és átmeneti ideig történő elhelyezését biztosító és szakállatorvosi végzettséggel irányított állat-egészségügyi szolgáltató intézmény;

8. állatorvosi laboratórium: az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységgel összefüggő klinikai diagnosztikai kiegészítő vizsgálatokat végző laboratórium;

9. állatorvosi rendelő: az állat vizsgálatára, gyógykezelésére kialakított helyiség;

10. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat a szakértői, a szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetű és egyéb - az állategészségügy feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenőrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység;

11. állati eredetű élelmiszer: az emberi táplálkozás céljára szolgáló állat, illetve annak emberi fogyasztásra alkalmas minden ehető része, terméke, nyersanyag, félkész vagy késztermék formájában;

12. állati eredetű melléktermék: az állat vagy terméke feldolgozása során keletkező, további feldolgozással hasznosítható anyag;

13. állati eredetű termék: élelmiszernek nem minősülő, az élő, a levágott vagy elhullott állatból származó hasznosítható anyag;

14. állati hulladék; az állathulla, az állati eredetű melléktermék és a hasznosíthatatlan állati eredetű anyag;

15. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik;

16. állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, a halászatot, a horgászatot, az állattenyésztést, az állatszaporítást végző, a vágóhidat, az élelmiszer-előállító, valamint az állati eredetű terméket feldolgozó, illetőleg forgalmazó helyet üzemeltető;

17. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, járművön vagy egyéb módon történő megváltoztatása;

18. állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli;

19. élelmiszer-higiénia: az élelmiszer előállításának, forgalomba hozatalának a fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggő követelményrendszere, az élelmiszer útján terjedő fertőzés és egyéb ártalom megelőzése és elhárítása;

20. fertőzésközvetítő: fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas élőlény, élő vagy élettelen anyag;

21. fertőző állatbetegség: a kórokozó által kiváltott állatbetegség;

22. gazdaság állat-egészségügyi laboratóriuma: az állattartó által a saját állatállománya állat-egészségügyi állapotának tájékozódó jellegű felmérésére fenntartott laboratórium, amely nem végezhet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek kórokozóival kapcsolatos tevékenységet;

23. hasznosíthatatlan állati eredetű anyag: az állat fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmatlan része;

24. hatósági állatorvosi tevékenység: jogszabállyal az állami feladatkörbe vont állatorvosi tevékenység;

25. járványügy: fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetőleg az általa okozott betegségek elleni védekezésre, azok felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;

26. járványos állatbetegségek: állatról állatra vagy állományok között gyorsan terjedő fertőző állatbetegség;

27. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett egy-egy beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék;

28. magánállatorvosi tevékenység: az állattartóval való megállapodás alapján, térítés ellenében végzett, nem állami feladatkörbe tartozó - külön törvény szerinti - állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység;

29. maradékanyag: a takarmány vagy az élelmiszer termelése, kezelése, gyártása, tárolása során felhasznált testidegen anyagok, a kártevők irtására felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása következtében a termékben jelenlévő kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyisége;

30. nem nutritív testidegen takarmánykiegészítő anyag: tápláló értékkel nem rendelkező, maradékképző anyag - a hozamfokozókat is ideértve -, az állati testnek nem természetes alkotója, amely a takarmánykihasználás fokozására szolgál;

31. nyilvános állat-egészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertőzöttséget, illetőleg a fertőzéstől való mentességet bizonyító kiegészítő diagnosztikai vizsgálatokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai és egyéb, valamint az élelmiszer- és takarmányhigiéniai célú vizsgálatokat állatorvosi megrendelésre, illetve az állat-egészségügyi hatóság döntésének megalapozására végző laboratórium;

32. parazitózis: az élősködők által más fajokban okozott egészségkárosodás;

33. szaporodásbiológia: az egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állat-egészségügyi feltételei;

34. szennyezőanyag: minden olyan idegen anyag, amely a környezetből az állattartás, a termelés, a gyártás, a tárolás vagy a szállítás során, a takarmánnyal vagy élelmiszerrel érintkező eszközökből, berendezésekből juthat a végtermékbe;

35. takarmányhigiénia: a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel és az állat-egészségügyi szempontból való fogyaszthatósággal összefüggő követelményrendszere, a takarmánnyal terjeszthető fertőzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén az emberi megbetegedés megelőzése és elhárítása;