1995. évi XCIV. törvény

a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról1

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára, elismeri az állatorvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz és ennek érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara) az állatorvosok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest.

(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(7) Az „állatorvosi kamara”, illetőleg „Magyar Állatorvosi Kamara” elnevezés használatára, valamint e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a területi szervezet és az országos szervezet jogosult.

2. § A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály tartalmazza, illetőleg meghatározza:

a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.

II. Fejezet

A KAMARA FELADATAI

3. § (1) A kamara

a) az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az állatorvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, valamint a magán-állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosok (a továbbiakban: magán-állatorvos) hivatásukból eredő jogait;

b) véleményt nyilvánít

ba) az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogszabályokról,

bb) az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve az állatorvosképzés, a szakképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjéről,

bc) az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásáról,

bd) a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolatban;

c) megalkotja a magán-állatorvosi tevékenység állatorvos-etikai szabályait;

d) annak érdekében, hogy az állattartók állatainak folyamatos állatorvosi ellátása biztosított legyen, kialakítja az állatorvosi ügyeleti területeket (a továbbiakban: ügyeleti terület), megállapítja az ügyeleti szabályokat, valamint a helyettesítés rendjét, megegyezés hiányában kijelöli a kötelező helyettest, továbbá gondoskodik ennek a helyben szokásos módon való kihirdetéséről;

e) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagokkal szemben;

f) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;

g) magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt állít ki;

h) az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez a magán-állatorvosi tevékenységet jogosulatlanul folytatók ellen;

i) egyeztető eljárást folytat le a kamara tagjai között a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás szakmai, illetve etikai kérdésekben;

j) elősegíti a magán-állatorvosok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésben való részvétel feltételeit;

k) együttműködik az illetékes hatóságokkal a magán-állatorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, ennek keretében elősegíti a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) hatósági ellenőrző tevékenységét;

l) kiadja a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásához szükséges alapfelszerelés, magán-állatorvosi rendelő alapfelszereltségének, valamint a szakrendelő, az állatkórház alapfelszereltségének jegyzékét, és saját hatáskörében gondoskodik annak ellenőrzéséről, melynek eredményeképpen szükség szerint etikai eljárást folytat le, illetőleg hatósági eljárást kezdeményez;

m) ajánlásokat ad az egyes magán-állatorvosi szolgáltatások díjtételei alsó határára;

n) ellátja a magán-állatorvosok közcélú igénybevételével kapcsolatos szervezési feladatokat;

o) véleményezi a magán-állatorvosok közcélú igénybevétele esetén a díjazás, illetőleg a költségtérítés mértékét;

p) belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn;

r) kidolgozza a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit (a továbbiakban: szakmai irányelv);

s) meghatározza az állatorvosok kamarai tagságával összefüggő címhasználatának feltételeit;

t) az illetékes szervnél kitüntetés adományozását kezdeményezi;

u) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) E törvény alkalmazásában magán-állatorvosi tevékenységnek minősül az állattartó, illetőleg más személy megrendelésére végzett

a) állatvizsgálat és kezelés;

b) az állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására szolgáló intézkedések megtétele;

c) az állat tartásával, gyógyításával és az egyéb állatorvosi tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás;

d) az állatnak védő- és egyéb oltások beadása;

e) az állatból vér-, tej- vagy más minták vétele;

f) az elhullott állat vizsgálata;

g) az állat gyógykezelésére szolgáló szerek rendelése;

h) a vágóhídon kívüli, nem közfogyasztási célú vágásoknál a vágóállat és a hús vizsgálata, ezzel összefüggésben állatorvosi szakvélemény adása.

4. § (1) A névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának

a) családi és utónevét;

b) állampolgárságát, születési helyét és idejét;

c) egyetemi diplomájának számát és keltét;

d) tudományos fokozatát, szakállatorvosi és egyéb szakképzettségét;

e) tevékenységének helyét (a továbbiakban: székhely), működési területét, szakmai működési körét;

f) a magán-állatorvosi tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, megszűnésének időpontját;

g) esetleges etikai vétségeit;

h) nyelvtudására vonatkozó adatokat;

i) kitüntetéseit.

(2) A névjegyzékben a kamara magán-állatorvos tagjainak az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat a kamara a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában legalább évente közzéteszi.

(3) A kamara, a magán-állatorvosnak az (1) bekezdés e) pontja szerinti adataiban beállott változásáról a bejegyzés keltétől számított nyolc napon belül köteles a magán-állatorvos székhelye szerint illetékes állomást és a működési terület szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét értesíteni. Ha a működési terület, illetve szakmai működési kör több megye területére is kiterjed, akkor a székhely szerinti jegyzőt kell értesíteni.

III. Fejezet

A KAMARA SZERVEZETE

A területi szervezet

5. § (1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak az alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

(2) A küldöttgyűlésbe - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - öt tagonként kell négy évre egy-egy küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül. A küldöttgyűlésre egyebekben a területi közgyűlés szabályait kell alkalmazni.

(3) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A területi közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.

(5) A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

(6) A rendkívüli területi közgyűlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.

7. § (1) A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A vezetőségbe tisztségviselőként egy elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt, továbbá az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot kell megválasztani. Az alapszabály más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.

(3) A vezetőség határozatképességére - a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A vezetőség tagjai - ha nem küldöttek - a küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesznek.

8. § A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyűlés választja meg.