1995. évi XCV. törvény
a devizáról1
Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következetes folytatásaként, a devizagazdálkodás eddigi korlátozásait fokozatosan felszámolva, a forint - nemzetközi szervezetek által is elfogadott szintű - konvertibilitását megvalósítva, törvényt alkot a deviza, vagy valuta vásárlásának és felhasználásának szabályairól.
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. § Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a devizabelföldinek belföldön és külföldön, valamint
b) - ha e törvény kifejezetten így rendelkezik - a devizakülföldinek a Magyar Köztársaság területén lévő
devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire.
2. § A devizahatóság hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg a devizakülföldiek megtartják-e a devizajogszabályokban, a jegybanki rendelkezésekben, valamint a devizahatósági engedélyben foglalt előírásokat. A devizahatósági ellenőrzés kiterjed a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területét érintő jogügyleteire és cselekményeire, illetőleg a devizabelföldiek külföldi tevékenységére is.
II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
3. § E törvény alkalmazásában
1. devizabelföldi:
a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van, a tizennégy éven aluliak esetén személyi lapja van, illetőleg azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles (a továbbiakban együtt: személyi igazolvány). A határátlépéskor a magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) külföldi vállalkozás és szervezet belföldön működő telepe, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét,
e) a külföldön lévő külképviselet, továbbá a devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizakülföldi;
2. devizakülföldi:
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van,
c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő telepe, fiókja, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét,
d) a belföldön lévő külföldi diplomáciai, konzuli képviselet, valamint devizakülföldi belföldön lévő kereskedelmi és egyéb képviselete, továbbá devizakülföldinek a képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi,
e) a vámszabadterületi társaság és a 85. § hatálya alá tartozó társaságok;
3. külföld:
a) a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület,
b) a Magyar Köztársaság területén lévő, a vámjogszabály szerinti - a nemzetközi személyforgalom és áruforgalom számára nyitvaálló - tranzitterület és vámszabadterület;
4. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés);
5. valuta: külföldi pénz;
6. konvertibilis pénznem, deviza, valuta: a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján, illetőleg valutaárfolyam lapján feltüntetett pénznem, deviza, valuta;
7. pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomban lévőre még átváltható bankjegy és fémpénz (érme);
8. fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz;
9. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is -, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány;
10. arany: a színarany (az arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), az arany pénzérme akkor is, ha már nincs forgalomban, valamint - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdarany, az aranytömb;
11. vagyoni érték: minden dolog, jog vagy szolgáltatás - ide nem értve a devizát, valutát és a belföldi fizetőeszközt - melynek pénzben kifejezhető értéke van;
12. útiholmi: az 1964. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban, 1954. június 4-én kelt Egyezményben, illetve az Egyezményt kiegészítő jegyzőkönyvben és a vámtörvényben útiholmiként meghatározott tárgyak;
13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az egyéni ügyvéd, a társas ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivői iroda;
14. szervezet: ha devizajogszabály másként nem rendelkezik, a természetes személyen, a vállalkozáson és az MNB-n kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is;
15. külföldi vállalkozás: jogi formájától függetlenül üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató külföldi székhelyű gazdasági egység;
16. külföldi szervezet: jogi formájától függetlenül üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató külföldi székhelyű egység, ideértve a külföldi államot is;
17. közvetlen vállalkozás: devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedés, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott külföldi fiók;
18. nemzetközi gazdasági tevékenység: devizakülföldivel - belföldön nem közvetlenül a személyes szükségletek kielégítése körében - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzett
a) külkereskedelmi, ideértve a szállítmányozási,
b) személyszállítási és árufuvarozási,
c) postai és távközlési,
d) utazásszervezői és -közvetítői,
e) művészközvetítői,
f) hír- és műsorközlő tájékoztató,
g) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói
tevékenységet;
19. külföldi hivatalos vagy üzleti utazás: a vállalkozás, szervezet tevékenységével összefüggő, a Magyar Köztársaság határán kívüli olyan utazás, amelynek a felmerülő költségét teljes egészében vagy részben a vállalkozás, a szervezet vagy részben a meghívó devizakülföldi viseli;
20. kiküldött: az a természetes személy, aki belföldön történő - munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló - foglalkoztatásával vagy egyéni vállalkozóként a tevékenységével összefüggésben hivatalos vagy üzleti célból külföldre utazik;
21. külképviselet:
a) a központi költségvetési szerv,
b) a vállalkozás, a 17. pontban foglaltak alá nem tartozó - a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási tevékenységet nem végző
tartósan külföldön lévő szervezeti egysége;
22. külföldön munkát végző: a kiküldöttként, az egyéni munkavállalóként vagy ösztöndíjasként külföldön tartózkodó devizabelföldi, valamint az 56. § a) pontjában, a 65. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alkalmazásában a vele külföldön közös háztartásban élő devizabelföldi házastársa és gyermeke. A külföldön munkát végzőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában nem minősül külföldnek a 3. pont b) alpontjában meghatározott terület és devizakülföldinek a vámszabadterületi társaság, valamint a 85. § hatálya alá tartozó társaság;
23. saját tőke: a számvitelről szóló törvény meghatározása szerint;
24. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény, a letéti jegy, a kincstárjegy, valamint minden olyan sorozatban kibocsátott értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;
25. elismert értékpapírpiac: a belföldi vagy külföldi tőzsde, valamint az olyan belföldi vagy külföldi tőzsdén kívüli értékpapírpiac - beleértve az értékpapír-kereskedők szövetsége által szervezett telefonon keresztül lebonyolódó piacot is -,
a) amelyet hivatalosan elismertek abban az országban, ahol működik,
b) ahol a szabályzatában meghatározott személyen keresztül bárki eladhat, illetve vásárolhat értékpapírt, és
c) ahol az ügyletek rögzített szabályok alapján jönnek létre;
26. kollektív befektetési értékpapír:
a) a befektetési jegy, továbbá
b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés;
27. pénzpiaci eszköz: értékpapírszerűen, sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló - értékpapírnak nem minősülő - okirat;
28. átruházható eszköz:
a) a pénzkövetelésről vagy aranykövetelésről kiállított - értékpapírnak nem minősülő - okirat,
b) az olyan értékpapírnak nem minősülő okirat, amely valamilyen pénzkövetelésről, aranykövetelésről szóló okirat vagy értékpapír, valamint tagsági jogot megtestesítő értékpapír átvételét igazolja, vagy ezek felett közvetetten a rendelkezést lehetővé teszi,