c) a kárpótlási jegy,

d) az olyan jogról vagy követelésről kiállított értékpapír és értékpapírnak nem minősülő okirat, amely tekintetében külön törvény vagy kormányrendelet megállapítja, hogy e törvénynek az átruházható eszközre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, valamint

e) pénzköveteléssel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem;

29. fizetésnek minősül minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi;

30. hitel:

a) a pénzértékre szóló kölcsön,

b) a halasztott fizetés (kereskedelmi hitel, áruhitel, céghitel),

c) az egy évet meghaladó előleg és előrefizetés,

d) az előző pontokban meg nem határozott olyan visszavásárlási kötelezettséget tartalmazó megállapodás, amelynek alapján a visszavásárlás az eladáskori árnál (értéknél) magasabb áron (értéken) történik; annak megállapításánál, hogy az ár (érték) magasabb-e az eladáskori árnál (értéknél), a visszavásárlással összefüggésben bármilyen jogcímen járó összeget egybe kell számítani;

31. devizajogszabály:

a) e törvény és az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet, továbbá

b) az MNB-ről szóló törvény devizarendelkezései;

32. felhatalmazott pénzintézet: devizaműveletek végzésére felhatalmazott belföldi pénzintézet, melyek jegyzékét az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;

33. devizahatóság: az MNB;

34. devizaérték: a deviza, a valuta és az arany.

MÁSODIK RÉSZ

A DEVIZASZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ELŐFELTÉTELEI

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

4. § (1) Ha devizajogszabály vagy külön jogszabály a deviza- vagy valutavásárlási, vagy devizaátutalási, illetőleg devizával vagy valutával való fizetési jogcímet keletkeztető szerződés megkötését vagy tevékenység végzését engedélyhez vagy előzetes bejelentéshez köti, e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a deviza- vagy valutaeladásnak és a devizaátutalásnak az engedély megléte, illetőleg a bejelentés megtörténte esetén van helye.

(2) Jogszabály előírhatja, hogy a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak e tevékenységét, annak megkezdésétől számított meghatározott határidőn belül a devizahatóságnak be kell jelentenie.

(3) A vállalkozás és a szervezet a forint ellenében történő deviza- vagy valutavásárlást a pénzforgalmi számlája terhére adott fizetési megbízással kezdeményezi.

(4) A devizahatóság az engedélyét feltételhez kötheti.

(5) Az, hogy a devizajogszabályok, vagy a jegybanki rendelkezések szerint nem kell devizahatósági engedély, vagy az engedélyt a devizahatóság megadta, nem mentesít az egyéb jogszabályokban foglalt előírások megtartása alól.

5. § (1) Devizajogszabály vagy jegybanki rendelkezés előírhatja, hogy a felhatalmazott pénzintézet milyen okiratok, illetőleg nyilatkozatok meglétét és ezeknek a fizetési megbízással való összhangját köteles vizsgálni.

(2) A felhatalmazott pénzintézet köteles meggyőződni arról, hogy a deviza-, illetve valutaeladás, továbbá a devizaátutalás devizajogszabályban vagy jegybanki rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e. Amennyiben e feltételeket igazoló iratok nem állnak rendelkezésre, a felhatalmazott pénzintézet a deviza-, illetve valutaeladást, továbbá az átutalást megtagadja.

6. § (1) A devizát, valutát a vásárláskor feltüntetett célra vagy olyan célra szabad felhasználni, amihez a devizahatóság engedélye vagy előzetes bejelentés nem szükséges. Amennyiben a devizabelföldi olyan eltérő célra használja fel a devizát, valutát, amihez a devizahatóság engedélye vagy előzetes bejelentés nem szükséges, a felhasználástól számított nyolc napon belül köteles ezt az átutalás, illetve a vásárlás helyén bejelenteni.

(2) A devizabelföldi köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a devizakülföldivel kötött szerződésben meghatározott összeget beszedje.

(3) A devizabelföldi a rendelkezésére bocsátott deviza, valuta rendeltetésszerű felhasználásáról - a 20. § (1) bekezdésében foglalt jogcímeken vásárolt deviza vagy valuta kivételével -, illetőleg a devizakülfölditől járó összeg befolyásáról a devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni köteles.

Átváltás

7. § (1) Devizabelföldi vagy devizakülföldi belföldön devizát, valutát forintra, forintot devizára, valutára vagy devizát, valutát más devizára, valutára - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak felhatalmazott pénzintézetnél válthat át, és csak ott jogosult devizát, valutát vásárolni, eladni.

(2) Devizabelföldi vagy devizakülföldi belföldön valutát és a pénzhelyettesítő eszközök közül a csekket forintra, forintot valutára, csekkre, valutát, csekket más valutára, csekkre átváltóhelyen is átválthat, és jogosult ott valutát, csekket vásárolni vagy eladni.

Árfolyam

8. § A konvertibilis deviza, valuta forintra, illetőleg a forint konvertibilis devizára, valutára történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam tekintetében az MNB jegybanki rendelkezésben előírást adhat.

Korlátozott és tiltott műveletek

9. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, devizahatósági engedéllyel lehet olyan szerződést kötni, vagy pénzügyi műveletet végezni, amely arra irányul, hogy devizabelföldiek és devizakülföldiek egymásra tekintettel devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, illetőleg vagyoni értéket belföldön és külföldön átruházzanak.

(2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy

a) a vállalkozás és a szervezet devizakülföldivel olyan szerződést kössön, amely alapján a vállalkozás és a szervezet a devizakülföldivel pénzbeli elszámolás nélküli csereutazást bonyolít le,

b) a devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy egymás belföldi és külföldi tartózkodásának költségeit fedezze,

c) az egymással cserekapcsolatot fenntartó devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy a gyűjtési körébe tartozó azonos vagy hasonló ingó dolgot - a kiviteli (kiküldési) szabályok megtartásával - pénzbeli elszámolás nélkül cseréljen.

10. § Ha devizajogszabály másként nem rendelkezik, devizabelföldiek között tilos fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban olyan kikötést alkalmazni, amely deviza, valuta valóságos szolgáltatására irányul.

IV. FEJEZET

EGYES TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK DEVIZAHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE

11. § (1) Szerencsejáték-szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez a devizahatóság engedélyét a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához külön törvény szerint szükséges hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt meg kell szerezni.

(2) Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön lévő ingó dolga tekintetében devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerződést, illetőleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerződést kössön. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a nemzetközi gazdasági tevékenység körében kötött szerződésre.

V. FEJEZET

HAZAUTALÁSI ÉS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁSI KÖTELEZETTSÉG, KÖVETELÉS BEJELENTÉS

12. § (1) A devizabelföldi köteles - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a konvertibilis devizát, valutát a megszerzéstől (birtokba jutástól), illetve annak tudomásra jutásától számított nyolc napon belül felhatalmazott pénzintézethez átutaltatni (hazautaltatni) vagy hazahozni és annak átadni (a továbbiakban együtt: hazautalni), illetve természetes személy esetén hazahozni vagy hazautaltatni.

(2) A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:

a) a külképviseleti bevételt, ha azt a külképviselet fenntartására használja fel,

b) a természetes személy által külföldi tartózkodása során ajándék vagy öröklés címén kapott, továbbá külföldi szerencsejátékból származó összeg külföldön a devizajogszabálynak megfelelően felhasznált részét,

c) a külföldön munkát végző külföldön tartózkodásának ideje alatt a külföldön végzett munkából származó jövedelmét és a devizakülfölditől kapott ösztöndíját,

d) a közvetlen vállalkozásától bármilyen jogcímen származó hozamot, a közvetlen vállalkozásának az elidegenítéséért kapott, továbbá az ilyen vállalkozás megszűnése vagy a jegyzett tőkéjének csökkentése, valamint kisajátítás, államosítás vagy bármilyen más tulajdonelvonás esetén a tényleges kártalanítás folytán őt megillető devizát, valutát, ha azt a 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célra használja fel,

e) ha a devizahatóság erre engedélyt adott.

(3) A devizabelföldi köteles hazautalni vagy hazahozni a felhatalmazott pénzintézetnél és az átváltóhelyen forintért vásárolt vagy devizaszámláról külföldre átutalt, fel nem használt devizát, valutát.

(4) A természetes személyen kívüli devizabelföldi köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a birtokába került nem konvertibilis devizát a megszerzéstől, tudomásra jutástól számított nyolc napon belül konvertibilis devizára, valutára átváltsa, és azt az (1) bekezdés alapján hazautalja.

13. § A devizabelföldi köteles a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését, valamint a külföldi ingatlanra, a külföldi vállalkozásban való érdekeltségre megnyíló igényt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a devizahatóságnak bejelenteni. A devizahatóság a bejelentés megtételének határidejére ennél hosszabb időt is megállapíthat.

14. § A 12. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján hazautalt, vagy hazahozott konvertibilis devizát, valutát

a) a vállalkozás a 48-49. és 51. §,

b) a szervezet az 52-53. §,

rendelkezéseinek megfelelően,

c) a természetes személy az 54. §-ban foglalt kivételekkel

devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes személy a birtokában tarthatja.

15. § (1) A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján devizaszámlára el nem helyezhető vagy el nem helyezett konvertibilis devizát, valutát felhatalmazott pénzintézetnél köteles forintra átváltani.

(2) A természetes személy, a 20. § (1) bekezdés alapján megvásárolt konvertibilis valuta, deviza kivételével, a forintért vásárolt és a fel nem használt konvertibilis devizát, valutát köteles a hazautalástól vagy a hazahozataltól számított nyolc napon belül forintra átváltani.

16. § (1) A devizabelföldi hazautalási, hazahozatali, illetve forintra történő átváltási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg annak eleget nem tett.

(2) Ha a megvásárlásnak a fizetőeszközt kibocsátó országban hatályos rendelkezések miatt vagy egyéb okból akadálya van, a felhatalmazott pénzintézet vagy átváltóhely a fizetőeszközt az akadály elhárulásáig letétként őrzi. A felhatalmazott pénzintézet a letétként őrzött ilyen fizetőeszközt még azok megvásárlása előtt beszedés, illetve értékesítés végett külföldre kiküldheti.