5. § (1) Biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Felügyelet engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz és biztosítási szaktanácsadó végezhet.

(2) Viszontbiztosítási tevékenységet külföldi székhelyű biztosító is végezhet.

(3) Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.

(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:

a) a matematikai eljáráson alapuló feltőkésítési szerződés kötését, és az ezzel összefüggő szolgáltatások teljesítését,

b) a feltőkésítési szerződés viszontbiztosítását, a feltőkésítési szerződésből származó vagyonnak a biztosító általi kezelését, ha az a tőke megőrzésére vonatkozó biztosítási garanciával vagy egy minimális hozadékra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolódik össze,

c) a biztosító pénzeszközeinek a biztosító általi kezelését és befektetését, ideértve a határidős, opciós és más értékpapír-piaci ügyleteket, illetve hasonló pénzügyi műveleteket is, ha a biztosító már meglévő vagyontárgyainak értékmegőrzését vagy a későbbiekben megszerzendő értékpapírjai árfolyam- és kamatkockázata csökkentését szolgálja és az ebből adódó teljesítési kötelezettség nem veszélyezteti a biztosító biztonsági tőkéjét.

(5) Belföldi biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó külföldi biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl

a) külföldivel a belföldön lévő ingó és ingatlan vagyonára kötött vagyonbiztosítási,

b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset- és kockázati haláleseti biztosítási

szerződések tekintetében köthet közvetítői és szaktanácsadói szerződést.

(6) Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerződést, kivéve

a) a devizajogszabályokban meghatározott külföldön munkát vállaló betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási, külföldön lévő ingó vagyonára, bérelt lakására vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,

b) az a) pont alá nem eső, 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása idejére betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási szerződést,

c) a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett, külföldön lévő ingatlanára, ajándékba kapott vagy örökölt ingó vagyontárgyaira vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,

d) a devizajogszabályokban meghatározott nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó e tevékenység keretei között a külföldön bekövetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási szerződést, és

e) a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázatmegosztási és segítségnyújtási,

f) a belföldi biztosítónak a biztosítási szolgáltatások lebonyolítására kötött megállapodását, valamint

g) ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók a kötelező felelősségbiztosítási módozatokra nem vállalnak kötelezettséget, és ezt a tényt a Felügyelet írásban igazolja.

(7) A belföldi és külföldi között létrejött biztosítási szerződések alapján teljesítendő devizaátutalásokra (fizetésekre) a devizajogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(8) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben - az érintett más államigazgatási szervek véleményét kikérve - a Felügyelet határoz. Az e tárgyban hozott jogerős határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

6. § (1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként vagy egyesületként működhet.

(2) Az egyes szervezeti formákra

a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.),

c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.)

előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.

(2) A biztosító részvénytársaság

a) csak névre szóló részvényt bocsáthat ki,

b) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül, a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék,

c) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti immateriális javak,

d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(3) A Felügyelet 71. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha az által - a korábban megszerzett részvények figyelembevételével - a megszerzett részesedés eléri, vagy túlhaladja a jegyzett tőke tíz százalékát (befolyásoló részesedés) vagy annak egész számú többszörösét. A befolyásoló részesedés vagy annak az egész számú többszörösét el nem érő részesedés megszerzését - ha az meghaladja az öt százalékot - harminc napon belül a Felügyelethez be kell jelenteni.

A biztosító szövetkezet

8. § (1) Biztosító szövetkezetet legalább ötven tag alapíthat.

(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.

9. § (1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 46. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(2) A 46. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szt. szerinti immateriális javak.

10. § (1) Egy részjegy névértéke legalább tízezer forint.

(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.

11. § (1) A biztosító szövetkezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat tevékenységet.

(2) A biztosító szövetkezet hitel- és kezesi biztosítást, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.

(3) A Felügyelet a biztosító szövetkezet biztonságos működése érdekében részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

12. § (1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban

a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek.

15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (77-78. §), vagy a 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.

16. § Nem lehet tisztségviselő és a biztosító szövetkezettel nem létesíthet munkaviszonyt az a személy, aki a biztosító szövetkezet működési területén lévő települési önkormányzat polgármestere, helyettese vagy jegyzője.

A biztosító egyesület

17. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

18. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.

(2) A 46. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(3) Biztosító egyesület bírósági nyilvántartásba vételére csak akkor kerülhet sor, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.

19. § (1) A biztosító egyesület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat biztosítási tevékenységet.

(2) A biztosító egyesület hitel- és kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.

(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait üzleti tervben és előre meghatározott szerződési feltételekben kell rögzíteni.

(4) A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosítás mintafeltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

20. § A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:

a) az egyesület nevéről és székhelyéről,

b) céljáról és tevékenységi köréről,

c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,

d) az egyesület szervezetéről,

e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,