1995. évi XCVII. törvény
a légi közlekedésről1
A Magyar Köztársaság légterében végzett repülések szabadsága, a légi közlekedésnek és az azzal összefüggő egyéb tevékenységnek, a légi közlekedés biztonságának, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésének, valamint a polgári és az állami légi közlekedés együttműködésének továbbfejlesztése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a (2) bekezdésben említett kivételekkel
a) a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légi közlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre;
b) a magyar légi járművel (a továbbiakban: légi jármű) az ország határán kívül végzett légi közlekedésre;
c) a légi közlekedésben és az azzal összefüggő tevékenységekben a részt vevő személyekkel, a légi járművekkel, a repülőterekkel és a légi közlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyokra
terjed ki.
(2) A légi járművel a Magyar Köztársaság légterén kívül, illetve külföldi légi járművel a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légi közlekedésre és a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységre e törvény hatálya nem terjed ki abban az esetben, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi célú készültségi repüléseire.
Az állam feladatai
2. § (1) Az állam feladatai:
a) a légi közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és a természetes környezet védelmével, valamint a gazdasági fejlődés igényeivel összehangolt - koncepciók jóváhagyása;
b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának szervezése, a légi közlekedést érintő állami feladatok végrehajtásának koordinálása;
c) a légi közlekedés hatósági feladatainak ellátása;
d) a nemzetközi kapcsolatokban a légi közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;
e) a légi közlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;
f) a légi közlekedés rendészeti feladatainak ellátása;
g) a légi közlekedés védelmével összefüggő biztonsági feladatok meghatározása és a feladatok ellátásának koordinálása;
h) a honvédelemmel összefüggő légiközlekedési feladatok ellátása;
i) országos légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi tájékoztató, léginavigációs és távközlési szolgálat fenntartása;
j) országos repülésmeteorológiai szolgálat fenntartása;
k) a bajba jutott légi járművek megsegítésére a nemzetközi követelményeknek megfelelő kutató-, mentőszolgálat fenntartása;
l) az állami tulajdonú kereskedelmi repülőterek és a nem állami tulajdonú repülőterek létesítésének engedélyezése és szakmai felügyelete;
m) a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szakszemélyzet képzése, képzésének koordinálása;
n) a légi közlekedéssel összefüggő tudományos kutatások koordinálása.
(2) Az (1) bekezdésnek
a) az a), a b), az e) és a g) pontjaiban említett feladatokat a Kormány;
b) a d), az l) és az n) pontjaiban felsorolt feladatokat, továbbá a c) pont szerinti polgári légiközlekedési hatósági feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
c) a c) pontja szerinti katonai légügyi hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter,
d) az f) pontjában említett feladatot a belügyminiszter;
e) a h) pontjában említett feladatot a honvédelmi miniszter a miniszterrel együttesen;
f) az i) és az m) pontjában említett feladatot a miniszter a honvédelmi miniszterrel együttesen;
g) a j) pontjában említett feladatot a miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a honvédelmi miniszter együttesen;
h) a k) pontjában említett feladatot a belügyminiszter a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszterrel együttesen
látja el.
Hatósági jogkör
3. § (1) A légi közlekedés hatósági feladatait a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv (a továbbiakban: légiközlekedési hatóság) látja el.
(2) Az állami célú légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló katonai légügyi hatóság látja el.
(3) A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR LÉGTÉR
A magyar légtér
4. § (1) A magyar légtér az országhatár által körbezárt terület feletti légtérnek a légi közlekedés számára fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.
(2) A Magyar Köztársaságot a magyar légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg.
5. § A miniszter a honvédelmi miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel is - együttesen rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek
a) a légi közlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet
aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,
ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető saját felelősségére közlekedik;
b) a légi közlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet
ba) korlátozott légtér: ahol a légi közlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtérszuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,
bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;
c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légi közlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);
d) azt a részét, ahol a légi közlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;
e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;
f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el.
A magyar légtér igénybevétele
6. § (1) A magyar légteret az a légi jármű veheti igénybe,
a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá
b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijármű-vezető növendék által vezetett légi járműre.
(3) Külföldi polgári légi jármű a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével veheti igénybe.
(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légi járműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges.
(5) Az illetékes légiközlekedési hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz.
7. § Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez a légiközlekedési hatóság a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium illetékes hatóságaival egyetértésben ad hozzájárulást.
8. § A magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
9. § (1) A magyar légtér igénybevételéért díjat kell fizetni.
(2) A légtér igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
A magyar légtér jogosulatlan igénybevétele
10. § (1) A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend és a közbiztonság érdekében azonosítás céljából bármely légi jármű feltartóztatható, és meghatározott esetben leszállásra szólítható fel.
(2) A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban polgári légi jármű ellen nem alkalmazható fegyver és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.
(3) Ha külföldi állami légi jármű engedély nélkül repül be a magyar légtérbe, illetve a magyar légteret jogosulatlanul használja és a leszállásra utasító felszólításnak, jelzésnek nem tesz eleget, akkor a nemzetközi jogban elfogadott eszközök (pl. állami légi jármű által leszállásra kényszerítés) alkalmazhatók.
11. § A 10. § (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén a követendő eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
HARMADIK RÉSZ
A LÉGI KÖZLEKEDÉS
I. Fejezet
A légi jármű nyilvántartása és azonosító jelzései
A légi jármű lajstrom
12. § (1) A magyar polgári légi jármű - a jogszabályban légi járműnek minősített repülőmodell, az ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz kivételével - a légi közlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság a Magyar Köztársaság Állami Légi jármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.