(2) A magyar állami légi járművet a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.

(3) A lajstromba és a katonai légügyi hatóság nyilvántartásába vett légi jármű magyar légi járműnek minősül.

(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, továbbá az egyéb jogokat és kötelességeket.

(5) A lajstromozásra kötelezett légi jármű üzemben tartója telephelyként a Magyar Köztársaság területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légi jármű üzemben tartását végzi, vagy szervezi.

(6) A lajstromba vett légi járműre - a lajstromba történt bejegyzéssel - jelzálogot lehet alapítani.

(7) A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési hatóság - kérelemre - tájékoztatást (kivonatot) ad.

13. § (1) A lajstromba - a (2) bekezdésben említett kivételekkel - fel kell venni a magyar jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező magyar gazdasági társaság és a magyar állampolgár tulajdonában (üzemeltetésében) levő, biztonságos repülésre alkalmas polgári légi járművet, amely más állam légi jármű lajstromában nem szerepel, légialkalmassági bizonyítvánnyal és - külföldről történő behozatal esetén - az illetékes magyar vámhivatal vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a lajstromba felvehető továbbá:

a) a magyar légiközlekedési hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező magyar jogi személyiségű vállalkozó által külföldről bérelt légi jármű, ha annak tulajdonosa ez ellen nem emel kifogást, és a légi jármű eredeti lajstromozó állama a lajstromozó állam jogait és kötelességeit részben vagy egészében a Magyar Köztársaságnak átengedi;

b) a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok vagy magyarországi telephellyel rendelkező, külföldi tulajdonban levő jogi személyek által üzemben tartott légi járművek.

14. § (1) A légi járművet a lajstromból törölni kell, ha

a) a tulajdonos a törlést kérte;

b) az üzemben tartását végleg megszüntették;

c) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált;

d) megsemmisült;

e) állandóan külföldön tartják üzemben és nem lehetséges a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete.

(2) Nem törölhető a légi jármű a lajstromból mindaddig, amíg a bejegyzett jogok valamely jogosultjának kiegyenlítetlen követelése áll fenn, vagy a törléshez nem járult hozzá.

15. § (1) A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A lajstromba vételért, a lajstromból való törlésért és a lajstrom kivonatáért díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter rendeletben állapítja meg.

A légi jármű felségjele és lajstromjele

16. § (1) A polgári légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés és a HA betűcsoport.

(2) A lajstromba vett légi járművön - külön jogszabályban meghatározott módon - fel kell tüntetni a felségjelet és a lajstromjelet.

A légi jármű nyilvántartás

17. § (1) A lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről [12. § (1) bekezdés] a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvános.

(2) A légiközlekedési hatóság a bejegyzésről kérelemre igazolást ad.

Az állami légi jármű nyilvántartása és jelzései

18. § (1) Az állami légi jármű nyilvántartásának szabályait és jelzéseit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A magyar állami légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés.

II. Fejezet

Engedélyek és bejelentési kötelezettség

Az üzemben tartási engedély

19. § (1) Üzemben tartási engedély szükséges

a) a (2) bekezdésben említett kivétellel a polgári légi jármű,

b) a repülőtér,

c) a földön telepített léginavigációs berendezés

üzemben tartásához.

(2) Nem kell üzemben tartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légi jármű üzemben tartásához.

(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság - ha a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, akkor a hírközlési hatósággal egyetértésben - adja ki.

(4) Az állami repülések célját szolgáló repülőtér és a katonai repülések céljaira földön telepített léginavigációs berendezés üzemben tartására a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

(5) Ha az üzemben tartó az engedélyben és a jogszabályban előírt feltételeket súlyosan vagy tartósan megszegi, akkor az üzemben tartási engedélyt a kiadó hatóság felfüggeszti, vagy visszavonja.

(6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.

Különleges engedélyek

20. § (1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légi közlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés a légiközlekedési hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.

(2) Veszélyes áru, valamint a légi forgalomban részt vevő polgári légi járművön hadianyag és hadifelszerelés jogszabályban meghatározott engedéllyel továbbítható.

(3) Polgári légi járműből mérőkamerás fénykép vagy képrögzítő felvétel készítéséhez, távérzékeléshez, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához jogszabályban meghatározott engedély

szükséges.

(4) Légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához - a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szórótevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak az illetékes hatóság hozzájárulásával kiadott engedélye szükséges.

21. § Állami légi jármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.

III. Fejezet

A légiközlekedési és a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységek

Az engedély

22. § Gazdasági célú légiközlekedési és légi közlekedéssel összefüggő tevékenység a légiközlekedési hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.

23. § (1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha

a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;

b) az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványát megkapta, illetve a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe bejegyezték;

c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel (pl. lajstromozott légi járművel), továbbá légi személyszállítás és légi árufuvarozás esetén repülőtér-használat jogával rendelkezik;

d) a vállalkozás működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési vagy azzal összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légi járművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta.

(2) Magyarországon székhellyel nem rendelkező külföldi vállalkozó légiközlekedési és a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt.

(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy ha a tevékenységével a légi közlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg.

A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás

24. § (1) A légiközlekedési hatóság - az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával - a légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra kiadott engedélyben megjelöli a tevékenység jellegét, engedélyezett viszonylatát, illetve földrajzi körzetét.

(2) Nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, de szerződéssel még nem rendezett légi árufuvarozásra és menetrend alapján végzett légi személyszállításra a légiközlekedési hatóság legfeljebb hat hónapra érvényes ideiglenes engedélyt adhat.

(3) A postai küldemények légi úton való továbbítása a postáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik.

25. § (1) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző vállalkozó szolgáltatásait - a külön jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén - bárki igénybe veheti. A vállalkozó a szolgáltatást a veszélyes áru légi úton való szállítását kivéve nem tagadhatja meg.

(2) A vállalkozó légi személyszállítási, légi árufuvarozási szabályzatot, továbbá a rendszeresen közlekedő személyszállítási járataira menetrendet készít. A menetrendet a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

26. § (1) A Magyarországon székhellyel nem rendelkező légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozást végző vállalkozó magyarországi működésére a légi járművét lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott működési engedély (Air Operator’s Certificate) bemutatása után a nemzeti érdekek és a nemzetközi gyakorlatban kialakult viszonossági elvek figyelembevételével a magyar légiközlekedési hatóság ad engedélyt.

(2) A menetrend alapján a légi személyszállítást és a légi árufuvarozást végző külföldi vállalkozó magyarországi működésére a nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.

27. § A légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás - a légi árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás, veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység

28. § A légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység végzésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A légi jármű és a légi közlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása, karbantartása

29. § (1) A légi jármű és egyes légi közlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához az illetékes légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.