1995. évi C. törvény

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról1

Az Országgyűlés az áruforgalom korszerű piacgazdaság eszközeivel harmonizáló feltételeinek megteremtése, továbbá - az aktív vámpolitika eljárási feltételeinek biztosítása mellett - a költségvetési bevételi forrást biztosító vámterheket meghatározó jogszabályok érvényesítése, valamint a vámigazgatási és vámeljárási munka piacgazdaság igényeihez igazodó szemléletének kialakítása céljából a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

VÁMJOG ÉS VÁMELJÁRÁS

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

2. külföldi: akit (amit) a devizajogszabályok devizakülföldinek nyilvánítanak;

3. a) vámszervezet: a Vám- és Pénzügyőrség e törvény 174. §-ában foglalt feladatokat ellátó, hatósági jogkörrel rendelkező és hatósági jogkörrel nem rendelkező szervei;

b) vámhatóság: a vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező szervei. Hatósági jogkörrel rendelkező szervek: a vámszervezet vezetője, a vámszervezet központi, területi szerve, a vámhivatal, vámhivatali kirendeltség, a nyomozó-, valamint szabálysértési hivatal és a vámraktár;

4. vámhivatal hivatalos helye:

a) a vámhivatal, a vámhivatali kirendeltség (a továbbiakban: vámhivatal) és szolgálati hely hivatalos helyisége, valamint annak a szakfeladat ellátására kijelölt vagy arra alkalmas közvetlen környezete,

b) a közúti határátkelőhelyen és repülőtereken a határátkelőhelynek és a repülőtérnek a szakfeladat ellátásához szükséges területe,

c) a pályaudvarokon működő vámszervnél a pályaudvar zárt területe, ideértve a raktárhelyiségeket is,

d) vízi határátkelőhelyeken a kikötők, illetőleg a hajóállomások zárt területe,

e) a vámszabad terület, ha ott vámhivatal működik;

5. vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen vámárut/árut szabad a vámhatáron át szállítani;

6. kereskedelmi szállítóeszköz: a vízijármű (ideértve az uszályt, a szárnyashajót és a légpárnás vízijárművet is), a légi jármű, a közúti jármű (ideértve a vontatót, a felvontatót és a járműegyüttest), csővezetékes, távvezetékes szállítóeszköz és a vasúti gördülőanyag, ha mindezeket a nemzetközi forgalomban ellenszolgáltatás fejében utasok szállítására vagy áruk ipari vagy kereskedelmi szállítására ellenszolgáltatás fejében vagy e nélkül használják;

7. nem kereskedelmi forgalom: a természetes személy által behozott vagy részére érkező, általa kivitt vagy kiküldött, az Európai Közösségekkel kötött Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettség figyelembevételével az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott forintösszeget meg nem haladó egyedi vagy összértékű, illetve ezen értékhatár alatt e törvény 1. számú mellékletében meghatározott kereskedelmi mennyiségnek nem minősülő vámáru, áru behozatala vagy kivitele.

Nem kereskedelmi forgalomnak minősül továbbá a bármilyen vámértékkel vámkezelt gépjármű, amely az 1. számú melléklet 1. pontjában rögzített mennyiségi korlátnak, valamint - ha e törvény másként nem rendelkezik - az 1. számú melléklet 3. pontja alapján a kereskedelmi forgalomban érvényes évjárati előírásnak megfelel;

8. árunyilatkozat: a jogszabály által előírt formában tett nyilatkozat, mely a vámkezelés elvégzéséhez és a külkereskedelmi statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat tartalmazza, és a termékimportot terhelő vámteherfizetési kötelezettségre vonatkozó bejelentésnek is minősül;

9. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége;

10. vámkezelés: az ügyfél kérelmére indult eljárás, melynek során a vámáru vagy áru vámjogi sorsának rendezéséről dönt a vámhivatal;

11. a vámkezelés módjai: árutovábbítás, raktározás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, belföldi forgalom számára történő vámkezelés, kiviteli ellenőrzés, passzív feldolgozás, ideiglenes kivitel;

12. vámellenőrzés: az áruk behozatalát vagy kivitelét ezen törvényben, valamint egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések betartása céljából végzett tevékenység, amely kiterjed minden vámigazgatási eljárásra, a beléptetéstől a vámteher megfizetéséig vagy a kiléptetésig;

13. vámellenőrzés módjai: az árunyilatkozat és mellékletei megvizsgálása, az áru megvizsgálása, dokumentumok meglétének és hitelességének megvizsgálása, illetőleg igazolása, közlekedési eszközök átvizsgálása, személy vagy személy által szállított poggyász és egyéb tárgy megvizsgálása, áruküldemények vizsgálata, vállalkozások főkönyvi és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, valamint más hasonló cselekmény végzése, amely az áruk behozatalát és kivitelét szabályozó jogszabályi rendelkezések érvényesítését célozzák;

14. áru (belföldi áru): a vámterületen kitermelt, termesztett, tenyésztett vagy előállított áru, továbbá az a külföldi áru, melyet a belföldi forgalom számára vámkezeltek, vagy e törvény rendelkezései szerint a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;

15. vámáru: a vámterületre behozott dolog - ideértve a talált vámárut is - mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve a törvény rendelkezései alapján nem tekinthető belföldi forgalom számára vámkezeltnek, vagy vámáruként külföldre ki nem léptették, tekintet nélkül arra, hogy a behozatal milyen módon és milyen célból történt;

16. e törvény alkalmazása szempontjából vámárunak vagy árunak minősül a vámhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő minden olyan dolog, ami a vámtarifába besorolható;

17. pótolhatatlanul elveszett vámáru: az az elveszett vámáru, amely vámszempontból az elveszett vámárunak megfelelővel nem helyettesíthető. (Az elvesztett vámáru eredetivel nem, csak az azt helyettesítő áruval lenne pótolható.);

18. behozatal, kivitel: vámárunak/árunak a vámhatáron át történő beszállítása, vagy kiszállítása, vagy egyéb módon való átjuttatása;

19. vagyoni értéket képviselő jog díja: iparjogvédelmi oltalom alatt álló alkotás (találmány, mikroelektronikai termék topográfiája, használati minta, ipari minta) hasznosításáért és megjelölés (védjegy) használatáért, továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló mű, illetve az előadóművész előadásának, hangfelvételének, a rádió vagy televízió műsorának felhasználásáért, valamint a know-how átadásáért fizetendő díj;

20. lízing: termelőeszköznek a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 3. § 1. pontjában foglaltaknak megfelelő szerződés alapján történő átadása;

21. vámteher: a vám, valamint a termék importot terhelő általános forgalmi adó és fogyasztási adó (a továbbiakban az utóbbiak együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon alapuló kötelező befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell kivetni, valamint a vámbiztosíték megállapítása tekintetében a kivitelre kerülő adózatlan jövedéki termékek esetében a forgalmi adók;

22. vámtartozás: közölt és a fizetési határidő lejártáig meg nem fizetett vámteher, kamat, bírság és költségtérítés;

23. vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a szervezet, amelynek vezetője - több tevékenység folytatása esetén a kérelem tárgya szerinti szakág felelős vezetője is - büntetlen előéletű, vagy öt éven belül nem gazdasági vagy közbizalom elleni bűncselekmény miatt ítélte el a bíróság jogerősen, és mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, valamint akinek (amelynek) folyamatos kereskedelmi tevékenység mellett 12 hónapon belül nem volt vámtartozása, valamint a vámhatóság által kimutatott tartozás kiegyenlítését a vámhatóság által kiállított eredeti vámhatározattal és az ezen szereplő összeg befizetését hitelt érdemlően igazolja;

24. zöld folyosó: határátkelőhelyen kijelölt azon terület, ahol a beutazó ráutaló magatartással tesz árunyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az általa behozni kívánt áruk mentesek a vámteher alól;

25. állandó vámfelügyelet: az ügyfél kérelmére végzett olyan helyszíni vámellenőrzés, vámkezelés, amely munkanaponként a nyolc órát folyamatos vámkezeléssel meghaladja, és erre havonta legalább 15 munkanapon van igény;

26. közeli hozzátartozó: házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér, élettárs;

27. hozzátartozó: az 26. pontban felsoroltakon kívül: testvér, egyenes ágbeli rokon házastársa, házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére;

28. hazatelepülő: egyéni munkavállalás vagy más - e törvény és e törvény végrehajtási rendeletében felsorolt - okból, két évet meghaladóan életvitelszerűen külföldön tartózkodott természetes személy;

29. bevándorló: a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény III. fejezet 17-22. §-ai hatálya alá tartozó;

30. visszaviteli határidő: az az időtartam, melynek lejártáig az ideiglenesen behozott vagy aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni; megállapítása a vámhatóság által történik, határnap kitűzésével;

31. visszahozatali határidő: az az időtartam, melynek lejártáig az ideiglenesen kivitt vagy passzív feldolgozásban kezelt árut külföldről vissza kell szállítani, megállapítása a vámhatóság által, határnap kitűzésével történik;

32. elszámolási határidő: a visszaviteli határidő lejártát követő ötödik, illetőleg a visszahozatali határidő lejártát követő harmincadik napig tart, melynek lejártáig az ideiglenesen behozott, vagy kivitt, illetőleg aktív vagy passzív feldolgozásban vámkezelt vámáru vagy áru jóváírását kell kérni;

33. közvetlen (vám)felügyelet: a vámáru őrzése - ideértve a vámhivatal által üzemeltetett (bérelt) vámraktárat is - vagy hivatalos kísérése;

közvetett felügyelet: a vámszervezet által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma;

34. vámhiány: a közölt vagy nem a vámhatóságnak felróhatóan közölni elmulasztott és a jogszabály alapján fizetendő vámteher különbözete.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény területi hatálya - a (2) bekezdésben említett kivételekkel - a vámterületre terjed ki.

(2) Nemzetközi szerződés alapján

a) a külföldön létesített magyar vámhivatalt e törvény hatálya szempontjából a vámterületen működőnek,