1995. évi CII. törvény
az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megerősítéséről és kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodást és annak Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Megállapodás, illetve Jegyzőkönyv) e törvénnyel megerősíti.
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„Megállapodás az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai között fegyveres erőik jogállásáról
Az 1949. április 4-én létrehozott Washingtoni Szerződés részes államai és azon államok, amelyek elfogadták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete állam- és kormányfői által 1994. január 10-én kibocsátott és aláírt meghívást a Békepartnerségre, és aláírták a Békepartnerség Keretdokumentumát;
együttesen a Békepartnerség résztvevő államait alkotva;
megfontolva annak lehetőségét, hogy a jelen Megállapodás valamely részes államának fegyveres erőit, megállapodás szerint, egy másik részes állam területére küldik és ott fogadják;
fenntartva, hogy a csapatok küldéséről és fogadásáról hozandó döntés továbbra is az érintett részes államok közötti külön megállapodás tárgya;
kifejezve mindazonáltal óhajukat arra, hogy meghatározzák az ilyen fegyveres erők jogállását és más részes államban tartózkodásuk idejére;
felidézve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részes államainak 1951. június 19-i, londoni megállapodását fegyveres erőik jogállásáról;
megállapodtak az alábbiakról:
I. Cikk
Ha a jelen Megállapodás vagy bármely kiegészítő jegyzőkönyve részes államaira vonatkozólag másképp nem rendelkezik, a jelen Megállapodás valamennyi részes állama úgy fogja alkalmazni az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részes államainak fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-i, londoni megállapodása (a továbbiakban: NATO SOFA2) előírásait, mintha annak a jelen Megállapodás valamennyi részes állama részese lenne.
II. Cikk
1. Azon területen túlmenően, amelyre a NATO SOFA vonatkozik, a jelen Megállapodás vonatkozik a jelen Megállapodás mindazon részes államainak területére is, amelyek nem részesei a NATO SOFA-nak.
2. Jelen Megállapodás céljaira, a NATO SOFA hivatkozásai, az Észak-atlanti Szerződés területére, magukban foglalják a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott területeket is, és az Észak-atlanti Szerződésre való hivatkozások magukban foglalják a Békepartnerséget is.
III. Cikk
Jelen Megállapodás végrehajtásának céljaira, tekintettel az olyan államokat érintő ügyekre, amelyek nem részesei a NATO SOFA-nak, a NATO SOFA rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak kérések beterjesztésére, illetőleg nézeteltéréseknek az Észak-atlanti Tanács, az Észak-atlanti Tanács Képviselőinek Elnöke vagy választott bíró elé utalására, úgy kell értelmezni, hogy az érintett feleket felkérik egymás közti tárgyalásra anélkül, hogy külső joghatósághoz folyamodnának.
IV. Cikk
Jelen Megállapodás a nemzetközi joggal összhangban kiegészíthető, illetve másképpen módosítható.
V. Cikk
1. Jelen Megállapodás nyitva áll aláírásra bármely állam számára, amely vagy a NATO SOFA Szerződő Fele vagy elfogadta a meghívást a Békepartnerségre, és aláírta a Békepartnerség Keretdokumentumát.
2. Jelen Megállapodás ratifikációt, jóváhagyást vagy elfogadást igényel. A ratifikációt, jóváhagyást, illetve elfogadást tanúsító okiratokat az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden ilyen letétbe helyezésről értesíteni fog valamennyi aláíró államot.
3. Harminc nappal azután, hogy három aláíró állam, amelyek közül legalább az egyik részese a NATO SOFA-nak és egy másik elfogadta a meghívást a Békepartnerségre, és aláírta a Békepartnerség Keretdokumentumát, letétbe helyezte ratifikációs, jóváhagyó, illetve elfogadó okiratát, a jelen Megállapodás ezen államok tekintetében életbe lép. A Megállapodás minden más aláíró állam tekintetében harminc nappal az okiratuk letétbe helyezését követően lép életbe.
VI. Cikk
Jelen Megállapodást a Megállapodás bármely részese felmondhatja, éspedig írásos felmondó nyilatkozattal, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Kormányának kell átadni, amely minden ilyen bejelentésről értesíteni fog valamennyi aláíró államot. A felmondás egy évvel azután lép életbe, hogy az erről szóló nyilatkozatot az Amerikai Egyesült Államok Kormánya megkapta. Ezen egyéves időszak lejárta után jelen Megállapodás megszűnik érvényben lenni az azt felmondó állam tekintetében, kivéve azon még fennálló ügyei rendezését, amelyek még a felmondás hatálybalépését megelőzően keletkeztek, de továbbra is érvényben marad a többi részes állam tekintetében.
Ennek hiteléül az alábbi, kormányaik által kellően meghatalmazottak aláírták ezt a Megállapodást.
Kelt Brüsszelben, az 1995. évi június havának 19-ik napján, angol és francia nyelven, mely szövegek egyformán hitelesek, és egyetlen eredeti példányukat az Amerikai Egyesült Államok Kormányának levéltárában kell elhelyezni. Kellően hiteles másolataikat az Amerikai Egyesült Államok Kormánya minden aláíró államnak megküldi.”
3. § A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege következő:
„Kiegészítő Jegyzőkönyv az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz
Az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a Partnerség a Békéért más résztvevő államai között fegyveres erőik jogállásáról létrejött Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kiegészítő Jegyzőkönyvének részes államai,
figyelembe véve, hogy a Megállapodás néhány részesének belső joga nem engedélyezi halálbüntetés kiszabását,
megállapodtak az alábbiakban:
I. Cikk
Amennyiben a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban joghatósággal rendelkezik, a jelen kiegészítő Jegyzőkönyv egyetlen részes állama sem fog végrehajtani halálbüntetést a jelen kiegészítő Jegyzőkönyv egyetlen részes állama fegyveres erői és a fegyveres erő polgári állományának tagjai, és ezek alárendeltjei tekintetében.
II. Cikk
1. Jelen Jegyzőkönyv nyitva áll aláírásra a Megállapodás valamennyi aláírója előtt.
2. Jelen Jegyzőkönyv ratifikációt, jóváhagyást és elfogadást igényel. A ratifikációs, jóváhagyó, illetve elfogadó okiratokat az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden ilyen letétbe helyezésről értesíteni fog valamennyi aláíró államot.
3. Jelen Jegyzőkönyv 30 nappal azután lép életbe, hogy három aláíró állam, amelyek közül legalább az egyik részese a NATO SOFA-nak és egy másik, amelyik elfogadta a meghívást, hogy csatlakozzon a Békepartnerséghez, és aláírta a Békepartnerség Keretdokumentumát, letétbe helyezte ratifikációs, jóváhagyó, illetve elfogadó okiratát.
4. Jelen Jegyzőkönyv minden más aláíró állam vonatkozásában azon a napon lép életbe, amikor ratifikációs, jóváhagyó, illetve elfogadó okiratukat letétbe helyezték az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál.
Kelt Brüsszelben, az 1995. év június havának 19. napján, angol és francia nyelven, mely szövegek egyformán hitelesek, és egyetlen eredeti példányukat az Amerikai Egyesült Államok Kormányának levéltárában kell elhelyezni. Kellően hiteles másolataikat az Amerikai Egyesült Államok Kormánya minden aláíró államnak megküldi.”
4. § A Megállapodás I. Cikkében említett NATO SOFA Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövegét a törvény melléklete tartalmazza.
5. § A Megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint ennek érdekében további szabályozásról és a szükséges nemzetközi szerződések megkötéséről, illetve azok kezdeményezéséről a Kormány gondoskodik.
6. § A Megállapodás végrehajtásáról a Kormány minden év október 1-jéig jelentést tesz az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságainak.
7. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) A 2. és 4. § a Megállapodás V. Cikke (3) bekezdésében előírt feltételek teljesülését követő napon lép hatályba.
(3) A 3. § a Jegyzőkönyv II. Cikke (3) bekezdésében előírt feltételek teljesülését követő napon lép hatályba.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló letéteményesi értesítést a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Melléklet az 1995. évi CII. törvényhez
Egyezmény az Észak-atlanti Szerződés tagállamai között fegyveres erőik jogállásáról
London, 1951. június 19.
Az 1949. április 4-én, Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés tagállamai
- tekintetbe véve, hogy egy tagállam fegyveres erői megegyezés alapján egy másik tagállam területére küldhetők, hogy annak területén szolgálatot lássanak el,
- szem előtt tartva, hogy a jelen egyezmény a kiküldésre vonatkozó döntés és a kiküldés feltételeit nem határozza meg, és az továbbra is az érintett felek közötti külön megegyezések tárgyát képezi,
- kívánatosnak tartva mindazonáltal, hogy meghatározzák ezen fegyveres erők helyzetét a másik állam területén való tartózkodásuk ideje alatt
a következőkben egyeztek meg:
I. Cikk
Ezen egyezményben a kifejezések jelentése a következő:
a) „fegyveres erő” alatt az egyik Szerződő Fél szárazföldi, haditengerészeti vagy légierejéhez tartozó személyi állomány értendő, amely hivatalos szolgálattal összefüggően az Észak-atlanti Szerződés másik Szerződő Felének területén tartózkodik, szem előtt tartva azt, hogy a két érintett Szerződő Fél esetleges megállapodása alapján bizonyos személyek, egységek vagy alakulatok nem képezik a jelen megállapodás értelmében vett „fegyveres erő” részét;
b) „polgári állomány” alatt az egyik Szerződő Félhez tartozó fegyveres erőt kísérő polgári személyek értendőek, akik az adott Szerződő Fél fegyveres erejének alkalmazásában állnak, és akik nem hontalanok, valamint nem állampolgárai egy olyan államnak, amely nem tagja az Észak-atlanti Szerződésnek, illetve nem állampolgárai vagy állandó lakosai annak a Szerződő Félnek, ahol a fegyveres erő tartózkodik;
c) „hozzátartozó” alatt a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjának házastársa, illetve általa eltartott gyermeke értendő;
d) „küldő állam” alatt az a Szerződő Fél értendő, amelyhez a fegyveres erő tartozik;
e) „fogadó állam” alatt az a Szerződő Fél értendő, amelynek területén a fegyveres erő vagy polgári állomány tartózkodik, akár ottani állomásozás, akár átvonulás céljából;