f) „a küldő állam katonai hatóságai” alatt a küldő állam azon katonai hatóságai értendők, melyeket az adott állam joga felhatalmaz arra, hogy az állam katonai jogszabályait fegyveres erőinek és polgári állományának tagjaival szemben érvényesítse;
g) „Észak-atlanti Tanács” alatt az a Tanács értendő, amely az Észak-atlanti Szerződés 9. Cikke alapján került létrehozásra, illetve annak bármelyik alárendelt szerve, amely felhatalmazást kapott nevében intézkedni.
2. Ezen egyezmény épp úgy vonatkozik a Szerződő Felek alsóbb szintű hatóságaira is, azokon a területeken, ahol az egyezmény hatályos, illetve azokon a területeken, amelyre hatálya a XX. Cikke alapján kiterjed, mint ahogy vonatkozik a Szerződő Felek központi hatóságaira is, szem előtt tartva azonban, hogy az alsóbb szintű hatóságok tulajdonát a VIII. Cikkely értelmében nem lehet a Szerződő Fél tulajdonának tekinteni.
II. Cikk
A fegyveres erő, polgári állomány és ezek tagjainak, illetve hozzátartozóinak kötelessége a fogadó állam törvényeit tiszteletben tartani, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely a jelen egyezmény szellemével összeegyeztethetetlen, különösen a fogadó államban kifejtett bármilyen politikai tevékenységtől. A küldő államnak is kötelessége ennek érdekében megfelelő intézkedéseket hozni.
III. Cikk
1. A jelen Cikk 2. bekezdésében részletezett feltételeknek, és a fogadó állam által a fegyveres erő, illetve annak tagjai beutazásáról és kiutazásáról hozott előírásoknak megfelelően ezen állomány tagjai mentesülnek az útlevél és vízumszabályozás, valamint az idegenrendészeti eljárás alól a fogadó állam területére való beutazás és annak elhagyása során. Ugyancsak mentesülnek a fogadó államban érvényes, a külföldiek nyilvántartását és ellenőrzését érintő szabályozás alól, nem tekinthetőek viszont jogosultnak a fogadó állam területén állandó tartózkodási vagy letelepedési jog megszerzésére.
2. A fegyveres erő tagjainak kizárólag a következő iratokkal kell rendelkeznie, amelyeket kérésre fel kell mutatni:
a) a küldő állam által kiállított arcképes személyi igazolvány, névvel, születési időponttal - és ha van -, rendfokozattal, beosztással és számmal,
b) a küldő állam nyelvén, valamint angolul és franciául megírt egyéni vagy csoportos menetparancs, melyet a küldő állam vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének megfelelő szerve adott ki, s amely igazolja az egyén vagy csoport fegyveres erőhöz való tartozását és az elrendelt mozgást. A fogadó állam megkövetelheti, hogy a menet-parancsot megfelelő képviselője ellenjegyezhesse.
3. A polgári állomány tagjainak és a hozzátartozóknak e státusát útlevelükben kell feltüntetni.
4. Ha a fegyveres erő vagy a polgári állomány tagja kikerül a küldő állam alkalmazásából és ezt követően nem tér haza, a küldő állam késedelem nélkül tájékoztatja a fogadó állam hatóságait, megadva a szükséges részleteket. A küldő állam hatóságai hasonlóképpen tájékoztatják a fogadó állam hatóságait abban az esetben, ha bármely tagjuk 21 napnál hosszabb időtartamra engedély nélkül eltávozott.
5. Amennyiben a fogadó állam kérelmezi a fegyveres erő vagy a polgári állomány tagjának az állam területéről történő eltávolítását, illetve, amennyiben a fogadó állam a fegyveres erő vagy polgári állomány volt tagját vagy a tag, illetve volt tag családtagját kiutasítja, a küldő állam hatóságainak felelőssége azokat területükön fogadni, vagy a fogadó állam területén kívül felőlük másképp intézkedni. Ez a bekezdés csak azokra a személyekre vonatkozik, akik nem állampolgárai a fogadó államnak, és mint a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjai léptek be az állam területére, vagy azzal a céllal, hogy azzá váljanak, illetve mint hozzátartozók.
IV. Cikk
A fogadó államnak
a) vagy érvényesnek kell elfogadnia, vezetői vizsga és díj nélkül, a küldő állam vagy annak alsóbb szintű hatóságai által a fegyveres erő, illetve polgári állomány tagja részére kiadott jogosítványt, vezetői engedélyt, illetve katonai vezetői engedélyt,
b) vagy saját vezetői engedélyét, illetve jogosítványát kell kiállítania, vezetői vizsga megkövetelése nélkül a fegyveres erő vagy polgári állomány bármelyik tagjának, aki rendelkezik a küldő állam, illetve annak alsóbb szintű hatóságai által kiállított polgári vagy katonai vezetői engedéllyel vagy jogosítvánnyal.
V. Cikk
1. A fegyveres erő tagjai általában katonai egyenruhát viselnek. Amennyiben a küldő és fogadó állam között e kérdésben más megállapodás nem jön létre, a polgári öltözék viseletének szabályai azonosak a fogadó állam ez irányú előírásaival. Reguláris egységek vagy alakulatok katonáinak határátlépéskor egyenruhát kell viselniük.
2. A fegyveres erő vagy polgári állomány szolgálati járműveinek a rendszámtáblán kívül egy könnyen felismerhető nemzeti jelzéssel is rendelkezniük kell.
VI. Cikk
A fegyveres erő tagjai birtokolhatnak és viselhetnek fegyvert, azzal a feltétellel, hogy arra parancsaik szerint felhatalmazással rendelkeznek. A küldő állam hatóságai megértő hozzáállást tanúsítanak a fogadó állam ezzel kapcsolatos kívánságaival szemben.
VII. Cikk
1. E Cikk előírásai értelmében
a) a küldő állam katonai hatóságai jogosultak a fogadó államon belül gyakorolni azon büntetőjogi vagy fegyelmi joghatóságukat, amivel a küldő állam jogszabályai ruházzák fel őket minden olyan személlyel szemben, aki ezen állam katonai jogszabályainak hatálya alá esik;
b) a fogadó állam hatóságainak joghatósága van a fegyveres erő vagy polgári állomány tagja, illetve hozzátartozója által a fogadó állam területén elkövetett, a fogadó állam törvényei szerint büntetendő bűncselekmények esetében.
2. a) A küldő állam katonai hatóságainak kizárólagos joghatósága van az adott állam katonai jogszabályainak hatálya alá eső személyekkel szemben olyan bűncselekmények esetében, amelyek büntetendők a küldő állam törvényei szerint, de nem büntetendők a fogadó állam jogszabályai szerint, ideértve a biztonságát érintő bűncselekményeket is.
b) A fogadó állam hatóságainak kizárólagos joghatósága van a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjaival, illetve hozzátartozóival szemben olyan bűncselekmények esetében, amelyek büntetendők a fogadó állam törvényei szerint, de nem büntetendők a küldő állam jogszabályai szerint, ideértve a biztonságát érintő bűncselekményeket is.
c) Ezen bekezdés, illetve ezen Cikk 3. bekezdésének alkalmazásában az állam elleni bűncselekmények körébe tartoznak:
(i) hazaárulás,
(ii) rombolás, kémkedés és állam- vagy szolgálati titok sértés,
3. Párhuzamos joghatóság esetén a következő szabályok alkalmazandók:
a) A küldő állam katonai hatóságai elsőbbséget élveznek joghatóság gyakorlására a fegyveres erő, illetve polgári állomány tagjaival szemben abban az esetben, amennyiben
(i) a bűncselekményt kizárólag az adott állam tulajdona vagy biztonsága, vagy kizárólag az adott állam fegyveres erőinek vagy polgári állományának tagjai, illetve hozzátartozóik személye vagy tulajdona ellen követték el,
(ii) a bűncselekmény hivatali kötelesség teljesítése közben elkövetett cselekmény vagy mulasztás.
b) Minden más bűncselekmény esetében a fogadó állam hatóságai élveznek elsőbbséget a joghatóság gyakorlására.
c) Ha az elsődleges joghatósággal rendelkező állam úgy dönt, hogy nem gyakorolja joghatóságát, erről a másik állam hatóságait a lehető leggyorsabban értesíti. Az elsődleges joghatósággal rendelkező állam hatóságai megértő hozzáállást tanúsítanak a másik államnak a joghatóságról való lemondás iránti kérelme iránt, azokban az esetekben, amikor az ilyen joglemondás az utóbbi állam számára különös jelentőséggel bír.
4. A fenti rendelkezések nem biztosítanak a küldő állam katonai hatóságai számára joghatóságot azon személyek felett, akik a fogadó állam állampolgárai vagy annak állandó lakosai, kivéve, ha azok a küldő állam fegyveres erejének állományába tartoznak.
5. a) A fogadó és a küldő állam hatóságai együttműködnek a fogadó állam területén a fegyveres erő vagy polgári állomány, illetve hozzátartozó őrizetbe vételében és átadásában azzal a hatósággal amely a fenti rendelkezések alapján a joghatóságot gyakorolja.
b) A fogadó állam hatóságai késedelem nélkül értesítik a küldő állam katonai hatóságait a fegyveres erő vagy polgári állomány tagja, illetve ezek hozzátartozóinak őrizetbe vétele esetén.
c) A fegyveres erő vagy polgári állomány fogadó állam joghatósága alá tartozó gyanúsított tagja, amennyiben az a küldő állam őrizete alatt van, annak őrizetében is marad, ameddig a fogadó állam ellene vádat nem emel.
6. a) A fogadó és a küldő állam hatóságai együttműködnek a bűncselekményt érintő összes szükséges nyomozati cselekmény végzésében, a bizonyítékok gyűjtésében és benyújtásában, beleértve ebbe a lefoglalást és adott esetben a bűnelkövetéssel kapcsolatos tárgyak átadását is. Az átadó fél azonban feltételül szabhatja, hogy az átadott tárgyak az általa meghatározott határidőn belüli visszaszolgáltatásra kerüljenek.
b) A Szerződő Felek hatóságai értesítik egymást minden olyan ügyben történő eljárásról, amelyben párhuzamos joghatóság áll fenn.
7. a) Halálbüntetés végrehajtására a fogadó államban nem kerülhet sor a küldő állam hatóságai által, amennyiben a fogadó állam törvénykezése hasonló esetben nem rendelkezik halálbüntetéssel.
b) A fogadó állam hatóságainak ezen Cikk alapján megértő hozzáállást kell tanúsítaniuk a küldő állam azon kérésével szemben, hogy a fogadó állam hatóságai együttműködjenek a küldő állam hatóságai által kiszabott börtönbüntetés végrehajtásában a fogadó állam területén.
8. Ahol ezen Cikk rendelkezései alapján egy vádlottat az egyik Szerződő Fél hatóságai bíróság elé állítottak, és vele szemben felmentő ítélet vagy elmarasztaló ítélet született, és az illető személy szabadságvesztés büntetését tölti, vagy azt már letöltötte, illetve kegyelemben részesült, ugyanazon állam területén, ugyanazon bűncselekmény miatt nem állítható ismét bíróság elé egy másik Szerződő Fél hatóságai által. E bekezdés azonban nem korlátozza a küldő állam katonai hatóságait azon jogukban, hogy a fegyveres erő tagját bíróság elé állítsák a szolgálati és fegyelmi szabályok tevéssel, nem tevéssel, vagy mulasztással történt megszegésért, amely bűncselekmény miatt őt a másik Szerződő Fél hatóságai már bíróság elé állították.
9. Amennyiben a fegyveres erő vagy polgári állomány tagja, illetve hozzátartozó ellen a fogadó állam büntetőeljárást folytat, az illető személynek joga van
a) késedelem nélküli és gyors bírói eljárásra;
b) arra, hogy a tárgyalást megelőzően tájékoztassák az ellene felhozott részletes vádról vagy vádakról;
c) arra, hogy a rá terhelő vallomást tevő tanúkkal szembesítsék;
d) arra, hogy kötelező eljárás keretében felkutassák a számára kedvező tanúkat, amennyiben azok a fogadó állam joghatósága alá tartoznak;
e) saját választása szerinti jogi képviseletre, illetve szabad vagy támogatói jogi védelemre a fogadó államban való tartózkodása alatt az ott érvényben lévő feltételek szerint;