10. § Az Áht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével - részletesen, teljes összegükben - az adó, vám, vámbiztosíték, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt - kell számba venni.”
11. § Az Áht. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta.
(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elő a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. E számadási kötelezettség teljesítéséig a további finanszírozás, illetve támogatás felfüggeszthető. A finanszírozó ellenőrizni jogosult a felhasználást és a számadást.
(3) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni.”
12. § Az Áht. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazásához kötni.”
13. § Az Áht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet.
(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári egységes számla előző év december 31-éhez képest bekövetkező állományváltozásából adódó adósságnövekedést, a Magyar Nemzeti Banknál lévő nettó devizatartozás árfolyamveszteségére a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott lejárat nélküli kamatmentes hitellel összefüggő államadósság változását.
(3) A költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások, valamint az (1) bekezdésben foglalt műveletek egyenlege az adósságváltozást eredményező hiány vagy többlet.”
14. § (1) Az Áht. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendes bevételekhez és kiadásokhoz az államháztartásban évenként vagy meghatározott gyakorisággal rendszeresen előforduló, jellemzően a folyamatos működéssel összefüggő bevételek és kiadások tartoznak.”
(2) Az Áht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegűek, általában egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tartó vagy előre látható gyakorisággal történő felmerülésük ellenére sem képezik az államháztartás rendes, hosszú távú vitelének részét. A felhalmozási kiadások és az állam által vállalt kezességek érvényesítésével kapcsolatos kiadások rendkívüli kiadásnak minősülnek.”
15. § Az Áht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok; valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei elé történő beterjesztés után nyilvánosak.
(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati, a bank- és adótitkot képező adatokra.”
16. § Az Áht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni.”
17. § Az Áht. a következő címmel és 18/A. §-sal egészül ki:
„A Magyar Államkincstár és feladatai
18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el.
(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkező, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(3) A Kincstár alkalmazottai tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) előírásait kell alkalmazni.
(4) A Kincstár vezetőjét a pénzügyminiszter nevezi ki, és menti fel. A Kincstár vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.”
18. § Az Áht. a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § (1) A Kincstár a Magyar Állam nevében eljárva, a költségvetések végrehajtásának - a bevételek fogadásával, a kiadások teljesítésével, a pénzforgalmi műveletek és az átvezetések előkészítésével, lebonyolításával, valamint a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos - ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és információszolgáltatási, valamint előirányzati fedezetvizsgálati és alaki-formai ellenőrzési feladatait látja el.
(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási műveletek, a készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak.
(3) A Kincstár az (1)-(2) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is (bankszámlaügylet). A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) rendelkezéseit a Kincstárra nem kell alkalmazni.
(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári kör) számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolgáltatásként teljesíti.
(5) A kincstári körbe tartoznak a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, valamint az alapok.”
19. § Az Áht. a következő 18/C. §-sal egészül ki:
„18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.
(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.
(3) A 18/B. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik.
(4) A (3) bekezdésben szereplő, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását is szolgálja.
(5) A kincstári egységes számlán kell elhelyezni, és folyamatosan tartani a 18/B. § (5) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeit.
(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét - megbízás, illetve megállapodás alapján - a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és mindezen alapokat kezelő költségvetési szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szervei, a Munkaerőpiaci Alap, valamint a 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel és a központi költségvetés, illetve a központi költségvetési szervek számára pénzben érkezett külföldi segélyek és adományok elkülönített kezelésével és felhasználásával összefüggésben térítésmentes szolgáltatásként végezheti.
(7) A Kincstár (6) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével összefüggő pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.
(8) Az államháztartás alrendszerei pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak e törvényben foglaltak szerint rendelkezhetnek.
(9) A kincstári körbe tartozók és a (6) bekezdésben megjelölt számlatulajdonosok devizaszámláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.”
20. § Az Áht. a következő 18/D. §-sal egészül ki:
„18/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizet.
(2) A Kincstár - a pénzügyminiszter átruházott hatáskörében - jogosult a kincstári egységes számla mindenkori egyenlegét a Magyar Nemzeti Banknál betétként elhelyezni. A kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.”
21. § Az Áht. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési törvényben szereplő - a törvényi előírások figyelembevételével meghatározott - fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége.
(2) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által - nem gazdasági társaságként - működtetett szervezetek költségvetését.”
22. § Az Áht. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre (a továbbiakban együtt: költségvetési cím) tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége.