1995. évi CVII. törvény
a büntetés-végrehajtási szervezetről1
I. fejezet
A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása, irányítása és vezetése
A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása
1. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá - törvény által megállapított körben - az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(2) A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez.
(3) A bv. szervezet részére feladatot törvény határozhat meg.
2. § (1) A bv. szervezet működését a Kormány az igazságügyminiszter útján irányítja.
(2) A bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával (a továbbiakban: országos parancsnok).
(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség - külön törvényben meghatározottak szerint - törvényességi felügyeletet gyakorol.
(4) A bv. szervezet költségvetése az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozik.
(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) jogi személyek.
A bv. szervezet irányítása és vezetése
3. § (1) A bv. szervezet törvényes működéséért az igazságügyminiszter felelős.
(2) Az igazságügyminiszter
a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit;
b) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét;
c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad;
d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit;
e) dönt bv. szerv létrehozásáról, valamint megszüntetéséről;
f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol;
h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat;
i) hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokká, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokká minősíthet át;
j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket;
k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését;
l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható;
m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről;
n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát;
o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) Az igazságügyminiszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat.
4. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és az igazságügyminiszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.
(2) Az országos parancsnok
a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről;
b) előterjesztést, javaslatot tesz az igazságügyminiszter részére;
c) jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait;
d) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan - egyedi döntésként - parancsot ad;
e) gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról;
f) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol;
g) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát;
h) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.
(3) Az országos parancsnok törvény, illetve az igazságügyminiszter eltérő rendelkezése hiányában képviseli a bv. szervezetet.
II. fejezet
A bv. szervek, a bv. szervezet személyi állománya
Az Országos Parancsnokság
5. § Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, az igazságügyminiszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján
a) előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit;
b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet;
c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket;
d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek) működésével kapcsolatban ellátja az igazságügyminiszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;
e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;
f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.
A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények
6. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: intézet) a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását.
(2) Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható.
7. § A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható.
8. § Az intézetet (intézményt) a parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató (a továbbiakban: parancsnok) vezeti, aki
a) felelős az intézet (intézmény) feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért;
b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit;
c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket;
d) felelős az intézet (intézmény) gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért;
e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett;
f) képviseli az intézetet (intézményt).
A gazdálkodó szervezetek
9. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdálkodó szervezetek kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(2) A gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok és az igazságügyminiszter rendelkezései alapján végzik. A gazdálkodó szervezetek vagyonára az igazságügyminiszter zálogjogot alapíthat.
(3) A gazdálkodó szervezetek részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti.
(4) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek beszerzéseiknél - hasonló értékű, minőségű, árfekvésű ajánlat esetén - a bv. gazdálkodó szervezeteinek ajánlatát előnyben részesíthetik.
A bv. szervezet személyi állománya
10. § (1) A bv. szervezet személyi állománya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat.
(2) A gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak.
(3) Közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek.
(4) A bv. szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges - más jogszabályokban meghatározott - személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogviszonyok tartalmát külön törvények szabályozzák.
III. fejezet
A bv. szervezet működésének általános szabályai
Az intézkedési kötelezettség és az intézkedések alkalmazásának közös szabályai