1995. évi CXIV. törvény
az igazságügyi szakértői kamaráról1
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
(2) A kamara
a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértők etikai kódexét, a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,
e) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,
g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,
h) szervezi az igazságügyi szakértők jogi és a szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,
i) véleményt nyilvánít a szakértők alkalmasságáról,
j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,
k) tagjairól nyilvántartást vezet,
l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
A kamarai tagság keletkezése
2. § (1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába.
(2) Nem kell értesíteni a kamarát a szakértőnek a névjegyzékbe való felvételéről, ha a szakértői tevékenységét kizárólag közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzi, és más szakmai kamara tagja.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltétel megszűnése esetén a szakértő 30 napon belül köteles a kamarába való felvételét kérni.
(4) A kamarába való felvételét az a szakértő is kérheti, akinek a kamarai tagsága nem kötelező.
(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.
A kamarai tagság megszűnése
3. § (1) Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha
a) ezt a szakértő kéri,
b) a névjegyzékből törölték,
c) a kamarából kizárták,
d) meghalt.
(2) A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha
a) a szakértőt a kamarából kizárták,
b) a kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg,
c) a szakértő neki felróható okból egy évig szakértői tevékenységet nem folytat.
A kamarai tag jogai és kötelességei
4. § (1) A kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyűlésén,
b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,
c) küldöttnek vagy tisztségviselőnek megválasszák,
d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.
(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,
b) megfizesse a kamarai tagdíjat.
II. Fejezet
A területi kamara
5. § (1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság területén a következő területi kamarák működnek:
a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,
f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye
területén.
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város.
A területi kamara szervei
6. § (1) A területi kamara szervei
a) a közgyűlés,
b) a területi elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott, más bizottság is választható.
A közgyűlés
7. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A területi kamara közgyűlése
a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,
b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat,
c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,
d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát,
g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét,
h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a kamarai tagok több mint felének szavazata kell.
(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.
A területi elnökség
8. § (1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az elnökhelyettesből és az elnökségi tagokból áll.
(2) A területi elnökség tisztségviselőinek, tagjainak számát a területi kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint a területi elnökség működési rendjéről.
9. § A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
b) előterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról,
c) elvégzi a közgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,
d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,
e) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését,
f) etikai eljárást kezdeményezhet,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.
A területi kamara elnöke
10. § A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.
11. § (1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök és a területi kamara alapszabálya által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.
(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.
Az etikai bizottság
12. § (1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a közgyűlésnek.
A számvizsgáló bizottság
13. § (1) A közgyűlés tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait a területi kamara alapszabálya határozza meg.
III. Fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
14. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.
15. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervei
a) a küldöttgyűlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a szakbizottságok.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
16. § (1) A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.