(2) A küldöttgyűlés
a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,
b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,
e) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az előterjesztésekről, iránymutatásokról,
g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét,
h) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.
(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.
Az elnökség
17. § (1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből és a küldöttgyűlés által választott tagokból áll.
(2) Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.
(3) Az elnökség
a) összehívja a küldöttgyűlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,
b) ellátja a szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
c) kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat.
18. § A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) etikai eljárást kezdeményezhet.
19. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettesei az elnök és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya által meghatározott feladatokat látják el.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét a távolléte vagy akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.
20. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyminiszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az igazságügyminiszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadásától számított 30 napon belül.
(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.
Az etikai bizottság
21. § (1) A küldöttgyűlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.
(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.
A számvizsgáló bizottság
22. § (1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat a küldöttgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
A szakbizottság
23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottság eljárási rendjét, feladatait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
IV. Fejezet
A kamarai tisztségviselők választása, megbízatásának megszűnése
24. § (1) A kamarai tisztségviselőket az igazságügyi szakértői kamara tagjai közül négyéves időtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból előbb szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
25. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 30 napon belül.
V. Fejezet
Felelősségi szabályok
Etikai vétség
26. § Etikai vétséget követ el az a szakértő,
a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,
b) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg.
Büntetések
27. § (1) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) a kamarából való kizárás.
(2) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
28. § (1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
Elévülés
29. § (1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.
(2) Az az etikai vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
Eljáró szervek
30. § (1) A szakértő etikai ügyében első fokon annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő; másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Az elsőfokú etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.
(2) Az etikai tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.
Kizáró okok
31. § Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,
a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a szakértőt elmarasztalják, az etikai bizottsági tagsága megszűnik,
b) aki az eljárás alá vont szakértő hozzátartozója,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) aki az eljárást kezdeményezte,
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
32. § (1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai tanács elnökének, illetőleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szakértő elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki.
Az etikai eljárás megindítása
33. § (1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Erről az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, és közli vele az etikai eljárás okát is.
(3) Egyszerű ügyben - ha az etikai vétség egyértelmű, és az eljárás alá vont szakértő azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, vagy az etikai tanács a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza.
Etikai vizsgálat
34. § (1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont személyt, a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erről a szakértőt tájékoztatni kell.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentést készít az etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
Az elsőfokú etikai tanács eljárása