- a szerződés megszüntetése,

- a visszavásárlás,

- az értékesítés,

- az egyéves, vagy annál hosszabb lejáratú kötvény-kölcsön felvétele,

- az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele,

- nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele.

a) A szerződés megszüntetése olyan jogi tény, amely a szerződés alanyainak akaratából - a feltételként rögzített 10 éves tartamon belül - eredményezi a szerződés megszűnését. A megszűnést mind egyoldalú, mind kétoldalú jognyilatkozat kiválthatja (a szerződés felmondása, vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése).

b) A visszavásárlás a szerződő jognyilatkozatával kiváltott biztosítási szolgáltatás, amelynek alapján a szerződő a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részére tarthat igényt. A részleges visszavásárlás is a rendelkezési jog gyakorlásának minősül.

c) Értékesítésnek minősül a biztosítási szerződésből eredő jogosultság(ok) ellenérték fejében történő átruházása (ilyen a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény eladása, a biztosított szerződőként való belépésének ellenértékhez való kötése).

d) A kötvénykölcsön a biztosítási szerződés alapján a biztosító által - a visszavásárlási összeg erejéig - kamatozó kölcsön formájában nyújtandó szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy a szerződés megszűnésekor számolnak el.

e) Csökkenő összegű a - nyugdíjbiztosítási szerződésen alapuló - járadékszolgáltatás, ha az esedékessé váló összegek közül bármelyik alacsonyabb, mint az azt megelőző időszakban kapott biztosítási szolgáltatás.

12. A szerződés módosítása nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának. A módosítással a felek a szerződés tartama alatt közös akarattal változtatják meg a szerződés feltételeit, így az nem eredményezi a szerződés megszűnését (megszüntetését).

A szerződés módosítása csak akkor jár a kedvezmény elvesztésével, ha ahhoz értékesítés is kapcsolódik, vagy a módosított szerződés már nem felel meg az adókedvezményi feltételek valamelyikének.

a) Az adókedvezményre való jogosultságot nem érintő szerződésmódosítás:

- a szerződés szerinti kedvezményezett személyének megváltoztatása,

- a biztosítási díj vagy biztosítási összeg növelése,

- a biztosítási díjnak vagy a biztosítási összegnek összességében az eredetihez viszonyítottan legfeljebb 10 százalékkal történő csökkentése.

b) A biztosított jogosultságát az adókedvezményre nem érinti az, ha a szerződő munkáltató helyébe más munkáltató vagy maga a biztosított lép. Nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának az az eset, ha a szerződő magánszemély helyébe a biztosított lép.

8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

A befektetési adóhitelről

A befektetési adóhitelre vonatkozó részletes szabályok a következők:

1. Az adóévben fennálló befektetésállomány a magánszemély tőkeszámláján vagy tőkeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összege és a befektetés időtartama szorzataként meghatározott összeg vagy összegek együttesen.

2. A befektetésállomány

a) növekménye az az összeg, amellyel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya az adóévet megelőző évben fennálló, az adóbevallásában feltüntetett befektetési adóhitel alapját meghaladja, azzal, hogy az 1995. évi növekmény megállapítása szempontjából az előző évben fennálló befektetési adóhitel alapját nullának kell tekinteni,

b) csökkenése az az összeg, amennyivel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya az adóévet megelőző évben fennálló, az adóbevallásában feltüntetett befektetési adóhitel alapjánál kevesebb.

3. A befektetési adóhitel alapja az az összeg, amelynek 30 százaléka a magánszemély fennálló befektetési adóhitelének [az adott évben és az azt megelőző év(ek)ben levont és visszafizetett befektetési adóhitel egyenlegének] összegével egyezik meg.

4. A tőkeszámla az a nyilvántartás - figyelemmel a 7-9. pont rendelkezéseire is -, amelyet a magánszemély kérésére - az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett - az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvény szerint értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság vagy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésre, vagy befektetési alap letétkezelésre jogosult pénzintézet (e rendelkezés alkalmazásában együtt: a tőkeszámla vezetője) vezet a magánszemély befektetésé(ei)ről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések időtartamának és értékének feltüntetésével.

5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során vagy tőzsdei ügylet során, 1994. december 31-ét követően pénzben fizetett ki és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-ig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen.

6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba történő befektetés - a 7-9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve - akkor kerülhet a tőkeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során olyan társaságtól vásárolta (olyan társaságnál jegyezte le), amely jogosult tőkeszámla vezetésére és értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhető az előbbi feltételnek megfelelő eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás alapján egy másik, tőkeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következők figyelembevételével:

a) Az értékpapír-forgalmazó cégek tőkeszámlát vezethetnek.

b) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzintézet által vezetett tőkeszámlára csak olyan befektetés kerülhet, amelyet a magánszemély eredetileg értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével vásárolt és erről igazolással rendelkezik, beleértve azokat az eseteket is, amikor más tőkeszámláról történik a befektetés áthelyezése.

c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvégű befektetési alap letétkezelője kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek alapján a befektetés tőkeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa vezetett tőkeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végző társaság közreműködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehető.

d) A befektető magánszemély a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyének vásárlását értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével is bonyolíthatja, vagy a letétkezelőtől történt vásárlás esetén is elhelyezhető más tőkeszámla-vezető társaságnál a befektetés.

7. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, illetve törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha azt olyan vételi megbízás alapján vásárolta a magánszemély, amelynek teljesítése akár közvetlenül, akár közvetve betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenlegnövekményéhez kapcsolódik, vagy ha annak értékesítésére olyan eladási megbízást ad a magánszemély, amelynek teljesítése akár közvetlenül, akár közvetve betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenlegcsökkenéséhez kapcsolódik.

8. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, ha ahhoz a magánszemély akár közvetlenül, akár közvetve kárpótlási jegy beszámításával (az ügylettel bármilyen formában összefüggő előzetes értékesítésével), valamint a jegyzéssel, illetőleg a vétellel bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve összefüggő hitelkonstrukció igénybevételével jutott hozzá.

9. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, illetve a megbízás keltének napjától törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha annak későbbi időpontban történő értékesítéséről a magánszemély (elő)szerződést köt vagy azzal egyenértékű jognyilatkozatot tesz, és ezzel összefüggésben az értékesítés időpontját megelőzően jövedelemhez jut, továbbá akkor, ha a befektetés tárgyát biztosítékul (óvadék stb.) leköti, vagy annak tőkeszámlára helyezését, ott tartását hitelhez jutás feltételeként vállalja.

10. A befektetés időtartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a nyilvántartásba vétel kezdő napjának beszámításával a nyilvántartás záró napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek.

11. A nyilvántartásba vétel kezdete az a nap, amikor a magánszemély a befektetés tárgyát a megszerzésre fordított összegnek az 5. pontban előírt módon történő igazolása mellett a tőkeszámla vezetőjénél letétbe helyezi, és a tőkeszámla-nyilvántartásba felveteti, vagy 1995. december 31-ét követően az előző adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév első napja.

Az olyan esetekben, amikor az értékpapír megvásárlásában közreműködő és a tőkeszámla vezetője azonos - feltéve, hogy a nyilvántartásba vételre a magánszemély megbízást adott -, akkor

- jegyzés esetében az allokáció napjával szerzi meg a tulajdonjogot a magánszemély, vagyis ekkortól vehető nyilvántartásba a befektetés;

- tőzsdei vásárlás esetén a kötés napja számít a nyilvántartásba vétel kezdő napjának.

Ha a vásárlásban (jegyzésben) közreműködő és a tőkeszámla vezetője különböző, akkor az első nyilvántartásba vétel az a nap, amely napra a magánszemély - a vásárlásról az 5. pontban leírt tartalommal kiállított igazolással, valamint az értékpapírral vagy helyette a KELER-igazolással a tőkeszámla vezetőjétől - kéri a nyilvántartásba vételt. Az értékpapír tényleges megszerzése és a tőkeszámlára helyezése közötti idő nem vehető figyelembe.