(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből a 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.

17. § (1) Az önálló tevékenységből származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni.

(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

(3) Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,

a) amelyből a jövedelem megállapítására és annak adózására az egyéni vállalkozó e törvény rendelkezései szerint az átalányadózást alkalmazza;

b) amelyet e törvény rendelkezései szerint a magánszemély választása alapján nem kíván az összevont adóalapjába beszámítani, tudomásul véve, hogy az adót helyette a kifizető vonja le és fizeti be, kivéve, ha a törvény előírja a jövedelem beszámítását az összevont adóalapba;

c) amelyet törvény rendelkezése alapján nem kell az összevont adóalapba beszámítani;

d) amelyet természetbeni juttatás, kamatkedvezmény címén kap a magánszemély.

18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert - költség (tételes költségelszámolás), vagy

b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).

(2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.

19. § (1) Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján az önálló tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében egy összegben elszámolhatja költségként.

(2) Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.

(3) Abban az esetben, ha a támogatást a magánszemélynek részben vagy egészben vissza kell fizetnie, azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéből, de a meghiúsulás miatt fizetendő büntetőkamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként.

(4) A kapott támogatás összegéről, a felhasználásával kapcsolatos költségekről a magánszemélynek külön nyilvántartást kell vezetnie.

20. § Ha az egyéni vállalkozó többféle tevékenységet folytat a vállalkozásában, akkor ezeknek a bevételeit együttesen - a 21. § rendelkezéseit is figyelembe véve - kell egyéni vállalkozásból származó bevételnek tekinteni. Ebben az esetben - ha a jövedelem megállapítása tételes költségelszámolással történik - a többféle bevétel elérése érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni.

21. § (1) Az egyéni vállalkozó, ha nem alkalmaz átalányadózást, az e tevékenységéből származó bevételét

a) a 2. számú melléklet II. részében foglalt módon és feltételekkel pénztartalékolás címén csökkentheti/növeli;

b) az oktatási intézménnyel kötött megállapodás vagy tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanuló képzése, továbbá a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén - személyenként, minden megkezdett hónap után - havi 3000 forinttal csökkentheti.

(2) Az egyéni vállalkozó, ha nem alkalmaz átalányadózást és olyan - korábban munkanélküli - magánszemélyt foglalkoztat alkalmazottként, aki e foglalkoztatását közvetlenül megelőzően

a) legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy

c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött,

az e tevékenységből származó bevételét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, feltéve, hogy ezen munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és ha a korábban munkanélküli munkavállaló az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban. Az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállásának vizsgálatánál a magánszemélynek a sorkatonai szolgálatban töltött idejét (a bevonulás és a leszerelés időpontja közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.

22. § (1) A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó bevétele összegéig, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) a bevallásában a következő öt adóév egyéni vállalkozásból származó bevételeivel szemben - döntése szerinti megosztásban - számolhatja el, kivéve, ha a (2)-(3) bekezdés rendelkezését alkalmazza. Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál - a (2) bekezdés kivételével - a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(2) A tevékenységét megkezdő, tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek az elhatárolt veszteségét korlátlan ideig elszámolhatja akkor, ha a tevékenység megkezdésének évét követő harmadik évtől kezdődően folyamatosan legalább az adóévben elszámolt költségek ötven százalékát elérő bevételt ér el. Amely évben ez az utóbbi feltétel nem teljesül, akkor az e bekezdés szerint elhatárolt veszteséget elszámoltnak kell tekinteni.

(3) A mezőgazdasági tevékenységet végző, tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(4) Ha a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül más jogcímen is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a (3) bekezdés rendelkezéseit. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó bevételnek az összes egyéni vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.

(5) E § alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység a 6. számú melléklet szerinti mezőgazdasági kistermelői tevékenység, továbbá más növénytermesztés, akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély.

23. § (1) A mezőgazdasági kistermelő bevételének a termék vagy állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg.

(2) A mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységből származó jövedelmének megállapítására a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalék költséghányad helyett a következő (kistermelői átalány) elszámolási módot is válaszhatja:

a) az évi egymillió forintot meg nem haladó bevételből jövedelmet nem kell figyelembe vennie;

b) az évi egymillió forintot meghaladó bevételnek az élő állatok és állati termékek értékesítéséből származó részéből 10 százalék, az egyéb mezőgazdasági kistermelői bevételből 30 százalék számít jövedelemnek;

c) ha a bevétel részben az élő állatok és állati termékek értékesítéséből, részben egyéb mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származik, akkor az egymillió forint feletti bevételrészt olyan arányban kell megosztania a kétféle tevékenység között, amilyen arányban az összbevétel az állattenyésztés és a növénytermesztés között megoszlik.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

24. § (1) Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el, a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, továbbá a segítő családtag tevékenysége.

(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből a 25-27. § rendelkezései szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell kiszámítani.

25. § (1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által kötött olyan biztosítás adóévben befizetett díját - ha az nem adómentes -, amelynek biztosítottja a magánszemély, továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem.