„21. a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés,”
(2) A T. 103/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi húszezer forintig.”
13. § (1) A T. 103/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:)
„c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy, az egyéni szabadalmi ügyvivő,”
(2) A T. 103/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme (a továbbiakban: adóköteles jövedelem), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg után köteles a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900 000 forint (havi 75 000, napi 2 500 forint) jövedelem után.”
(3) A T. 103/D. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt)
„b) katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít,”
(4) A T. 103/D. §-a (7) bekezdésének bevezető mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a baleseti járulékot”
14. § (1) A T. 103/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség.”
(2) A T. 103/E. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) katonai szolgálatot teljesít, ideértve a polgári szolgálatot teljesítőt is,”
15. § A T. 104. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
„A járulékfizetési kötelezettség teljesítése és a végrehajtási eljárás”
16. § A T. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § (1) A társadalombiztosítási követelések (tartozás) végrehajtására az e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) I., továbbá III-VII. fejezeteiben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárat (Kirendeltséget) (a továbbiakban: MEP), ahol a bíróság vezetőjét, ott a MEP vezetőjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP társadalombiztosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtást kérőt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre kötelezettet kell érteni.
(3) A társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, illetőleg a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulékbevallás, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat.
(4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bankszámlával (a továbbiakban: bankszámla) rendelkező kötelezett esetén azonnali beszedési megbízással kell behajtani. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett bármelyik bankszámlája ellen benyújtható.
(5) A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási tartozást a társadalombiztosítási szerv letiltása alapján a kötelezett munkáltatója, illetőleg a folyósító szerv a Vht. 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt munkabérből köteles levonni, és a társadalombiztosítási szervnek átutalni.
(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó- és ingatlanvégrehajtásnak van helye.
(7) Az ingó- és ingatlanvégrehajtást a tartozást nyilvántartó MEP szakágazati egysége [Behajtási-, Végrehajtási Főosztály, Osztály (a továbbiakban: szakágazati szerv)] végrehajtási értesítés kiállításával rendeli el.
(8) Ha az ingóvégrehajtással a követelést nem, vagy csak részben lehetett behajtani, a MEP vezetője határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást.
(9) Ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege a 100 000 forintot meghaladja, illetve ennél kevesebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
(10) Az ingatlanvégrehajtást elrendelő határozattal a MEP megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot bejegyzi.
(11) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének a (9) bekezdés alapján nincs helye, a követelést nyilvántartó MEP-et az adós ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyet a földhivatal a MEP kérelmére jegyez be.
(12) A végrehajtás felfüggesztése a MEP vezetőjének hatáskörébe tartozik.”
17. § A T. a következő 104/B. §-sal egészül ki:
„104/B. § (1) A társadalombiztosítás végrehajtási joga öt év alatt évül el.
(2) Az elévülést megszakítja:
a) a követelés rendezésére irányuló eljárási cselekmény, így a felszólítás, a kérelem, az önellenőrzés alapján tett bevallás, a részteljesítés;
b) bármely végrehajtási cselekmény;
c) a tartozás végrehajthatatlanság miatt történt törlése.
(3) A megszakítás napjával az elévülés újrakezdődik.
(4) Nyugszik az elévülés:
a) a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, ha a társadalombiztosítási szerv határozatát a bíróság felülvizsgálja;
b) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetőleg szüneteltetésének időtartama alatt.
(5) A nyugvás időtartamával az elévülési idő meghosszabbodik.”
18. § A T. a következő 104/C. §-sal egészül ki:
„104/C. § A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, a tárolási, az értékesítési és egyéb költség az adóst terheli. A költséget a MEP szakágazati szerve állapítja meg, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtásnál nem lehet kevesebb 2 000 forintnál.”
19. § A T. a következő 104/D. §-sal egészül ki:
„104/D. § (1) A T. 115. §-ának (3) bekezdése szerinti fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végrehajtási kifogást az intézkedés foganatosításától, illetve a mulasztás tudomásra jutásától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat, illetve intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya.
(2) A fellebbezést és a végrehajtási kifogást a MEP-nél kell benyújtani. A fellebbezés, illetve a végrehajtási kifogás benyújtására előírt határidőtől számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, ilyen esetben a benyújtott fellebbezést, illetve végrehajtási kifogást a MEP érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
(3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a határozatot megváltoztathatja, a törvénysértő intézkedését visszavonhatja, az elmulasztott intézkedést elrendelheti. Szükség esetén a MEP-et új eljárásra utasíthatja. Határozatában fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklést engedélyezhet, kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.
(4) A jogerős határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak csak különösen indokolt esetben van helye. Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés tárgyában hozott határozat ellen.
(5) A bíróság jogszabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és - ha szükséges - a MEP-et új eljárás lefolytatására utasíthatja.”
20. § A T. 105. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„105. § (1) Ha a fizetésre kötelezett az őt terhelő tartozást nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, annak megfizetésére a MEP vezetője határozattal kötelezi
a) az örököst az örökség erejéig, több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában,
b) a megajándékozottat, a kötelezett által a kötelezettség keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon esett el,
c) a kötelezett jogutódját, ideértve az átalakulás esetét is,
d) a társadalombiztosítási bevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét az azzal összefüggő társadalombiztosítási követelés tekintetében,
e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tagját, illetve szervezetet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a jogi személyt, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel,
f) a társasház (társas üdülő, társas garázs), építőközösség kötelezettsége tekintetében a rájuk vonatkozó szabályok szerint a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában,
g) a kötelezett kezesét és tartozás átvállalóját, vállalt felelősségük szerint.
(2) Társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.”
21. § A T. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105/A. § A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A bankszámlával rendelkező járulékfizető a járulékfizetési kötelezettségének banki átutalással köteles eleget tenni.”
22. § A T. a 111. §-a előtt a következő új címmel egészül ki, és a T. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Járulékbírság és mulasztási bírság
111. § (1) Járulékbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott járulékbevallási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. A járulékbírság mértéke a bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és szakszövetkezeti járulék ötven százaléka, a mulasztás önkéntes pótlása esetén huszonöt százaléka.