1995. évi CXIX. törvény

a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről1

Az Országgyűlés - kiindulva abból, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítás és a piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az Európa Tanács 108. számú Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről, valamint az Európa Tanács Ajánlásait - a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről a következő törvényt alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás és közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel céljára név- és lakcímadatot igényelnek, illetőleg kezelnek.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján történő kutatásra.

2. § (1) E törvény alkalmazása során:

1. Tudományos kutatás: az a tevékenység, amelynek célja a világról, annak jelentéseiről, a jelenségek összefüggéseiről szerzett ismeretek gyarapítása, és amelynél a vizsgált társadalmi, gazdasági és természeti jelenségek objektív összefüggéseinek a feltárásához név- és lakcímadat vagy a személyekkel történő közvetlen kapcsolatfelvétel szükséges.

2. Közvélemény-kutatás: egyének és csoportjaik (a továbbiakban: érintett) véleményének és ítéletalkotásuk összetevőinek kutatása.

3. Piackutatás: az érintett fogyasztói szokásának vizsgálata.

4. Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében.

5. Közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista (a továbbiakban: üzletszerzési lista): nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklődésére vonatkozó információt tartalmazhatja.

6. Tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.

7. Tudományos kutató: az a természetes személy, aki tudományos fokozattal, illetőleg címmel rendelkezik és abban a tudományágban vagy tudományterületen, amelyben felkészültségét bizonyította, tudományos tevékenységet végez; továbbá, aki kutatási feladatot is ellátó szervtől vagy alapítványi támogatótól kapott igazolás szerint tudományos kutatást végez.

8. Közvélemény-kutató, piackutató és közvetlen üzletszerző szerv: az a természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a 2-4. pont alatti tevékenységet jogosult végezni.

9. Adatfeldolgozás: az adatkezelést érintő, érdemi döntést nem jelentő technikai feladatok elvégzése.

10. Anonimizálás: olyan technikai eljárás, amely biztosítja az érintett és az adat közötti kapcsolat helyreállítása lehetőségének végleges kizárását.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó fogalmak értelmezésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A név- és lakcímadatok átvételének általános szabályai

3. § (1) A tudományos kutató, továbbá a közvélemény-kutató és a piackutató, valamint a közvetlen üzletszerző szerv - illetőleg az általuk az adatok kezelésére, átvételére megbízott szerv - kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcímadatot a következő forrásból gyűjthet, illetve használhat fel:

a) annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelő szerv kapcsolatban állt (üzletfél, támogató);

b) a jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról;

c) más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg;

d) adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartásból az Nytv.-ben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg [Nytv. 2. § (1) bek.].

(2) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás, illetőleg a piackutatás megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásakor, valamint közvetlen üzletszerzési lista összeállításakor nem lehet kiválasztási szempont olyan ismérv, amelyből egyértelműen különleges adatra lehet következtetni.

4. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából név- és lakcímadatok az alábbiak szerint igényelhetők:

a) a tudományos kutatás céljára a kapcsolatfelvételhez az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont, továbbá

b) a közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásához az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont, valamint

c) az üzletszerzési lista összeállításához az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjában meghatározott szempont

szerinti megoszlásban.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó adatkezelőnek a név- és lakcímadatok pontosságát és időszerűségét az érintettel való kapcsolattartással vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartással történő rendszeres adategyeztetéssel kell biztosítani. Az adategyeztetés során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveinek tájékoztatnia kell az adatigénylőt arról is, ha az érintett időközben adatainak átadását az Nytv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján letiltotta. Ha az adatkezelő az adatokat az adategyeztetést megelőzően más szervnek is átadta, a letiltás tényéről e szervet is értesítenie kell.

(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdés alapján igényelt adat csak az igényléstől, illetőleg a legutóbbi egyeztetésből számított hat hónapon belül használható fel, illetőleg továbbítható.

Adatvédelem és adatbiztonság

5. § (1) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás és piackutatás, valamint a közvetlen üzletszerzés céljára történő adatkezelés során - az Avtv.-ben, valamint az e törvényben foglaltaknak megfelelően - biztosítani kell az érintett jogát a személyes adatainak védelméhez. Így különösen:

a) a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte; az adatfelhasználás céljáról, módjáról, időtartamáról, az adatkezelés során közreműködő (megbízott) igénybevételéről és az esetleges későbbi adatátadási szándékról; az adatkezelésre jogosult szerv vagy személy nevéről és címéről, valamint arról, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és jogában áll adatainak a megjelölt célra vagy annak egy részére történő kezelésének a megszüntetését kérni;

b) biztosítani kell számára azt a jogot, hogy a további együttműködést bármikor indokolás nélkül megtagadhatja, és erről írásban tájékoztatni kell;

c) név- és lakcímadatainak az e törvényben meghatározott tevékenységek céljából történő kezelését meg kell szüntetni, amennyiben ezt az érintett kéri, vagy adatainak kezeléséhez nem járul hozzá;

d) név- és lakcímadatait harmadik személynek vagy szervezetnek továbbítani - a 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő adattovábbítás, a megbízás alapján történő adatfeldolgozás, valamint az e törvényben meghatározott adategyeztetés [4. § (3) bekezdése] kivételével - csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet.

(2) Adatátadás esetén mind az adatátadónak, mind az - átvevőnek az érintett adatokról és az adatátvevőről, illetőleg - átadóról - az adatforgalom ellenőrizhetőségének biztosítása céljából - nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az adatátvétel, illetve az adatátadás évét követő ötödik év végéig kell megőrizni. A megbízás alapján történő adatfeldolgozás esetén a megbízó minősül felelős adatkezelőnek.

(3) A személyes adatoknak az adott célból történő kezelését meg kell szüntetni, ha

a) az a cél, amelyre az adatokat kérték megvalósult, kivéve, ha az érintett az új cél megjelölésével az adatok további kezeléséhez írásban hozzájárult;

b) az érintett nyilatkozata szerint a megkereső szervezettel nem kíván együttműködni.

(4) Az adatkezelés megszüntetésén a megsemmisítést vagy az anonimizálást, közvetlen üzletszerzés esetén pedig - ha a megszüntetés a (3) bekezdés b) pontján alapul - az üzletszerzési listán való törlést és egyidejűleg a 21. § szerinti tilalmi listára történő felvételt kell érteni.

(5) Ha az adatkezelést annak bármely szakaszában az érintett kérelme alapján kell megszüntetni, ezért az érintettet jogi felelősség nem terheli.

6. § (1) A tudományos kutatónak, továbbá a közvélemény-kutató, a piackutató és a közvetlen üzletszerző szervnek az adatok biztonságáról megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel kell gondoskodni. Ennek során - a tudományos kutató kivételével - belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteni, melyek kialakításához az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket végző szervezetek szakmai képviseleti szervezetei önszabályozó tevékenységgel nyújtanak segítséget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről és azok kötelező betartásáról az adatkezelőket és az adatok kezelésében részt vevő személyeket (alkalmazott, megbízott) tájékoztatni kell.