1995. évi CXXI. törvény
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről1
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1996. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. § Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 086 832,0 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 1 953 960,6 millió forintban,
c) hiányát 132 871,4 millió forintban
állapítja meg.
2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1996-ban:
a) a Magyar Nemzeti Bank javára 46 955,7 millió forint, az 1995-ben felvett devizahitel után pénzintézetek javára 50 959,8 millió forint törlesztést köteles teljesíteni, illetőleg különböző belföldi hitelezőktől 204 142,5 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú - lejáró - államkötvényeket visszavásárolni;
b) a MÁV Rt.-től átvállalt hitelek törlesztésére 28 046,9 millió forintot, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztésére 14,4 millió forintot köteles fordítani;
c) a helyi önkormányzatok által a közalkalmazotti törvény végrehajtásának fedezetéül az önkormányzatok által felvett, illetve saját forrásból a központi költségvetés számára megelőlegezett hitelek törlesztésére - a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. § (4) bekezdése c) pontja alapján - 2829,5 millió forintot köteles fordítani;
d) külföldi hitelezők javára 12 406,3 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.
3. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek XXXII. „A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei” fejezete tartalmazza.
4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) az 1. § c) pontjában foglalt hiány fedezésére; és
b) a 2. §-ban említett hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására értékpapírokat bocsásson ki, valamint bel- és külföldi hiteleket vegyen fel.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítására lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozására állami értékpapírokat bocsásson ki, és hiteleket vegyen fel.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírt bocsásson ki.
(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a MÁV Rt. által az 1992-1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995. december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter átvállalja. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli.
(5) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1996-ban érvényes kamatlába 7,89%.
(6) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Kormány - a 26/1991. (IV. 23.) OGY határozat alapján az államközi szerződés megszüntetése miatt nem folytatódó - Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházás részbeni finanszírozására az osztrák Creditanstalt Bankverein által az Österreichische Verbundgesellschaft részére folyósított hitelből eredő, a hitelszerződés szerint a Magyar Villamosművek Tröszt áramszállításaival törlesztendő adósságot kormányhitelként 1995. december 31-i hatállyal átvállalja.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a bankrendszer működőképességének biztosítása érdekében 1996. év folyamán maximum 10 000 millió forint értékben államkötvényt bocsásson ki.
(8) Az állam az 1996. évben - az MNBtv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján - a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósság 1995. év végén fennállt állományának egy részét - az MNBtv. 22. §-ának (2) bekezdésében említett mértéket meghaladó összeget - piaci kamatozású értékpapírrá alakíthatja át. Az 1996. évben megvalósuló átalakítást, a teljes összegre nézve - az MNBtv. 22. §-ának (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - e törvény hatálybalépését követően végre lehet hajtani.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS TARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI
Általános tartalék
5. § A központi költségvetés - 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott - kiadásaiból az általános tartalék 10 450 millió forint.
Céltartalék
6. § (1) A központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a társadalombiztosítási járulék tervezett kiadási előirányzatát e járulék 1996. évi csökkentésének hatásával, valamint a dologi előirányzatokat együttesen 4 milliárd forint összeggel csökkenteni kell, s azzal a (2) bekezdés szerinti céltartalékot kell növelni. Ez az összeg az 1996. évben megvalósuló létszámcsökkenések egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére szolgál. Az előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány gondoskodik.
(2) Bérpolitikai intézkedésre 14 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények és a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; valamint a minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is.
(3) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával összefüggő bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő lebontására - a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján - a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(5) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve munkavállalójukat saját bevételeik terhére foglalkoztatják.
Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek
7. § (1) A központi költségvetés 3. §-ban jóváhagyott kiadásai és bevételei - az e törvény 1. és 2. számú mellékleteiben külön megjelölt - rendes és rendkívüli kiadásokra és bevételekre oszlanak.
(2) A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:
a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 1. alcím);
b) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 3. alcím);
c) az egyházi nemzetközi rendezvények költségei (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 6. alcím);
d) az egyéb rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 7. alcím);
e) az egyházi ingatlanok visszaadása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím);
f) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplésének előkészítése, múzeumi rekonstrukció (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím).
(3) A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi számla mindenkori egyenlege.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
8. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után az 1996. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-96. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel teljesülése esetén a további privatizációs bevételekből 60-40% arányban, de legfeljebb 7000 millió forint a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, 5000 millió forint pedig - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel, kizárólag területfejlesztési célokra. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani. A végrehajtás módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.