(3) Az ÁPV Rt. bevételeiből az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen privatizációs kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt. működési kiadásaira 4000 millió forintot, egyéb kiadásokra 15 000 millió forintot, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásokra 10 000 millió forintot fordíthat. Ebből a 46 000 millió forintból kell átutalni 1000 millió forintot az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezetnek a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlő összegben a félév utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására. A reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 13 000 millió forintot fordíthat, a Kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül azonban az ÁPV Rt. Igazgatósága 200 millió forintig egyedileg dönthet, de ez összességében éves szinten nem haladhatja meg az 1000 millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéséről a Kormányt félévente utólag tájékoztatja.

(4) Az ÁPV Rt. által történő, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1996-ban nem kerülhet sor.

(5) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) Az (5) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

9. § A kincstári vagyonkezeléssel foglalkozó szervezet kezelésében lévő állami vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

10. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket a rendelkezésére álló előirányzatok terhére teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

11. § (1) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legfeljebb 50%-a; a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az IM Büntetésvégrehajtás kezelésében lévő állami tulajdonú lakásban lakó bérlő részére történt elidegenítésből származó bevétel 100%-a - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetési szerv kiadási előirányzatát növelheti, és az a költségvetési szervnél építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható. Az előirányzat-növekedés mértékét az engedélyező határozza meg.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult az intézményi előirányzat-növelési jogosultság mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, és ennek megfelelően azokat módosítani.

(3) Ingatlancsere esetén az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alapja a hivatalos értékbecslésen alapuló megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(4) A Kormány központi költségvetési szervek közötti, illetve megszüntetett vagy részben megszüntetett költségvetési szerv feladatait teljesen vagy részben ellátó szervezet részére történő bérbeadás esetén jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó többletbevétel összegével az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az ÁPV Rt.-t, hogy a hozzá tartozó ingatlanok közül térítésmentesen adjon át az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság kezelésébe olyan, a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében lévő ingatlant, amely alkalmas 600 fő előzetesen letartóztatott elhelyezésére.

12. § (1) A központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának és előirányzat-maradványának elszámolása alapján a központi költségvetés javára elvonandó és a felhasználható pénzmaradványok, valamint az előirányzat-maradványok teljes összegével az 1996. évi előirányzatok megnövelhetők.

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelő előirányzat-módosítást saját hatáskörben végrehajthatja.

(3) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím 23. „Vasúthálózat racionalizálása miatt szükséges közúti alapellátás” 500,0 millió forint kiemelt előirányzat a gyenge forgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbusz-beszerzések és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokra használható fel. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. és más, ebben közreműködő szervezetek által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

(4) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím, 22. „Vasúti létszámkiváltó műszaki fejlesztés” 1500 millió forint kiemelt előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1996. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1996. évi előirányzatai teljesítésének elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.

(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.

15. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illeték jellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a felhasználható, 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében felhasználható az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely:

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani.

16. § (1) A központi költségvetési szervek, kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, valamint a XVIII. fejezet 8. címében szereplő nemzeti kulturális intézményeket a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1996. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek - ha a törvény másként nem rendelkezik - 87%-át használhatják fel, a fennmaradó 13%-a - a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt - a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő - bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a közegészségügyi és egészségügyi, a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, a sportintézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott tevékenység, továbbá az IM büntetés-végrehajtási költségvetési szerveknél a munkaterápiás foglalkoztatás bevételét;

c) helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külkereskedelmi szolgálatok bérleti díjbevételeit;

d) lízingdíjbevétel;

e) elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;

f) vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;

g) pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama;

h) egyéb bevételek

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésében foglalt összes bevétele összegének aránya nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.