1995. évi CXXIV. törvény
egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról1
I.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 9. §-át megelőző alcím, valamint 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Érdekegyeztető Tanács
9. § (1) A Kormány országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: ÉT) egyeztet. Ennek során az ÉT
a) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap költségvetésére, valamint alaprészekre történő felosztására vonatkozó javaslatot;
b) előzetesen véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő jogszabálytervezeteket;
c) évente beszámoltatja az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot.
(2) Az ÉT az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott jogkörét alapszabályában bizottságaira átruházhatja.”
2. § Az Flt. a 10. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és a 10. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Országos Munkaerőpiaci Tanács
10. § (1) Az Országos Munkaerőpiaci Tanács (a továbbiakban: OMT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület.
(2) Az OMT e törvény keretei között - a szakképzési alaprész tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-ában foglaltak figyelembevételével -
a) dönt
1. a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül a központi, valamint a decentralizált pénzeszközök [43. § (1) bekezdés] arányáról, felosztásának elveiről,
2. az alaprészek közötti átcsoportosításról,
3. a foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzeszközeinek [43. § (1) bekezdés] megyék közötti átcsoportosításáról,
4. foglalkoztatási és képzési célú alapítványok, közalapítványok támogatásáról;
b) javaslatot tesz
1. a Munkaerőpiaci Alap költségvetésére,
2. a Munkaerőpiaci Alap maradványának jóváhagyására az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével,
3. foglalkoztatási és képzési programok indítására,
4. a munkaerőpiaci szervezet fejlesztését szolgáló hitelfelvételre,
5. a területfejlesztést szolgáló központi pénzeszközökkel megvalósítandó együttműködésre;
c) előzetesen véleményezi a munkaügyi miniszter egyedi (a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését szolgáló keret elosztására vonatkozó) döntéseit;
d) véleményezi a Kormány által készített foglalkoztatási koncepciót és irányelveket;
e) évente értékeli a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, továbbá a munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szervezet ellenőrzése során szerzett tapasztalatokat, és mindezekről tájékoztatja a nyilvánosságot;
f) beszámoltatja az Országos Munkaügyi Központ főigazgatóját.”
3. § Az Flt. a 10. § után a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az OMT-nek kilenc tagja van. Tagjait a munkaügyi miniszter bízza meg és hívja vissza. A munkavállalói képviselőket az ÉT munkavállalói, a munkaadói képviselőket az ÉT munkaadói oldala, a kormányoldal egy képviselőjét a pénzügyminiszter jelöli ki. A tagok visszahívását a tagot jelölők kezdeményezhetik.
(2) Az OMT-ben a munkavállalókat, a munkaadókat és a Kormányt azonos számú tag képviseli.
(3) Az OMT az ügyrendjét egyhangúan határozza meg.”
4. § Az Flt. 18. §-át követően a „Korengedményes nyugdíj átvállalása” cím helyébe „A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása” cím lép, egyúttal az Flt. a következő 19. §-sal egészül ki:
„19. § A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.”
5. § Az Flt. a 19. §-át követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:
„Fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása
19/A. § A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását, munkatapasztalat szerzését lehetővé tevő támogatás nyújtásával kell gondoskodni. Ennek részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg, amely a foglalkoztatás támogatására e törvény szabályainál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.”
6. § Az Flt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A 14-18., valamint a 19/A. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható.
(2) A munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg az Országos Munkaerőpiaci Tanács véleményének meghallgatásával
a) a 14-19. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait, a képző intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat;
b) a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatás szabályait.
(3) A munkaügyi miniszter a (2) bekezdés szerinti jogát a 19. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”
7. § Az Flt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 16-18. §-ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének
a) központi kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,
b) az egyes megyék számára elkülönített pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ
köt megállapodást a munkaadóval.”
8. § Az Flt. a 39. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és az Flt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Munkaerőpiaci Alap
39. § (1) A Munkaerőpiaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap. Az összevonásra került alapok követelései és tartozásai a Munkaerőpiaci Alapot illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével a munkaerő alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának, a szakképzés továbbfejlesztésének, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának hatékony elősegítése, a munkaerőpiaci szervezet működése pénzügyi feltételeinek biztosítása.
(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:
a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások [munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §), ezek postaköltségei] a 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék, a 14. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott keresetpótló juttatásnak a munkanélküli járadékkal, pályakezdők munkanélküli segélyével megegyező része, valamint a kifizetett ellátásokat terhelő társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására;
b) jövedelempótló támogatás alaprészt, a munkanélküliek részére - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott - jövedelempótló támogatás ötven százalékának finanszírozására;
c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló támogatások nyújtására;
d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására;
e) szakképzési alaprészt a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvényben meghatározott támogatások, programok finanszírozására;
f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére;
g) működési alaprészt, az Országos Munkaügyi Központ, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok működésének, fejlesztésének, valamint a Munkaügyi Minisztérium - a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő - szervezeti egysége működése és fejlesztése, továbbá a könyvvizsgálat díjának biztosítására.
(4) Az elkülönített alaprészeket az éves költségvetési törvény kiemelt előirányzatokként tartalmazza. A működési alaprészen belül külön előirányzatot képez a Munkaerőpiaci Alapot kezelő szervezet, az Országos Munkaügyi Központ, és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok költségvetési előirányzata, továbbá a fejlesztési előirányzat.”
9. § Az Flt. a 39. § után a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A Munkaerőpiaci Alappal a 10. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a rehabilitációs alaprész tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a munkaügyi miniszter rendelkezik. A munkaügyi miniszter rendelkezési jogkörében:
a) dönt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének felosztásáról, a Munkaerőpiaci Alap alaprészei közötti, valamint a decentralizált pénzeszközök megyék közötti átcsoportosításáról, ha az OMT erre vonatkozó döntése jogszabályt sért, vagy ha az OMT az erre vonatkozó előterjesztés benyújtását követő harminc napon belül nem dönt,
b) dönt az egyes alaprészeken belül a központi pénzeszközök felhasználásáról;
c) dönt a Munkaerőpiaci Alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról, az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével;
d) a Kormány felhatalmazása alapján dönt a munkaerőpiaci szervezet fejlesztését szolgáló hitelfelvételről.
(2) A munkaügyi miniszternek az (1) bekezdésben meghatározott döntése abban az esetben térhet el OMT-nek a 10. § (2) bekezdésében meghatározott javaslatától, ha a javaslat
a) jogszabályba ütközik, vagy