(4) A munkáltató és kifizető a személyazonosító jelet az Art.-ban meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami adóhatóságnak továbbíthatja.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

40. § (1) A Kormány a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyi azonosító használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és az adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályozást tartalmazó törvényjavaslatot - a vonatkozó ágazati törvények módosításával - 1996. április 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, azzal hogy e törvény hatálybalépésének időpontja 1996. szeptember 1-je legyen.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, továbbá az adatkezelőre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a közigazgatási adatkezelésekre vonatkozó államigazgatási felügyeleti tevékenységet, valamint az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket.

Módosuló rendelkezések

41. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 18. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:

„h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).”

(2) Az Sztv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a 18. § a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat;”

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 29. pontja az alábbiak szerint módosul:

„29. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával összefüggő eljárás, ide nem értve a nyilvántartásból történő - külön jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá eső - adatszolgáltatást, valamint a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány újbóli kiadását, ha arra a korábban kiadott hatósági igazolvány megsemmisülése, megrongálódása, elvesztése, ellopása miatt került sor.”

43. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) az alábbiak szerint módosul:

a) az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.”

b) az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) magyar vagy nem magyar állampolgárságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;”

c) az Nytv. 13. §-a új (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A személyazonosító jelet a polgár előzetes írásbeli hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az a szerv vagy polgár is, akit az érintett erre feljogosított.

(7) A személyazonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány tartalmazza:

a) családi és utónevét,

b) leánykori nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) anyja nevét,

e) személyazonosító jelét.

(8) Az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett magyarországi tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(9) A Magyar Köztársaság területén élő, 14 éven aluli magyar állampolgár, valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó, gondnokság alatt álló polgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét és az utóbbi érvényességi idejét is tartalmazza.”

d) az Nytv. 14. §-a i) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép, és a 14. §-a a következő új m) ponttal egészül ki:

„i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság megszűnéséről;

m) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrségnek a doktori cím személyazonosító igazolványba történő bejegyzéséről szóló értesítése.”

e) az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka [11. § (4) bekezdés és a 12. §], helye és ideje;”

f) az Nytv. 17. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A személyazonosító igazolvány száma alapján, bármely polgár, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásba foglalt kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók.”

g) az Nytv. 21. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:

„h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához.”

h) az Nytv. 22. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a honvédelmi igazgatás szerve a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárok nyilvántartásának vezetéséhez, illetve a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez;”

i) az Nytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben előírt feladatok ellátásához;

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.”

j) az Nytv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.”

k) az Nytv. a következő új 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4) A kapcsolati kódot csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.”

l) az Nytv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.”

m) az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét;”

44. § (1) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a helyi szervek, az anyakönyvvezető, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról;”

(2) Az Nytv. 13. §-a előtt levő cím a következő címre változik: „A személyi azonosító”, valamint az Nytv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az érintettet személyi azonosítójáról - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.”

45. § Ahol más jogszabály személyazonosító jelet említ, azon - az Nytv. 5. §-ának (6) bekezdése, 37. §-ának (1), (3), (5) és (6) bekezdése, valamint az Nytv. melléklete kivételével - személyi azonosítót kell érteni.

Hatálybalépés

46. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Nytv. 39. §-ának (2) bekezdése.

(2) E törvény 6. §-ának (3) bekezdése, 28-37. §-ai és 44-45. §-ai 1997. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Nytv. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése.

(3) E törvény 40. §-ának (1) és (3) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai

1. Az adóazonosító jel tízjegyű szám.

2. Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,

b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok száma,

c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,